Keres
2017. március  28., kedd, Gedeon
Magyar
 

AZ OLVASÓKÖR MÁRCIUSI TALÁLKOZÓJA: Evlija Cselebi naplója – török utazó a 17. századi Magyarországról

2017 MáRC
20

A Kájoni János Megyei Könyvtár mellett működő Csíkszeredai Olvasókör 2017. március 20-án, hétfő délután 16.30-kor tartja következő találkozóját – az év eleji elképzeléseknek megfelelően – folytatódik a kalandozás a naplók világában. Egy igen értékes, a magyar történelmi földrajz szempontjából rendkívül fontossággal bíró útinaplóról és legendás életű szerzőjéről, Evlija Cselebiről Kozma Mária írónő elemző ismertetését hallgathatják meg az érdeklődők.
A Csíkszeredai Olvasó Kör honlapján Cseke Gábor író tesz közzé az aktuális témákhoz kapcsolódó érdekes, böngészére csábító olvasnivalókat. Evlija Cselebi a török irodalomban is kivételes helyet elfoglaló monumentális – 10 kötetes – műben örökitette meg életének utazásait, azok színhelyét; ezen belül több kötetet a török kori Magyarország viszonyainak szentelt. Részletek: 

A jeles turkológus kutató, Tasnádi Edit szerint „Magyarország szilárd erődítményű és erős bástyájú fővárosának vagyis Buda várának leírása és még sok magyar város és vár, tartományok és járások, templomok, kolostorok, kutak, fürdők, hidak, népkonyhák és bazárok, portyák, hadjáratok és mozgósítások, vendégség, étkezés, ruházat és a mindennapi élet megannyi jelenetének ábrázolása Evlija Cselebitől maradt ránk." A török nyelven született mű magyar vonatkozású részeit a huszadik század elején fordították magyarra, s szellemi közkincsként megtalálható a Magyar Elektronikus Könyvtár szabadon elérhető állományában:
Tasnádi Edit szerint a több mint 400 éve született Cselebiről tudni kell, hogy „1611-ben született Isztambulban. 117 évet megélt édesapja – aki Szülejmán szultán mellett részt vett a szigetvári hadjáratban – jó nevelésben részesítette. Katonai iskolát is végzett, elkísérte IV. Murádot egy hadjáratba, de nem maradt szpáhi, mert az apja házában megfordulók elbeszélései felébresztették benne az utazási vágyat, s egy álom végképp új irányt szabott életének. Első lépésként bebarangolta Isztambult, aztán Bursa következett, majd Izmit, Trabzon és egyre táguló körökben a hatalmas Oszmán Birodalom, később Ausztria, Egyiptom, Szudán, Etiópia, Kréta, Dagesztán tájait járta – felsorolni is nehéz útjainak állomásait. Hol fontos leveleket hozott és vitt, hol hadjáratokhoz csatlakozott, de ami a legfontosabb: a hely és az idő gondos megjelölésével feljegyzett mindent, amit figyelemre méltónak vélt. Az eredmény a tízkötetes Szejahatnáme /Seyahatname/; az Utazások könyve az első jelentős török prózai művek egyike, s műfajteremtő példa a török irodalomban. Méltatói különösen sokra tartják népi szólásoktól, élőnyelvi fordulatoktól eleven stílusát. Szavahihetőségét olykor vitatják ugyan, holott amikor ideje és módja van, hihetetlen pontosságra törekszik."



 
NYITVATARTÁS

 HÉTFŐ - PÉNTEK: 

 8 - 18

SZOMBAT - VASÁRNAP:

 zárva

Hasznos linkek

Hargita Megye Tanácsa


Hargita Megyei Kulturális Központ


Hargita Megyei
Hagyományőrzési Forrásközpont


Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ


Hargita Népe Kiadó


Hargita Kiadóhivatal –
Székelyföld Kulturális Folyóirat


Hargita Megyei
Művészeti Népiskola

MáRC
29

5 éve

2012. március 29. Kolozsváron meghalt Fodor Sándor író, műfordító.

Tovább ►

MáRC
23

135 éve

1882. március 23. Gyulafehérváron meghalt Fogarassy Mihály római katolikus püspök, egyházi író.

Tovább ►

MáRC
16

45 éve

1972. március 16. Kolozsváron meghalt Venczel József társadalomkutató, egyetemi tanár, közíró.

Tovább ►

MáRC
03

85 éve

1932. március 3. Csíkzsögödön született Salló István szobrász, író.

Tovább ►

MáRC
02

35 éve

1982. március 02. Csíkszeredában meghalt Nagy András György orvos, szakíró.

Tovább ►

<< < 2017 MÁRCIUS > >>
H K SZ CS P SZ V
27 28 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Kérdéseire, a könyvtári szolgáltatással kapcsolatos észrevételeire a könyvtárosok válaszolnak
önnek e-mailban, amennyiben Ön kitölti az adatokat.

Kérdezd a könyvtárost