Keres
2017. szeptember  23., szombat, Tekla
Magyar
 
   2017 December   
   2017 November   
   2017 Október   
   2017 Szeptember   
   2017 Augusztus   
   2017 Július   
   2017 Június   
   2017 Május   
   2017 Április   
   2017 Március   
   2017 Február   
   2017 Január   
MáRC
29

5 éve

2012. március 29. Kolozsváron meghalt Fodor Sándor író, műfordító
A csíkszeredai Római Katolikus Főgimnáziumban érettségizett, majd a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen szerzett diplomát román-német szakon. 1951 és 1956 között a kolozsvári Irodalmi Könyvkiadó szerkesztője, 1956-tól 1989-es nyugdíjba vonulásáig a Napsugár című gyermeklap belső munkatársa, 1990 és 1991 között a Keresztény Szó felelős szerkesztője volt.
Műfordítóként a román irodalom nagyjait, Caragialét, Sadoveanut, valamint német írók alkotásait ültette át magyarra. Főbb művei: Gyöngyvirágos puszta (elbeszélések, 1955), Jóska meg a sóska (karcolatok, 1962), Önarckép (kisregény, 1964), Csipike a boldog óriás (mese, 1970), Nehézvíz (kisregény, 1971), Tűzoltózenekar (válogatott elbeszélések, 1983), A megálmodott ház (válogatott novellák, 1996), Hány nyelven szól az ördög? (publicisztika, 2002), Sündisznóállás (emlékirat, 2002), Mit gondol az öreg pisztráng? (válogatott novellák, 2003), Kortársuk voltam – kortársaim voltak (2003), Mária lábától a sündisznóállásig (fejezetek egy önéletrajzi regényből, 2005).
1982-ben megkapta a Román Írószövetség nagydíját. Magyarországon 1998-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével, 2001-ben József Attila-díjjal tüntették ki.
Az Erdélyi Híradó Kiadó és az Előretolt Helyőrség Szépirodalmi Páholy gondozásában jelent meg A feltámadás elmarad című novelláskötete, amely pályájának legszebb novelláit gyűjti csokorba. (1927. december 7-én született Csíksomlyón). 

MáRC
23

135 éve

1882. március 23. Gyulafehérváron meghalt Fogarassy Mihály római katolikus püspök, egyházi író.

Erdélyi püspök 1864-1882 között. Legfőbb célja a hitélet emelése és az iskolaügy, elsősorban a katolikus népiskolák felemelése volt. Lerakta a későbbi Szent István Társulat alapjait, amelynek első elnöke volt. Gyulafehérváron zárdát, templomot építtetett, Gyergyószentmiklóson leánynevelő intézet építését támogatta, a munkaképtelen szegények számára szegényházat alapított 1859-ben. Jelentősen hozzájárult (anyagiakkal is) a katolikus népiskolák fejlesztéséhez. Teológiai tanulmányokat is írt. Gyergyószentmiklós mellszobrot állíttatott emlékére 1993-ban, és iskolát nevezett el róla 1991-ben. (Gyergyószentmiklóson született 1800. szeptember 17-én).

MáRC
16

45 éve

1972. március 16. Kolozsváron meghalt Venczel József társadalomkutató, egyetemi tanár, közíró.

Az erdélyi magyar társadalomtudomány egyik elméleti és gyakorlati megalapozója. Az erdélyi földkérdéssel, demográfiával, a szociológia módszertanával foglalkozott. Középiskolai tanulmányait szülővárosában, Csíkszeredában végezte, majd jogot tanult Kolozsváron. 1935-től az Erdélyi Iskola c. folyóirat szerkesztője, a Hitel c. társadalomtudományi szemle alapító szerkesztője. Az Erdélyi Tudományos Intézet tanára és igazgatója 1941--46 között, részt vett a Bolyai Tudományegyetem megszervezésében, az egyetem jogi és közgazdasági karának tanára (1946-48). 1949-ben állását elvesztette, 1950-ben letartóztatták, 12 év börtönbüntetésre ítélték, szabadlábra helyezése után társadadalom- és falukutatóként dolgozott haláláig. Szülővárosában utcát neveztek el róla, emléktáblát helyeztek el családja egykori lakóházának helyén épült tömbház falán és egykori iskolájában. Életében egyetlen saját könyve jelenhetett meg (Az erdélyi román földbirtokreform Kolozsvár, 1942). Halála után Imreh István válogatásában jelent meg Az önismeret útján c. tanulmánykötet (Bukarest, 1980), a kötet tartalmazza Csíkszék természeti történelmi és társadalmi lerása c. tanulmányát. (Csíkszeredában született 1913. november 4-én).

Bővebben lásd: Hargita megyei személyiségek adatbázisa

MáRC
03

85 éve

1932. március 3. Csíkzsögödön született Salló István szobrász, író.

1943–1948 között a csíkszeredai gimnáziumban tanult, majd Csíksomlyón elvégezte a tanítóképzőt. 1951-től csíki községekben tanított, 1959-től Csík rajon Művelődési Házának igazgatója volt. 1968-tól a Hargita megyei Népi Alkotások Házának igazgatójaként néprajzi kiadványok megjelentetését támogatta, szerkesztette. 1978-ban jelent meg a Kardalus Jánossal közösen összeállított Kapuk és kerítések Hargita megyében című album, amely a hajdani Csíkszék és Udvarhelyszék fafaragó mesterségének és művészetének gazdag bemutatása.
1978-tól Magyarországon, Tatabányán élt és alkotott. Szabadiskolákban ismerkedett meg a szobrászattal. Fafaragóként témáit a székely nép életéből és balladavilágából merítette. Fa domborművein történelmi témák, irodalmi művek, népköltészeti alkotások interpretációi jelentek meg.
Több egyéni kiállítása volt Romániában és Magyarországon. Művészetét Magyarországon elismerték, áttelepülése után számos domborművét, domborműsorozatát helyezték el közösségi épületek belső terein, illetve emlékoszlopát, kapuját állították fel köztéren.  Irodalmi munkásságában kisregények, elbeszélések, gyermekversek, mesék és népi színművek szerepelnek, szakcikkei jelentek meg újságokban és művelődési folyóiratokban. (Tatabányán halt meg, 2003 szeptember  30-án)
Bővebben: Hargita Megyei Személyiségek adatbázisa 

MáRC
02

35 éve

1982. március 02. Csíkszeredában meghalt Nagy András György orvos, szakíró.

Magasfokú orvosi képesítést szerzett, orvosként dolgozott 1931-től Csíkszeredában, 1935-től a gyulafehérvári teológia orvosprofersszora, püspökségi orvos, 1938-45 között a csíksomlyói, majd a csíkszeredai szülészet megszervezője és vezetője. 1947-től Csíkszentkirályon élt. 1964-76 között a Csík rajoni, majd a Hargita megyei Egészségügyi Nevelési Szolgálat alapítója és vezetője. Több mint 200 cikket, tanulmányt írt, amelyet számos folyóirat közölt. Egészségtani középiskolai tankönyvét 1938-ban adták ki. Városkép és ami hozzátartozik... címmel Csíkszeredáról szóló emlékíratát a Pallas-Akadémia kiadó adta ki 1995-ben. Lapjain városunk múltja, jellegzetes alakjai elevenednek meg. Lót visszanéz című önéletrajza ugyanitt jelent meg 2001-ben. (Csíkszeredában született 1905. szeptember 19-én).

Bővebben lásd: Hargita megyei személyiségek adatbázisa

 
NYITVATARTÁS

 HÉTFŐ -PÉNTEK:

   8 - 18 

SZOMBAT - VASÁRNAP:

 zárva

Hasznos linkek

Hargita Megye Tanácsa


Hargita Megyei Kulturális Központ


Hargita Megyei
Hagyományőrzési Forrásközpont


Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ


Hargita Népe Kiadó


Hargita Kiadóhivatal –
Székelyföld Kulturális Folyóirat


Hargita Megyei
Művészeti Népiskola

SZEPT
29

200 éve

1817. szeptember 29. Gyergyóalfaluban született Mikó Mihály, jogász, Csíkszék országgyűlési képviselője, főispán.

Tovább ►

SZEPT
23

120 éve

1897. szeptember 23. Csíkzsögödön született Kozán Imre agrármérnök, mezőgazdasági szakíró.

Tovább ►

SZEPT
21

200 éve

1817. szeptember 21. Csíkszentgyörgyön született Gál Sándor honvéd tábornok.

Tovább ►

SZEPT
21

290 éve

1727. szeptember 21. Madéfalván született Zöld Péter lelkész, történetíró.

Tovább ►

SZEPT
20

120 éve

1897. szeptember 20. Farkalakán született Tamási Áron elbeszélő, regény- és drámaíró, publicista. A XX. századi magyar próza egyik legeredetibb elbeszélője.

Tovább ►

SZEPT
16

105 éve

1912. szeptember 16. Tarcsafalván született Benczédi Sándor szobrász.

Tovább ►

SZEPT
08

40 éve

1977. szeptember 08. Csíkszeredában meghalt Kovács Dénes néprajzi író, muzeológus, festő.

Tovább ►

SZEPT
06

45 éve

1972. szeptember 06. Csíkszeredában meghalt Gál Árpád zeneszerző.

Tovább ►

SZEPT
05

340 éve

1677. szeptember 05. Csíksomlyón meghalt Damokos Kázmér Mihály Ferenc-rendi szerzetes, csíksomlyói házfőnök, a gyulafehérvári egyházmegye püspöke, Erdély apostoli helynöke.

Tovább ►

SZEPT
04

115 éve

1902. szeptember 04. Csíkszeredában meghalt Molnár József orvos, szakíró.

Tovább ►

<< < 2017 SZEPTEMBER > >>
H K SZ CS P SZ V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Kérdéseire, a könyvtári szolgáltatással kapcsolatos észrevételeire a könyvtárosok válaszolnak
önnek e-mailban, amennyiben Ön kitölti az adatokat.

Kérdezd a könyvtárost