Keres
2020. szeptember  19., szombat, Vilhelmina
Magyar
 

AZ OLVASÓKÖR FEBRUÁRI TALÁLKOZÓJA: Amerika, Amerika – a szétfoszlott álom (Elia Kazan kisregénye filmbe öltözik)

2020 FEB
17

A Kájoni János Megyei Könyvtárban működő csíkszeredai Olvasókör ötvenedik találkozójára kerül sor február 17-én, hétfőn, a szokásos 16.30 órai kezdettel.
Egy kiemelkedő filmremek alkotójának és létrejöttének állít emléket a találkozó. Ritkán kerül szóba, hogy a törökországi görög emigráns Elia Kazan, minden idők korszakalkotó amerikai filmteremtője egyúttal elmélyült prózaíró is, aki legtöbbször maga öntötte formába filmforgatókönyveit. Egyik így készült emblematikus alkotása – Amerika, Amerika – családja életéből ihletődött elemekből építkezik. Saját irodalmi (forgató)könyvét filmesíti meg ugyanazon a címen 1963-ban, a film nagy sikert arat, azóta is remekműként tartják számon. 

A forgatókönyv és a megtekintésre kerülő film összevetésére Székedi Ferenc vállalkozik az olvasókör ötvenedik találkozóján, minden érdeklődőt szívesen látunk! A találkozót a kör animátora, Cseke Gábor ajánlja figyelmünkbe az Olvasókör honlapján

Adatok Elia Kazan prózaíró-rendezőről: 1909. szeptember 7-én született. Meghalt 2003-ban, 94 éves korában. Elia Kazanjoglous néven látta meg a napvilágot Isztambulban. Görög szülei nem sokkal később kivándoroltak Amerikába, New Yorkban telepedtek le, fiuk ekkor négy esztendős volt.

Elvégezte a Yale Egyetemet, színész lett a Broadwayn, hamarosan rendezni is kezdett. Pályafutása során háromszor nyerte el a színházi Oscarnak nevezett Tony-díjat. 1948-ban egyik alapítója volt a híres Actor's Studiónak, az intézményt 1962-ig vezette. Tanítványai között volt Marlon Brando és James Dean is, akik később több filmjében is főszerepet kaptak.
Újat hozó, felkavaró, olykor botrányt is keltő filmek rendezése kötődik hozzá: A vágy villamosa (1951), A rakparton (1954), Az Édentől keletre (1955), az Amerika, Amerika (1963). Tizennyolc nagyjátékfilm, jó néhány Oscar-díj, ünneplő közönség, hálás tanítványok, világhír az osztályrésze. Legjobb filmjének a Rakparton-t tartják, mások szerint az Érik a gyümölcs (Steinbeck nagyszerű regényéből) ugyancsak vetekszik vele, ennek forgatókönyvét ugyancsak ő maga írta. A hatvanas évek után hátat fordított a filmnek és regényeket írt.
1964-ben ötödik rendezői Oscar-jelölést kapott az Amerika, Amerika című filmdrámáért, és a forgatókönyvíró, továbbá a legjobb film kategóriában is a jelöltek közt volt. Az író-rendező nagybátyjának családi legendává lett századvégi története elevenedik meg ebben a monumentális lírai-naturalista filmregényben. A moly.hu ismertetőjében ez áll az alkotásról:
„A cím: jelkép, Stavros Topouzoglou, húszesztendős Anatólia görög ifjú álma, élete tartalma, rögeszméje, végül már csúfneve: Amerika Amerika!
1896-ot írunk, a törökök kíméletlen módszereket alkalmaznak a »rebellis« örményekkel szemben, s a görög kisebbség helyzete nem sokkal reményteljesebb. Stavros tehetős család elsőszülött fia, de így is csak nyomor, üldöztetés, elnyomatás vár rá szülőhazájában. Egész életét egy lapra teszi fel: hogy eljut Amerikába, az Ígéret Földjére.
Elia Kazan... Stavros Topuzoglou történetében nemcsak a kivándorló keserves útját írja meg, hanem a mindenkori kisebbség mindenkori vágyát az emberi életre. És általános érvényén belül és magának a főszereplő Stavrosnak csodálatos átéléssel megjelenített feledhetetlen alakja mellett a sorsok, típusok plasztikus sora elevenedik meg a könyv lapjain, és ezek a figurák, sorsok mint belejátszanak Stavros sorsába, valamilyen kérlelhetetlen írói-emberi törvényszerűség szerint erősítik-gyengítik, segítik-gátolják haladását a Nagy Cél felé".

Háttéranyag az Olvasókör honlapján



 
NYITVATARTÁS

HÉTFŐ - PÉNTEK:

8.00 - 12.30        13.00 - 18.00

SZOMBAT - VASÁRNAP:

ZÁRVA

Hasznos linkek

Hargita Megye Tanácsa


Hargita Megyei Kulturális Központ


Hargita Megyei
Hagyományőrzési Forrásközpont


Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ


Hargita Népe Kiadó


Hargita Kiadóhivatal –
Székelyföld Kulturális Folyóirat


Hargita Megyei
Művészeti Népiskola

SZEPT
29

40 éve

1980. szeptember 29. Gyulafehérváron elhunyt Márton Áron gyulafehérvári római katolikus. püspök és érsek, hitszónok, egyházi és neveléstudományi író.

Tovább ►

SZEPT
26

75 éve

1945. szeptember 26. Budapesten meghalt Endes Miklós dr. történész, jogász.

Tovább ►

SZEPT
20

85 éve

1935. szeptember 20. Bögözön született Kardalus János néprajzi író, etnográfus.

Tovább ►

SZEPT
19

115 éve

1905. szeptember 19. Csíkszeredában született Nagy András, dr. orvos, szakíró.

Tovább ►

SZEPT
17

220 éve

1800. szeptember 17. Gyergyószentmiklóson született Fogarassy Mihály római katolikus püspök, egyházi író.

Tovább ►

SZEPT
17

120 éve

1900. szeptember 17. Budapesten meghalt Köllő Miklós szobrászművész.

Tovább ►

SZEPT
16

50 éve

1970. szeptember 16. Siófokon meghalt Róka Antal sportoló, olimpiai bronzérmes atléta. 

Tovább ►

SZEPT
12

70 éve

1950. szeptember 12. Gyergyóditróban halt meg Gaál Endre jogász, közíró.

Tovább ►

SZEPT
08

110 éve

1910. szeptember 8. Csíkszeredában született idős Vákár Lajos jégkorongozó, edző.

Tovább ►

<< < 2020 SZEPTEMBER > >>
H K SZ CS P SZ V
31 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 1 2 3 4

Kérdéseire, a könyvtári szolgáltatással kapcsolatos észrevételeire a könyvtárosok válaszolnak
önnek e-mailban, amennyiben Ön kitölti az adatokat.

Kérdezd a könyvtárost