Keres
2021. szeptember  26., vasárnap, Jusztina
Magyar
 

„A MEDVÉK NEM KÉSNEK” / MUZSNAY – könyv- és albumbemutató

2021 AUG
30

Muzsnay Ákos grafikus életmű-albumának és Murányi Sándor Olivér író, valamint Matza Teréz képzőművész A medvék nem késnek címmel megjelent kötetének bemutatójára kerül sor augusztus 30-án, hétfőn 17:00 órától a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban. Az est moderátora Jász Attila költő, a rendezvény támogatója a Szépírók Társasága, a Kájoni János Megyei Könyvtár és Hargita Megye Tanácsa. Az album és a kötet a helyszíneken kedvezményesen megvásárolható, a grafikus és az író dedikálja. Részletek: 

Muzsnay Ákos (Budapest, 1945) autodidakta művész. Szellemi mesterének Kőrösi Csoma Sándort és Kondor Bélát tekinti. Grafikák mellett érmeket készít, kisplasztikával is foglalkozik. Egyéni kiállítása volt Budapesten a Vigadó Galériában, Szentendrén, Békéscsabán, külföldön Berlinben és Hamburgban. 1977-tól rendszeresen részt vesz a hódmezővásárhelyi Őszi Tárlatokon. Csoportos tárlaton szerepelt 1978-ban a Magyar Nemzeti Galériában, 1979-ben Londonban, 1981-ben Milánóban. Díjai: az Országos Grafikai Biennále díja (1983), Kondor-plakett (1985, 1987, 1989). A Legszebb Magyar Érem díjat 1994-ben kapta meg. Hazai közgyűjteményekben egyebek mellett a Magyar Nemzeti Galériában, a pécsi Janus Pannonius Múzeumban és Hódmezővásárhelyen, a Tornyai János Múzeumban találhatók munkái.

Az alkotó így vall magáról: „A kilencszázhatvanas évek elején tudatosult bennem, hogy a képzőművészet, ezen belül a grafika az a terület, ami komolyabban is érdekel, s ahol megtalálhatom életem értelmét.

A kezdeti homályos célok megfogalmazása helyett példaképeket kerestem magamnak, aztán meg is találtam – Kőrösi Csoma Sándor és Kondor Béla személyében –, akiknek a munkássága, etikai tartása világítótoronyként segített eligazodni a nehéz időkben.A szakmai fortélyok elsajátítása után az útkeresés évei következtek.

A módszer alapján, amit magamban kidolgoztam – olvasni, figyelni és az égiek áldását várni – eljuthat az ember egy olyan ponthoz, ahonnan az út már csak felfele vezet.”

– Muzsnay Ákos szemlélődő, nyugodt magatartásában óhatatlanul van valami keleties bölcsesség. Nem akar megmagyarázni semmit és nem akar szépeket rajzolni, egyszerűen csak segít rádöbbenni a valóságra és a szépségre. Mindebben persze semmi új nincsen. Tudja, és teszi a dolgát. A világot nem kell újra és újra felfedezni, megismerni, egyszerűen meg kell teremteni. Újra és újra. A közvetlenség melegével és a kitartás alázatával. Hogy mindez hogyan történik meg a mindennapokban, a gyakorlatban, titok. Arctalan, egótlan titok – állítja Jász Attila.

Murányi Sándor Olivér és Matza Teréz könyvét Jász Attila költő Csendes Toll néven jegyzett verse és Dr. Fried István Herder-díjas irodalomtörténész ajánlása jegyzi:

„Felhőket fenyőágakon túl ölelő tekintet, nem mozdul

a szél az ágak közt, valami mégis történik.

 mlékek azokból az időből, amikor még kövek voltunk,

vékony kontúrcsík álom és ébrenlét, árnyék és fény-

játék között.

 A fenyők alatti bokrok takarásában megbújó medve-

talpnyomot mossa az eső, ugyanilyen nyomtalanul

tűnünk el mi is.

Olyan gyorsan, amilyen türelmesen turisták várják

a medvét a lesben.

Bár a medvék nem késnek, csak az írók, ami meg-

bocsátható, ha nem nagyon magyarázkodnak

az olvasónak.

Inkább írják, színezzék ki történeteikben a pirkadat

sötétjét, a félelmet, a bátorságot, ahogy az indiánok

tették a tábortűz körül.

Hiszen még mindig indiánok vagyunk mindannyian,

az időnként  medvelesben ücsörgők legalábbis,

akár írók, akár olvasók.”

Csendes Toll

 

„Murányi Sándor Olivér – Matza Teréz könyve az erdőkbe és a barlangokba kalauzol, figyeli, mint érkeznek az erdélyi havasok félelmetesnek hitt nagyvadjai. A medvét fényképező rajongók tudják, érzik és éreztetik, a medvék révén az élni akaró természet üzenetét fogják föl. Kiszakadva a városok, a foglalatosságok határolt világából, közelre, valami valóságosra és távolabbra, valami harmonikusra, még el nem rontottra találnak. A szereplők különféle helyekről érkeztek, de egyeznek abban, hogy az életet tisztelni kell, a medveéleteket pedig lehet érdemesnek tartani a megörökítésre. A különöset keresik (esetleg messzi földön), a szépet is, különös formájában. A történetek és azok képzőművészeti értelmezése olyan történetsort szerkeszt, mely a hagyományost a maihoz vezeti át, a maiban pedig felvillantja a hagyományost. A medvés erdő egyszerre szűk tere a kíváncsiskodóknak és tág tere azoknak, akiknek a természet, csendjével és félelmetességével, a meghitt, otthonos létezés felejthetetlen helye.”

dr. Fried István



 
NYITVATARTÁS

HÉTFŐ - PÉNTEK:

8.00 - 12.30 

 13.00 - 18.00  

SZOMBAT - VASÁRNAP:

ZÁRVA

Hasznos linkek

Hargita Megye Tanácsa


Hargita Megyei Kulturális Központ


Hargita Megyei
Hagyományőrzési Forrásközpont


Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ


Hargita Népe Kiadó


Hargita Kiadóhivatal –
Székelyföld Kulturális Folyóirat


Hargita Megyei
Művészeti Népiskola

SZEPT
17

145 éve

1876. szeptember. 17. Gyergyóditróban született Siklódy Lőrinc szobrász.

Tovább ►

SZEPT
08

140 éve

1881. szeptember 08. Csíkszeredában született Szopos Sándor festőművész, portréfestő, könyvillusztrátor.

Tovább ►

<< < 2021 SZEPTEMBER > >>
H K SZ CS P SZ V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3

Kérdéseire, a könyvtári szolgáltatással kapcsolatos észrevételeire a könyvtárosok válaszolnak
önnek e-mailban, amennyiben Ön kitölti az adatokat.

Kérdezd a könyvtárost