1873. február 1. Olaszországban, Meranoban meghalt Kiss Ferenc katonai szakíró, 1848-49-es szabadságharcos, egyetemi tanár.
1873. február 1. Olaszországban, Meranoban meghalt Kiss Ferenc katonai szakíró, 1848-49-es szabadságharcos, egyetemi tanár. Katona családban született, apja az első székely határőrezred csíkmadarasi állomásának főhadnagya volt. Tizenötéves korában az olmützi katonaiskolába iratkozott, tanulmányai végeztével a lembergi 34-es sorezredhez került, ahol főhadnagyi rangot kapott. A szabadságharc kitörésekor Pestre ment, ahol ezredével a magyar szabadságharc szolgálatába állott. A szolnoki győztes csata után őrnaggyá léptették elő. Világosnál esett fogságba, az aradi hadi törvényszék halálra ítélte. Az ítéletet 16 évi várfogságra változtatták, az ausztriai Königgrätzben hat és félévet töltött szigorított várbörtönben. 1856-ban szabadult amnesztiával. 1867-től a közlekedésügyi minisztériumban kapott hivatalnoki állást, majd a budapesti Katonai Főiskola tanára lett. Művei: Utászszolgálati utasítás, Katonai földrajz (Budapest, 1869-72 között); Elmélkedés a magyar katonai nevelés fölött, tekintettel a Ludovicaeumra (Budapest, 1869). Nevét a csíkmadarasi általános iskola viseli, Szervátiusz Tibor által készített emlékműve az iskola épülete előtt áll. (Csíkmadarason született, 1825. április 23-án).