 |
ÁGOSTON VILMOS: GODIR ÉS GALANTER – KÖNYVBEMUTATÓ |
|
|
A Hargita Kiadóhivatal Székely Könyvtár című könyvsorozatában jelent meg újra Ágoston Vilmos író, esszéíró, kritikus, újságíró Godir és Galanter című regénye. A kötet bemutatójára a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermébe, 2018. július 5-én, délután 6 órára várják a kortárs irodalom iránt érdeklődő csíkszeredai közönséget. A találkozón Molnár Vilmos, a Székelyföld folyóirat szerkesztője, Márai- és József Attila-díjas író mutatja be a kötetet és beszélget a szerzővel.
Ágoston Vilmos, 1947. július 8-án született Marosvásárhelyen. Az esszé-, a kritika-, a tanulmány- és regényírás mellett lapszerkesztőként, újságíróként is tevékenykedett. A kolozsvári Babeş-Bolyai Egyetem filológiai karán angol-magyar szakot végzett, 1972-től 1978-ig a csíkszeredai gimnázium angoltanáraként tanított. Irodalmi pályáját 1969-ben kezdte az Utunknál, kritikái itt s a Korunk, Igaz Szó, A Hét, Ifjúmunkás, Hargita hasábjain jelentek meg. 1978-tól a marosvásárhelyi rádió belső munkatársa volt, amíg a hatalom el nem távolította. 1984-1985-ben egy ideig segédmunkából élt.1986-ban települt át Magyarországra. Ott is folytatta tanulmányírói, szerkesztői munkáját, több könyve Budapesten látott napvilágot. Hosszabb ideje az Amerikai Egyesült Államokban él. Fontosabb kötetei: Lassú vírus (Bukarest, 1981); Húzd a himnuszt, ne káromkodj. Kisregény (1989); Godir és Galanter (első kiadás: Budapest, 1989); Az érvelés ideje. Esszék és tanulmányok (Budapest, 2000); A konvenció vendégei (Csíkszereda, 2004). Médiapolitika vagy politikai média (Budapest, 2005); A kisajátított tér. A nemzeti képzelet Doru Munteanu és Wass Albert műveiben (Budapest, 2008).
Godir és Galanter című kötetéről Molnár Vilmos recenziójában olvashatjuk a következőket:
„Leginkább mégis arról szól a könyv, amit a szerző így fogalmaz meg: „‒ Minden nagy ügyhöz kettő kell (...) Kell legalább egy Godir meg egy Galanter. A tiszta szemű, csillogó balek, meg a szélhámos." Vagyis az álmodozó idealista széplélek, és a minden hájjal megkent ügyeskedő (Romániában: deszkurkörec). Másképpen: kell egy Don Quijote meg egy Sancho Panza. Annyiban változott a világ, hogy ma már nem Don Quijote a főnök, nem ő irányít, hanem Sancho Panza, aki időközben elvtelen, dörzsölt haszonlesővé kurvult el. De úgylehet, mindig is így volt, és Cervantes regénye csak múló álom arról, hogy néha egy Don Quijote is irányíthat. Arról, hogy ha don quijote-k (godirok) vezetnének, mennyire lenne eredményes, lehetne vitatkozni, de hogy ízlésesebb, szebb, ha úgy tetszik: esztétikusabb lenne a világ, az kétségtelen. Egyébként a sancho panzá-k (galanterek) vezetése sem mutat nagy eredményességet, nagy gusztustalanságot viszont igen. Egy dologban igazán eredményesek a galanterek: a túlélésben. Erről is szól a könyv. Vagyis, hogy a 89-90-ben történt kelet-európai változások után így vagy úgy, de továbbra is ők maradtak górék ezeken a tájakon. A gerinctelen kaméleon-emberek, akik bármikor bármilyen helyzetben remekül fel tudják találni magukat. A godirok pedig maradnak továbbra is a galantereknek kiszolgáltatott helyzetben.
A Godir és Galanter a kelet-európai abszurd irodalom egyik gyöngyszeme is. Úgy abszurd néhol, hogy nem is törekszik az lenni. Egyszerűen a valós élethelyzetek abszurdok errefelé. Mintha időről-időre egy Mrożek vagy Ionesco darabban lennének jelen az itt élők. Még a jegy árát sem kell kifizessék, s akár főszereplők is lehetnek. Annyi csak, hogy nem vígjátékról van szó, hanem többnyire tragédiáról. Jó esetben tragikomédiáról."
A tavaly hetvenedik életévét betöltött Ágoston Vilmossal több interjú is készült, a Székelyföld folyóirat 2017-es októberi számában megjelent beszélgetés: Székely Ferenc beszélgetése Ágoston Vilmos íróval, filozófussal
Daczó Katalin interjúja Ágoston Vilmossal a Hargita Népe 2017. júliusi 17-i számában jelent meg: Születésnapi beszélgetés Ágoston Vilmossal - A büntetés öröme
|
|
|
|
 |
NYITVATARTÁS |
|
HÉTFŐ - PÉNTEK:
8.00 - 18.00
SZOMBAT - VASÁRNAP:
ZÁRVA
|
Hasznos linkek |
|
Hargita Megye Tanácsa
Hargita Megyei Kulturális Központ
Hargita Megyei
Hagyományőrzési Forrásközpont
Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ
Hargita Népe Kiadó
Hargita Kiadóhivatal –
Székelyföld Kulturális Folyóirat
Hargita Megyei
Művészeti Népiskola
|
|
130 éve
1894. április 22-én Nagyszebenben meghalt Simon Péter Jukundián zenetanár, zenei szakíró, tanítóképző intézeti igazgató, Ferenc-rendi házfőnök. Tovább ►
|
|
|
|
H
|
K
|
SZ
|
CS
|
P
|
SZ
|
V
|
|
1
|
2
|
3
|
4
|
5
|
6
|
7
|
|
8
|
9
|
10
|
11
|
12
|
13
|
14
|
|
15
|
16
|
17
|
18
|
19
|
20
|
21
|
|
22
|
23
|
24
|
25
|
26
|
27
|
28
|
|
29
|
30
|
1
|
2
|
3
|
4
|
5
|
Kérdéseire, a könyvtári szolgáltatással kapcsolatos észrevételeire a könyvtárosok válaszolnak
önnek e-mailban, amennyiben Ön kitölti az adatokat.
Kérdezd a könyvtárost
|
Fotóalbum
