A Kájoni János Megyei Könyvtár rendszerint bekapcsolódik a Magyar kultúra napja megünneplésére szervezett Hargita megyei programsorozatba, amely alkalmat ad arra, hogy kultúránk kiemelkedő értékeire, személyiségeire, alkotásaira irányulhasson a figyelem. 2019. január 22-én, a jeles nap alkalmából a könyvtár előadótermében 17 órától kezdődő találkozó vendége Száraz Miklós György, József Attila-díjas író lesz. Székelyföldi körútjának csíkszeredai állomásán a szerzővel Lövétei Lázár László költő, esszéíró, a Székelyföld folyóirat főszerkesztője beszélget legújabb, Székelyek – Történelemről és hagyományról című művelődéstörténeti könyvéről, amely a Scolar kiadó gondozásában jelent meg 2018-ban.  Részletek: 

„Száraz Miklós György regényes művelődéstörténeti kötete nem elsősorban a székelyek történelméről szól, sokkal inkább a természetüket, szokásaikat, különösségüket igyekszik megragadni. De mert egy nép habitusa alakítja a történelmét, és a történelme alakítja a habitusát, ezért a szerző mégis a történelembe ágyazva igyekszik megismertetni velünk a székely népet, melynek saját földje, himnusza, zászlaja, szent hegye, és ami a legfontosabb, saját szabadsága van." – olvashatjuk a kötetről a kiadó honlapján.

„Akkor hát hadd mondjam ki véleményemet Száraz Miklós György legújabb kézikönyvéről: remekmű, mert benne van adatszerűen, tényeket sorakoztatva minden, amit a székelységről a tájékozott embernek tudnia kell, és ami még fontosabb: előadásában akár Bukarestben is megjelenhetett volna értő fordító segítségével. (...) Olyan bölcsességgel, tárgyszeretettel és kellő ön­iróniával meséli a történeteket, hogy ugyanannál az asztalnál ugyanezzel a hangnemmel szomszéd népeink képviselői is elbeszélhetnék saját jól bejáratott – eddig véresen komolyan előadott – meséiket."

(Kabdebó Lóránt kritikájából: Megmaradni szeretetben. Száraz Miklós György látomása  a székelyekről. Magyar idők 2018. december 17.)

Száraz Miklós György (Budapest, 1958) az egyetemet az ELTE Bölcsészkarán, történelem és levéltár szakon végezte, belekóstolt a régészetbe is. Dolgozott újágíróként, számos könyvkiadónak volt irodalmi vezetője, dolgozott és dolgozik nagy könyvkiadóknak, napilapoknak és folyóiratoknak. Pályája kezdetétől párhuzamosan jelennek meg művelődéstörténeti és szépírói munkái, saját néven 1991-től ír és publikál rendszeresen. Neve alatt jelent meg már regény, novella, esszé, gyermekkönyv, album, antológia és kronológia. Egy időben a fotózás és a filmezés foglalkoztatta, fényképezett és forgatott Erdély és a Felvidék tájain, Andalúziában, Katalóniában, Tibetben, Marokkóban. Kabdebó Lóránt irodalomtörténész és kritikus a legjelentősebb magyar írók közé sorolja. Első regénye Az Ezüst Macska 1997-ben jelent meg, 2016-ig négy kiadást ért meg. Lovak a ködben (Magyar Könyvklub, 2001., második kiadás: Scolar, 2015.) című rendkívül élvezetes nagyregénye egyszerre olvasható történelmi és szerelmes regényként, sőt akár esszéregényként is. Apám darabokban (Scolar, 2016) című regényét édesapja, Száraz György Kossuth-díjas író emlékének szentelte. Álomvadász (Scolar, 2017) című regényének több szálon és több időben játszózó cselekményét áthatja egyfajta lebegő állapot, melyben nem lehet élesen megkülönböztetni a valóságot az álmoktól. 2017-ben jelent meg Osztozkodók (Scolar, 2018) című regénye, amely krimihez hasonló bonyodalmakban, izgalmakban bővelkedik. Irodalmi művei mellett számos művelődéstörténeti esszét, fotóalbumot jegyez, többek közt: Erdély csodái (fotóalbum, Helikon, 2004. – angol, német nyelven is, második kiadás: Helikon, 2015.); Írd fel házad kapujára... (képes judaisztika, Helikon, 2004., második kiadás: Mérték Kiadó, 2011., harmadik kiadás: Scolar, 2017.) Cigányok – Európa indiánjai (esszé-album, Helikon, 2007.)

Egy 2018-ban készült interjúban így vall az írásról: „A magam elvárásainak kéne megfelelni. Azt meg nem mindig érzem tisztán. Ha már benne vagyok, ha már írok, gyakran elsodor valami, ami nem volt tervezett, amit nem úgy akartam. És ez lehet jó is, hiszen a mű jelez, átveszi az irányítást, ez a lehető legjobb, ez a cél. De lehet rossz is. Nem mindig világos, hogy mit akarok. De talán ez is jól van így...” (Az interjú az Olvasat - Irodalom és irodalom oldalon érhető el).