|
AZ OLVASÓKÖR MÁRCIUSI TALÁLKOZÓJA: Evlija Cselebi naplója – török utazó a 17. századi Magyarországról |
|
|
A Kájoni János Megyei Könyvtár mellett működő Csíkszeredai Olvasókör 2017. március 20-án, hétfő délután 16.30-kor tartja következő találkozóját – az év eleji elképzeléseknek megfelelően – folytatódik a kalandozás a naplók világában. Egy igen értékes, a magyar történelmi földrajz szempontjából rendkívül fontossággal bíró útinaplóról és legendás életű szerzőjéről, Evlija Cselebiről Kozma Mária írónő elemző ismertetését hallgathatják meg az érdeklődők. A Csíkszeredai Olvasó Kör honlapján Cseke Gábor író tesz közzé az aktuális témákhoz kapcsolódó érdekes, böngészére csábító olvasnivalókat. Evlija Cselebi a török irodalomban is kivételes helyet elfoglaló monumentális – 10 kötetes – műben örökitette meg életének utazásait, azok színhelyét; ezen belül több kötetet a török kori Magyarország viszonyainak szentelt. Részletek:
A jeles turkológus kutató, Tasnádi Edit szerint „Magyarország szilárd erődítményű és erős bástyájú fővárosának vagyis Buda várának leírása és még sok magyar város és vár, tartományok és járások, templomok, kolostorok, kutak, fürdők, hidak, népkonyhák és bazárok, portyák, hadjáratok és mozgósítások, vendégség, étkezés, ruházat és a mindennapi élet megannyi jelenetének ábrázolása Evlija Cselebitől maradt ránk." A török nyelven született mű magyar vonatkozású részeit a huszadik század elején fordították magyarra, s szellemi közkincsként megtalálható a Magyar Elektronikus Könyvtár szabadon elérhető állományában: Tasnádi Edit szerint a több mint 400 éve született Cselebiről tudni kell, hogy „1611-ben született Isztambulban. 117 évet megélt édesapja – aki Szülejmán szultán mellett részt vett a szigetvári hadjáratban – jó nevelésben részesítette. Katonai iskolát is végzett, elkísérte IV. Murádot egy hadjáratba, de nem maradt szpáhi, mert az apja házában megfordulók elbeszélései felébresztették benne az utazási vágyat, s egy álom végképp új irányt szabott életének. Első lépésként bebarangolta Isztambult, aztán Bursa következett, majd Izmit, Trabzon és egyre táguló körökben a hatalmas Oszmán Birodalom, később Ausztria, Egyiptom, Szudán, Etiópia, Kréta, Dagesztán tájait járta – felsorolni is nehéz útjainak állomásait. Hol fontos leveleket hozott és vitt, hol hadjáratokhoz csatlakozott, de ami a legfontosabb: a hely és az idő gondos megjelölésével feljegyzett mindent, amit figyelemre méltónak vélt. Az eredmény a tízkötetes Szejahatnáme /Seyahatname/; az Utazások könyve az első jelentős török prózai művek egyike, s műfajteremtő példa a török irodalomban. Méltatói különösen sokra tartják népi szólásoktól, élőnyelvi fordulatoktól eleven stílusát. Szavahihetőségét olykor vitatják ugyan, holott amikor ideje és módja van, hihetetlen pontosságra törekszik."
|
|
|
|
NYITVATARTÁS |
|
HÉTFŐ - PÉNTEK:
8.00 - 18.00
SZOMBAT - VASÁRNAP:
ZÁRVA
|
Hasznos linkek |
|
Hargita Megye Tanácsa
Hargita Megyei Kulturális Központ
Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont
Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ
Hargita Népe Kiadó
Hargita Kiadóhivatal – Székelyföld Kulturális Folyóirat
Hargita Megyei Művészeti Népiskola
|
115 éve
1909. március 24. Csíksomlyón meghalt Bándi Vazul tanár, a csíksomlyói főgimnázium tanára, igazgatója, történész. Tovább ►
|
|
85 éve
1939. március 20. Gyergyószentmiklóson született Kercsó Attila orvos, költő, tanulmányíró. Tovább ►
|
|
115 éve
1909. március 13. Kilyénfalván született Jakab Antal Gyulafehérvári megyéspüspök. Tovább ►
|
|
H
|
K
|
SZ
|
CS
|
P
|
SZ
|
V
|
26
|
27
|
28
|
29
|
1
|
2
|
3
|
4
|
5
|
6
|
7
|
8
|
9
|
10
|
11
|
12
|
13
|
14
|
15
|
16
|
17
|
18
|
19
|
20
|
21
|
22
|
23
|
24
|
25
|
26
|
27
|
28
|
29
|
30
|
31
|
Kérdéseire, a könyvtári szolgáltatással kapcsolatos észrevételeire a könyvtárosok válaszolnak önnek e-mailban, amennyiben Ön kitölti az adatokat.
Kérdezd a könyvtárost
|