Keres
2020. február  28., péntek, Elemér
Magyar
 

AZ OLVASÓKÖR FEBRUÁRI TALÁLKOZÓJA: Amerika, Amerika – a szétfoszlott álom (Elia Kazan kisregénye filmbe öltözik)

2020 FEB
17

A Kájoni János Megyei Könyvtárban működő csíkszeredai Olvasókör ötvenedik találkozójára kerül sor február 17-én, hétfőn, a szokásos 16.30 órai kezdettel.
Egy kiemelkedő filmremek alkotójának és létrejöttének állít emléket a találkozó. Ritkán kerül szóba, hogy a törökországi görög emigráns Elia Kazan, minden idők korszakalkotó amerikai filmteremtője egyúttal elmélyült prózaíró is, aki legtöbbször maga öntötte formába filmforgatókönyveit. Egyik így készült emblematikus alkotása – Amerika, Amerika – családja életéből ihletődött elemekből építkezik. Saját irodalmi (forgató)könyvét filmesíti meg ugyanazon a címen 1963-ban, a film nagy sikert arat, azóta is remekműként tartják számon. 

A forgatókönyv és a megtekintésre kerülő film összevetésére Székedi Ferenc vállalkozik az olvasókör ötvenedik találkozóján, minden érdeklődőt szívesen látunk! A találkozót a kör animátora, Cseke Gábor ajánlja figyelmünkbe az Olvasókör honlapján

Adatok Elia Kazan prózaíró-rendezőről: 1909. szeptember 7-én született. Meghalt 2003-ban, 94 éves korában. Elia Kazanjoglous néven látta meg a napvilágot Isztambulban. Görög szülei nem sokkal később kivándoroltak Amerikába, New Yorkban telepedtek le, fiuk ekkor négy esztendős volt.

Elvégezte a Yale Egyetemet, színész lett a Broadwayn, hamarosan rendezni is kezdett. Pályafutása során háromszor nyerte el a színházi Oscarnak nevezett Tony-díjat. 1948-ban egyik alapítója volt a híres Actor's Studiónak, az intézményt 1962-ig vezette. Tanítványai között volt Marlon Brando és James Dean is, akik később több filmjében is főszerepet kaptak.
Újat hozó, felkavaró, olykor botrányt is keltő filmek rendezése kötődik hozzá: A vágy villamosa (1951), A rakparton (1954), Az Édentől keletre (1955), az Amerika, Amerika (1963). Tizennyolc nagyjátékfilm, jó néhány Oscar-díj, ünneplő közönség, hálás tanítványok, világhír az osztályrésze. Legjobb filmjének a Rakparton-t tartják, mások szerint az Érik a gyümölcs (Steinbeck nagyszerű regényéből) ugyancsak vetekszik vele, ennek forgatókönyvét ugyancsak ő maga írta. A hatvanas évek után hátat fordított a filmnek és regényeket írt.
1964-ben ötödik rendezői Oscar-jelölést kapott az Amerika, Amerika című filmdrámáért, és a forgatókönyvíró, továbbá a legjobb film kategóriában is a jelöltek közt volt. Az író-rendező nagybátyjának családi legendává lett századvégi története elevenedik meg ebben a monumentális lírai-naturalista filmregényben. A moly.hu ismertetőjében ez áll az alkotásról:
„A cím: jelkép, Stavros Topouzoglou, húszesztendős Anatólia görög ifjú álma, élete tartalma, rögeszméje, végül már csúfneve: Amerika Amerika!
1896-ot írunk, a törökök kíméletlen módszereket alkalmaznak a »rebellis« örményekkel szemben, s a görög kisebbség helyzete nem sokkal reményteljesebb. Stavros tehetős család elsőszülött fia, de így is csak nyomor, üldöztetés, elnyomatás vár rá szülőhazájában. Egész életét egy lapra teszi fel: hogy eljut Amerikába, az Ígéret Földjére.
Elia Kazan... Stavros Topuzoglou történetében nemcsak a kivándorló keserves útját írja meg, hanem a mindenkori kisebbség mindenkori vágyát az emberi életre. És általános érvényén belül és magának a főszereplő Stavrosnak csodálatos átéléssel megjelenített feledhetetlen alakja mellett a sorsok, típusok plasztikus sora elevenedik meg a könyv lapjain, és ezek a figurák, sorsok mint belejátszanak Stavros sorsába, valamilyen kérlelhetetlen írói-emberi törvényszerűség szerint erősítik-gyengítik, segítik-gátolják haladását a Nagy Cél felé".

Háttéranyag az Olvasókör honlapján



 
NYITVATARTÁS

 HÉTFŐ - PÉNTEK:  

8 - 18

 SZOMBAT - VASÁRNAP:

 zárva

Hasznos linkek

Hargita Megye Tanácsa


Hargita Megyei Kulturális Központ


Hargita Megyei
Hagyományőrzési Forrásközpont


Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ


Hargita Népe Kiadó


Hargita Kiadóhivatal –
Székelyföld Kulturális Folyóirat


Hargita Megyei
Művészeti Népiskola

FEB
26

100 éve

1920. február 26. Somogyszentpálon született Kovács Dénes néprajzi író, festő, grafikus, muzeológus. Álneve Csíki Dániel. 

Tovább ►

FEB
23

125 éve

1895. február 23. Székelyudvarhelyen született Csanády György költő, hangjátékíró, rádiórendező.

Tovább ►

FEB
11

135 éve

1885. február 11. Bereckben született Jénáki Ferenc bölcsészdoktor, főgimnáziumi tanár és igazgató, pápai kamarás.

Tovább ►

FEB
10

40 éve

1980. február 10. Budapesten meghalt Soó Rezső, dr. biológus, botanikus, egyetemi tanár, az MTA tagja, kétszeres Kossuth-díjas tudós. 

Tovább ►

FEB
01

165 éve

1855. február 1. Homoródszentmártonban született Kelemenné Zathureczky Berta író, zeneszerző.

Tovább ►

<< < 2020 FEBRUÁR > >>
H K SZ CS P SZ V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 1

Kérdéseire, a könyvtári szolgáltatással kapcsolatos észrevételeire a könyvtárosok válaszolnak
önnek e-mailban, amennyiben Ön kitölti az adatokat.

Kérdezd a könyvtárost