1916. április 27-én Kisgörgényben született P. Papp Asztrik, Ferenc-rendi szerzetes, költő.
Középiskoláit Székelyudvarhelyen végezte a Római Katolikus Főgimnáziumban 1935-ben, a teológiát Vajdahunyadon, az egyetemet Kolozsváron. Ferenc-rendi szerzetesként több rendházban, Csíksomlyó, Mikháza, Máriaradna, Esztelnek, Gyergyószárhegy rendházaiban teljesített szolgálatot 1957-ig. 1951-ben ferences rendtársaival együtt a máriaradnai gyűjtőtáborba internálták. Itt többek közreműködésével Erdélyi Ferences Futár címmel hetilapot szerkesztett.
1957-ben letartóztatták, és hét esztendőre ítélték rendszer elleni uszítás vádjával. Politikai elitéltként hat évig börtönben sínylődött (1957–1964). Szabadulása után Szárhegyre került, végül Fogarason végzett plébániai szolgálatot, 1985. július 12-én tragikus balesetben vesztette életét.
Az 1930-as évektől főleg egyházi folyóiratok – a Ferences Nemzedék, a Jóbarát, az aradi Vasárnap, a Katholikus Világ, a Hírnök közölték írásait. Első versei a Csíksomlyói Virágok című negyedévi kéziratos folyóiratban jelentek meg. Első verseskötete Üzenem... címmel 1938-ban jelent meg a kolozsvári Szent Bonaventura nyomda kiadásában. Válogatott verseit A Jézushágón címmel 1994-ben ugyancsak az újra létrehozott kolozsvári Szent Bonaventura adta ki (szerk. P. Pap Leonárd és Fodor György).
A Szent Ferenc-i természetrajongás és az érzékeny humánum költője. Leíró verseiben a negyvenes évektől sajátos helyet foglal el a csíki táj, amely második, lelki szülőföldjének is tekinthető. A népi gyökerű katolicizmust képviseli költészetével, amely a hagyományokhoz, a szülőföldhöz való ragaszkodásban látja a jövő biztosítékát. Ezért különösen fontos számára Csíksomlyó ihletése: Köszöntlek, Somlyó!; Székelyország; Csillag a Somlyóhegy felett; Somlyói vagyok!...)
A csíksomlyói pünkösdi búcsúról 1946–1950 között írt hosszabb néprajzi tanulmánya Fodor Sándor utószavával jelent meg Szegeden, 1995-ben.