|
40 éve |
|
|
1980. szeptember 29. Gyulafehérváron elhunyt Márton Áron gyulafehérvári római katolikus. püspök és érsek, hitszónok, egyházi és neveléstudományi író.
1980. szeptember 29. Gyulafehérváron elhunyt Márton Áron gyulafehérvári római katolikus. püspök és érsek, hitszónok, egyházi és neveléstudományi író. Elemi iskolai tanulmányait szülőfalujában végezte, 1907-től a csíksomlyói gimnáziumban, 1912 -től a gyulafehérvári kisszemináriumban tanult, ahol 1915-ben érettségizett. 1920-ban kezdte teológiai tanulmányait a gyulafehérvári Hittudományi Főiskolán. 1924. július 6-án a gyulafehérvári Székesegyházban gróf Majláth Gusztáv Károly püspök szentelte pappá. Gyergyóditróban, Gyergyószentmiklóson és Marosvásárhelyen volt káplán. 1930-tól udvari káplán és püspöki levéltáros lett Gyulafehérváron. 1932-ben Kolozsvárra.helyezték egyetemi hitszónoknak, itt György Lajossal együtt alapította az Erdélyi Iskola című oktatásügyi és népnevelő szakfolyóiratot, írásainak nagy részét az Erdélyi Iskolában tette közzé. 1936-tól Kolozsvár főplébánosa lett. 1939. február 12-én szentelték püspökké a kolozsvári Szent Mihály templomban Andrea Cassulo pápai nuncius jelenlétében. Ezt a magas egyházi méltóságot negyven éven át töltötte be. A második világháború idején állást foglalt a fasizmus és a zsidóüldözések ellen. A kommunista diktatúra idején egyháza védelmére kelt, tiltakozott az egyházellenes törvények, a szerzetesrendek feloszlatása, az egyházi birtokok elkobzása, az egyházi és magyar nyelvű iskolák feloszlatása ellen. A népek önrendelkezéséért harcolt. 1949-ben letartóztatták, ugyanebben az évben XII. Pius pápa címzetes érsekké nevezte ki, 1950-től pedig érsekké. A börtönből 1955-ben szabadult, átvette egyházmegyéje igazgatását, 1956 -1967 között nem hagyhatta el a gyulafehérvári érseki palotát. Csak 1967-ben, a Vatikán közbenjárására oldották fel az itéletet. Ezután diadalmas bérmaútjai következtek, prédikációk, pásztorlevelek és pasztorális látogatások Erdély-szerte. Nagyhatású szentbeszédei több kötetben jelentek meg. Kacsó Sándor írja róla: "kisebbségi sorsunk kimagasló alakja, szinte emberfeletti hőse volt." Nevét Csíkszeredában a főgimnázium és utca, Csíkszentdomokoson az általános iskola viseli. (Csíkszentdomokoson született, 1896. augusztus 28 -án).
|
|
◄ Vissza
|
|
NYITVATARTÁS |
|
HÉTFŐ - PÉNTEK:
8.00 - 18.00
SZOMBAT - VASÁRNAP:
ZÁRVA
|
Hasznos linkek |
|
Hargita Megye Tanácsa
Hargita Megyei Kulturális Központ
Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont
Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ
Hargita Népe Kiadó
Hargita Kiadóhivatal – Székelyföld Kulturális Folyóirat
Hargita Megyei Művészeti Népiskola
|
45 éve
1979. május 26. Csíkszentimrén meghalt Benedek Fidél, P. ferenc-rendi szerzetes, történész, az erdélyi ferencesek történetének kutatója. Tovább ►
|
|
175 éve
1849. május 16. Csíksomlyón született Tivai Nagy Imre gazdasági szakember, közíró, szerkesztő. Tovább ►
|
|
60 éve
1964. május 13. Székelyudvarhelyen meghalt Tompa László költő, műfordító, lapszerkesztő. Tovább ►
|
|
75 éve
1949. május 1-én Székelyudvarhelyen meghalt Dobos Ferenc történész, költő, tanár. Tovább ►
|
|
H
|
K
|
SZ
|
CS
|
P
|
SZ
|
V
|
29
|
30
|
1
|
2
|
3
|
4
|
5
|
6
|
7
|
8
|
9
|
10
|
11
|
12
|
13
|
14
|
15
|
16
|
17
|
18
|
19
|
20
|
21
|
22
|
23
|
24
|
25
|
26
|
27
|
28
|
29
|
30
|
31
|
1
|
2
|
Kérdéseire, a könyvtári szolgáltatással kapcsolatos észrevételeire a könyvtárosok válaszolnak önnek e-mailban, amennyiben Ön kitölti az adatokat.
Kérdezd a könyvtárost
|