Keres
2018. december 10., hétfő, Judit
Magyar
 

NÁSZTA KATALIN: THÁLIA ERDÉLYI NAPSZÁMOSAI – könyvbemutató

2018 ÁPR
18

A múlt század nyolcvanas éveiben egy fiatal erdélyi színésznő úgy határozott: végigkérdezi idősebb és vele nagyjából egykorú pályatársait arról, hogy mit gondolnak a színházról. Nászta Katalin 1982-1983 között készült beszélgetéseit először a Korunk közölte, majd a színész kitelepült Magyarországra. A helyváltoztatás, az új körülményekhez való alkalmazkodás nem tette lehetővé az interjúkötet kiadatását, amelyről végül le is mondott. Csak most, 2018 tavaszán jelenhettek meg kötetbe rendezve a 35 évvel ezelőtt készült beszélgetései Thália erdélyi napszámosai címmel, a sepsiszentgyörgyi Tinta kiadó gondozásában. A kötetet a csíkszeredai közönség a Kájoni János Megyei Könyvtárban ismerheti meg, a 2018 április 18-án, 17 órától kezdődő találkozón Cseke Gábor költő, író, beszélget a szerzővel.

 


A szerző így vall az interjúkötet születéséről:
„A színész fel szerette volna térképezni azt a tünékeny világot, amit a deszkákra állított játék jelentett, és ami csak addig tartott, amíg a függöny le nem gördült. Emléket akart állítani azoknak, akik önmagukat nem kímélve, tanítottak? neveltek? de mindenképpen komolyan szórakoztatták a közönséget. A műhelytitkokról szóló, faggatózó beszélgetések a színművészet szakmai becsületét vissza-, vagy felállítandó szándéka szervezte végül kötetté a munkát. Hogy ne felejtsék el azokat, akik estéről estére, mindent félretéve a mindenkori közönséget akarták szolgálni – hittel, becsülettel, Thália papjaiként. Akkoriban ez volt az egyházak mellett a második fórum, ahol közösségi szinten kiteljesedhetett a magyar nemzetiség szolgálata,. Kultúrát, önazonosságot, mérhető értéket teremtve. "
A kérdező igyekezett a lejegyzés pontosságával a művészek valódi énjét megörökíteni. A válaszoló művészek fele már nem érhette meg a kiadást, de a közönség emlékezetében még mindenki él.

Nászta Katalin (Kolozsvár, 1950. ápr. 18.) költő, előadóművész. Szülővárosában, a Nicolae Bălcescu Líceum sporttagozatán érettségizett (1969), a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskola elvégzésével (1973) a sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színházban kezdte színészi pályafutását. Már színinövendék korában feltűnt verseivel, az elsőket Kántor Lajos mutatta be a Korunkban. Verseivel szerepelt az Igaz Szó, Ifjúmunkás, Igazság, Vörös Zászló, Megyei Tükör, Brassói Lapok hasábjain. Ha élni akarunk című önálló műsorában Illyés Gyula, Kányádi Sándor, Pilinszky János költeményeiből adott elő. 1989-ben Magyarországra költözött, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színháznak volt a tagja 1991-ig, majd visszavonult a színészettől. Ezután zenés gyermekműsorokkal járta az országot. Két kötete jelent meg 2015-ben, 2016-ban. 2017-ben a Magyar Elektronikus Könyvtárba felkerült az Ének az élőknek című második verseskötete, Cseke Gábor szerkesztésében.



 
NYITVATARTÁS

 HÉTFŐ - PÉNTEK: 

  8 - 18

SZOMBAT - VASÁRNAP:

 zárva

Hasznos linkek

Hargita Megye Tanácsa


Hargita Megyei Kulturális Központ


Hargita Megyei
Hagyományőrzési Forrásközpont


Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ


Hargita Népe Kiadó


Hargita Kiadóhivatal –
Székelyföld Kulturális Folyóirat


Hargita Megyei
Művészeti Népiskola

DEC
26

110 éve

1908. december 26.  Kászonjakabfalván született Pataki József történész, egyetemi tanár, a történelemtudományok doktora, a MTA tagja. 

Tovább ►

DEC
20

85 éve

 1933. december 20. Csíkrákoson született Kosz Szilveszter, id. táncmester, koreográfus.

Tovább ►

DEC
04

135 éve

1883. december 4. Betfalván született Tompa László költő, műfordító, lapszerkesztő.

Tovább ►

<< < 2018 DECEMBER > >>
H K SZ CS P SZ V
26 27 28 29 30 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6

Kérdéseire, a könyvtári szolgáltatással kapcsolatos észrevételeire a könyvtárosok válaszolnak
önnek e-mailban, amennyiben Ön kitölti az adatokat.

Kérdezd a könyvtárost