Kozma Mária író új regénye, A fehér patak útja tavaly ősszel jelent meg a csíkszeredai Pallas-Akadémia Kiadó gondozásában. Alcíme szerint „interaktív regény", önéletrajzi elemekkel átitatott eseménysor Székelyföld történetébe ágyazva. A regény kerettörténete szerint az első személyben mesélő csíki narrátor-könyvtárosnak a gyergyói unokatestvére, a papírmérnök családregényt írt. Ezt a családregényt olvassa – rokonként és könyvtárosként – és magyarázza „az olvasó", akinek ennek során neki magának is felelevenednek a családi szálak, kötelékek és nem utolsósorban saját emlékei.

A regényről a szerzővel Sarány István újságíró, szerkesztő beszélget a Kájoni János Megyei Könyvtárban szervezett könyvbemutatón és közönségtalálkozón 2017. március 2-án, csütörtökön délután 17 órától. Bővebben:

A kétféle nézőpont teszi „interaktívvá" a regényt, meg az, hogy Kozma Mária ily módon történelmi regéket, a könyvtárban olvasott hajdanvolt, ma már sokszor elavultnak ítélt szerzőket, idézeteket is beolvaszt a meseszövésbe, ugyanakkor saját régebbi írásaiból, sőt ifjúkori verseiből is idéz. Az így elemzett, oda-vissza megvilágított családregény mindvégig fikció marad olyan értelemben, hogy teljes egészében egyáltalán nem ismerhető meg. Ez az „interaktív" írói módszer valósággal vonzza magához azt a sajátos, Kozma Mária írásművészetére jellemző stílust, ami az idősíkok és a cselekmény helyszíneinek könnyed váltogatását jelenti. Jelen esetben a gyermekkor élményeitől (köztük pl. 1956 és az utána következő megtorlások a Székelyföldön) a 60-as évek romániai „nyitásán" (kolozsvári és iaşi-i egyetemista korszak) és a 80-as évek félelemkeltéssel teli diktatúráján (a könyv élete: betiltott könyvek, papírzúzdába küldött könyvek, sőt egész magánkönyvtárak) keresztül napjainkig. A szerző új regényében nemegyszer az alkotói, írói lét különböző értelmezéseire is rákérdez. A székelyföldi élet, az emberi sorsok megjelenítésével magatartásmodelleket rajzol meg, mindenkor az életet, a pozitív gondolkodást, az emberség megtartó és közösségépítő erejét igenli.

Kozma Mária író, szerkesztő 1948. augusztus 18-án született Csíkkarcfalván (Hargita megye, Románia). A középiskolát Csíkszeredában végezte 1966-ban, majd a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemen magyar nyelv és irodalom szakon diplomázott 1971-ben. Első novellája a kolozsvári Utunk című irodalmi hetilapban 1967-ben jelent meg. Ettől kezdve folyamatosan közölt novellát, elbeszélést, tárcát a romániai folyóiratokban és lapokban. A 70-es évek közepétől a csíkszeredai múzeumban muzeográfusként, 1978-tól a Hargita Megyei Könyvtár dokumentációs részlegén könyvtárosként dolgozott, 1991–1994 között a megyei könyvtár igazgatója volt. 1994-től a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó főszerkesztője. 1985-től tagja a Romániai Irók Szövetségének, 1990-től pedig a Magyar Írószövetségnek. 1997-ben Csíkszereda várostól Pro Urbe-díjat kapott. 2008-ban a Magyar Köztársaság Oktatási és Kulturális Minisztériumától Pro Cultura Hungarica-díjjal tüntette ki. Munkásságát számos megjelent kötete fémjelzi: Festett káposztalepke, 1970. Forrás-sorozat; Köznapi irgalom, 1980; Idővallató, 1983; Kő, ha ütik. A játék, 1984; Az ember bolond természete, 1987, 1995; Rövidfilm esőben, 1988; Lidérczöld csapda, 1989; Borsosméz, 1991; Idővallató. Az ember bolond természete, 1992; Sárkányfogvetés, 1993, 2003; A jóság síró vágya, 1994; Márványkáosz, 1996, 2003; Kleopátra bora, 1998, 2010; Asszonyfa. Egy 1848-as napló és mai utóélete, 1999, 2003; Idővallató, 2000; Partomlás, 2000; A másik táj, 2002; Vérkápolna, 2004; Nők is az időben. Afféle kalendárium, 2008. Gyermekkönyvei: Csillala mester, avagy a csodálatos köpeny története, 2001; Marcika-mesék., 2010; Régiségek Csíkországból, 2011.

2017. március 2.-án, 12.00 órai kezdettel kerül sor a Kájoni János Megyei Könyvtárban a Kistelepülési könyvtárfejlesztő program idei nyitórendezvényére. A rendezvény témája a román nyelvoktatás támogatása Hargita megyében.

Szeretettel várjuk az érdeklődő könyvtárosokat és pedagógusokat!

A rendezvény programja:

12.00-12.30 Regisztráció, a részvevők köszöntése, a program eddigi eredményei és a 2017.-es tervek ismertetése, együttműködési lehetőségek a román nyelvoktatás támogatása érdekében Hargita megyében

 12.30-13.00  Ferencz Salamon Alpár – felvezeti a román nyelvoktatás problematikáját

13.00- 13.30 Borboly Csaba tanácselnök, Barti Tihamér és Bíró Barna Botond alelnökök átadják a Beszéljünk játszva románul!– Să comunicăm jucându-ne! című könyv egy-egy példányát azon települések és iskolák képviselőinek, tanítóknak és könyvtárosaiknak, ahol iskolaielőkészítő csoport működik

13.30 – 14.00 Kibédi Nemes Ildikó, Lukács Vajda Erika  Beszéljünk játszva románul!– Să comunicăm jucându-ne! című, könyv bemutatása

14.00 – 15.00 A programba újonnan bekerült könyvek megtekintése, az állománykezelő szoftver használatának bemutatása (könyvtárosok részére)