2024. április 16., kedd, Csongor

Magyar

Aktuális

Könyvtárunkról

Módszertani tevékenység

Elektronikus könyvtár

Kiadványaink

Kapcsolatok

NYITVATARTÁS

HÉTFŐ - PÉNTEK:

8.00 - 18.00

SZOMBAT - VASÁRNAP:

ZÁRVA

Részlegek nyitvatartása

Hasznos linkek

Hargita Megye Tanácsa

Hargita Megyei Kulturális Központ

Hargita Megyei
Hagyományőrzési Forrásközpont

Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ

Hargita Népe Kiadó

Hargita Kiadóhivatal –
Székelyföld Kulturális Folyóirat

Hargita Megyei
Művészeti Népiskola

Helyismereti évfordulók

ÁPR

130 éve

1894. április 22-én Nagyszebenben meghalt Simon Péter Jukundián zenetanár, zenei szakíró, tanítóképző intézeti igazgató, Ferenc-rendi házfőnök.

Tovább ►

Kérdéseire, a könyvtári szolgáltatással kapcsolatos észrevételeire a könyvtárosok válaszolnak
önnek e-mailban, amennyiben Ön kitölti az adatokat.

Kérdezd a könyvtárost

Fotóalbum

MAGBÖRZE A KÖNYVTÁRBAN

EGY CSÖPPNYI FRANCIAORSZÁG: betekintés két francia megye kultúrájába – interkulturális est

Zöld hét a könyvtárban

XVI. NEMZETKÖZI FELOLVASÓMARATON: LÁZÁR ERVIN – 2024 : MEGNYITÓ

EGY CSÖPPNYI OLASZORSZÁG - betekintés az olasz kultúrába – interkulturális est

115 éve

2019	AUG
	02

1904. augusztus 2. Csíkszeredában született Nagy Borbála regény- és színműíró, műfordító.

1904. augusztus 2. Csíkszeredában született Nagy Borbála regény- és színműíró, műfordító.

Szülővárosában, majd a kolozsvári Marianumban tanult, Csíkszeredában érettségizett (1922). A budapesti egyetem bölcsészkarán kezdte meg a német-francia-filozófia szakot, a bukaresti egyetemen szerzett tanári diplomát 1927-ben. Konstancán (1927–29), majd Caracal leánylíceumában tanított. 1934-től sikerült szülővárosa leánygimnáziumában katedrát kapnia. 1941-től nyugdíjazásáig (1959) különböző kolozsvári iskolákban volt nyelvtanárnő.
A Zeng az erdő című történeti drámájával (Csíkszereda, 1935) elnyerte az Erdélyi Szépmíves Céh és a kolozsvári Magyar Színház közös pályázatának II. díját. A szépasszony leánya című történelmi drámáját 1947-ben sikerrel mutatta be a kolozsvári Magyar Színház együttese. Több színdarabot is írt, amelyeknek egy része az 1960-as években a Művelődés című folyóiratban jelent meg. A Xántus-völgyi ütközet című kisregénye (Kolozsvár, 1938) az 1694-es csíki tatárdúlás eseményeinek irodalmi feldolgozása.
Több évtizedes szünet után jelentek meg nagy tárgy- és korismeretről tanúskodó történelmi regényei: A csíki boszorkány (Bukarest, 1974); a Homérosz nyomán alkotott Trójai Kasszandra (Kolozsvár, 1979); továbbá az Őrült Johanna (Koloszvár, 1981); Claudia (Kolozsvár, 1984); Theodora császárnő (Kolozvár, 1994); A vén kapitányné (Csíkszereda, 1996). A regények cselekménye rendszerint egy-egy híres-hírhedt női főszereplő köré szövődik, a szerző végső soron mindegyikben önmagát keresi. Halála után több kötetre való kézirata maradt hátra: regények több változatban, novellák, számos színdarab. A székelyek története című munkája is kéziratban maradt.
Mostanig kiadatlan történelmi regénye, Az áruló avar kagán, a kolozsvári Világhírnév Kiadó gondozásában jelent meg 2014-ben. ( Kolozsváron halt meg 1994. február 5-én).

Lásd: Nagy Borbála. Hargita megyei személyiségek adatbázisa

◄ Vissza