 |
NÁSZTA KATALIN: THÁLIA ERDÉLYI NAPSZÁMOSAI – könyvbemutató |
|
|
A múlt század nyolcvanas éveiben egy fiatal erdélyi színésznő úgy határozott: végigkérdezi idősebb és vele nagyjából egykorú pályatársait arról, hogy mit gondolnak a színházról. Nászta Katalin 1982-1983 között készült beszélgetéseit először a Korunk közölte, majd a színész kitelepült Magyarországra. A helyváltoztatás, az új körülményekhez való alkalmazkodás nem tette lehetővé az interjúkötet kiadatását, amelyről végül le is mondott. Csak most, 2018 tavaszán jelenhettek meg kötetbe rendezve a 35 évvel ezelőtt készült beszélgetései Thália erdélyi napszámosai címmel, a sepsiszentgyörgyi Tinta kiadó gondozásában. A kötetet a csíkszeredai közönség a Kájoni János Megyei Könyvtárban ismerheti meg, a 2018 április 18-án, 17 órától kezdődő találkozón Cseke Gábor költő, író, beszélget a szerzővel.
A szerző így vall az interjúkötet születéséről:
„A színész fel szerette volna térképezni azt a tünékeny világot, amit a deszkákra állított játék jelentett, és ami csak addig tartott, amíg a függöny le nem gördült. Emléket akart állítani azoknak, akik önmagukat nem kímélve, tanítottak? neveltek? de mindenképpen komolyan szórakoztatták a közönséget. A műhelytitkokról szóló, faggatózó beszélgetések a színművészet szakmai becsületét vissza-, vagy felállítandó szándéka szervezte végül kötetté a munkát. Hogy ne felejtsék el azokat, akik estéről estére, mindent félretéve a mindenkori közönséget akarták szolgálni – hittel, becsülettel, Thália papjaiként. Akkoriban ez volt az egyházak mellett a második fórum, ahol közösségi szinten kiteljesedhetett a magyar nemzetiség szolgálata,. Kultúrát, önazonosságot, mérhető értéket teremtve. "
A kérdező igyekezett a lejegyzés pontosságával a művészek valódi énjét megörökíteni. A válaszoló művészek fele már nem érhette meg a kiadást, de a közönség emlékezetében még mindenki él.
Nászta Katalin (Kolozsvár, 1950. ápr. 18.) költő, előadóművész. Szülővárosában, a Nicolae Bălcescu Líceum sporttagozatán érettségizett (1969), a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskola elvégzésével (1973) a sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színházban kezdte színészi pályafutását. Már színinövendék korában feltűnt verseivel, az elsőket Kántor Lajos mutatta be a Korunkban. Verseivel szerepelt az Igaz Szó, Ifjúmunkás, Igazság, Vörös Zászló, Megyei Tükör, Brassói Lapok hasábjain. Ha élni akarunk című önálló műsorában Illyés Gyula, Kányádi Sándor, Pilinszky János költeményeiből adott elő. 1989-ben Magyarországra költözött, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színháznak volt a tagja 1991-ig, majd visszavonult a színészettől. Ezután zenés gyermekműsorokkal járta az országot. Két kötete jelent meg 2015-ben, 2016-ban. 2017-ben a Magyar Elektronikus Könyvtárba felkerült az Ének az élőknek című második verseskötete, Cseke Gábor szerkesztésében.
|
|
|
|
 |
NYITVATARTÁS |
|
HÉTFŐ - PÉNTEK:
8.00 - 18.00
SZOMBAT - VASÁRNAP:
ZÁRVA
|
Hasznos linkek |
|
Hargita Megye Tanácsa
Hargita Megyei Kulturális Központ
Hargita Megyei
Hagyományőrzési Forrásközpont
Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ
Hargita Népe Kiadó
Hargita Kiadóhivatal –
Székelyföld Kulturális Folyóirat
Hargita Megyei
Művészeti Népiskola
|
|
130 éve
1894. április 22-én Nagyszebenben meghalt Simon Péter Jukundián zenetanár, zenei szakíró, tanítóképző intézeti igazgató, Ferenc-rendi házfőnök. Tovább ►
|
|
|
|
H
|
K
|
SZ
|
CS
|
P
|
SZ
|
V
|
|
1
|
2
|
3
|
4
|
5
|
6
|
7
|
|
8
|
9
|
10
|
11
|
12
|
13
|
14
|
|
15
|
16
|
17
|
18
|
19
|
20
|
21
|
|
22
|
23
|
24
|
25
|
26
|
27
|
28
|
|
29
|
30
|
1
|
2
|
3
|
4
|
5
|
Kérdéseire, a könyvtári szolgáltatással kapcsolatos észrevételeire a könyvtárosok válaszolnak
önnek e-mailban, amennyiben Ön kitölti az adatokat.
Kérdezd a könyvtárost
|
Fotóalbum
