5 éve

2012. március 29. Kolozsváron meghalt Fodor Sándor író, műfordító
A csíkszeredai Római Katolikus Főgimnáziumban érettségizett, majd a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen szerzett diplomát román-német szakon. 1951 és 1956 között a kolozsvári Irodalmi Könyvkiadó szerkesztője, 1956-tól 1989-es nyugdíjba vonulásáig a Napsugár című gyermeklap belső munkatársa, 1990 és 1991 között a Keresztény Szó felelős szerkesztője volt.
Műfordítóként a román irodalom nagyjait, Caragialét, Sadoveanut, valamint német írók alkotásait ültette át magyarra. Főbb művei: Gyöngyvirágos puszta (elbeszélések, 1955), Jóska meg a sóska (karcolatok, 1962), Önarckép (kisregény, 1964), Csipike a boldog óriás (mese, 1970), Nehézvíz (kisregény, 1971), Tűzoltózenekar (válogatott elbeszélések, 1983), A megálmodott ház (válogatott novellák, 1996), Hány nyelven szól az ördög? (publicisztika, 2002), Sündisznóállás (emlékirat, 2002), Mit gondol az öreg pisztráng? (válogatott novellák, 2003), Kortársuk voltam – kortársaim voltak (2003), Mária lábától a sündisznóállásig (fejezetek egy önéletrajzi regényből, 2005).
1982-ben megkapta a Román Írószövetség nagydíját. Magyarországon 1998-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével, 2001-ben József Attila-díjjal tüntették ki.
Az Erdélyi Híradó Kiadó és az Előretolt Helyőrség Szépirodalmi Páholy gondozásában jelent meg A feltámadás elmarad című novelláskötete, amely pályájának legszebb novelláit gyűjti csokorba. (1927. december 7-én született Csíksomlyón). 

135 éve

1882. március 23. Gyulafehérváron meghalt Fogarassy Mihály római katolikus püspök, egyházi író.

Erdélyi püspök 1864-1882 között. Legfőbb célja a hitélet emelése és az iskolaügy, elsősorban a katolikus népiskolák felemelése volt. Lerakta a későbbi Szent István Társulat alapjait, amelynek első elnöke volt. Gyulafehérváron zárdát, templomot építtetett, Gyergyószentmiklóson leánynevelő intézet építését támogatta, a munkaképtelen szegények számára szegényházat alapított 1859-ben. Jelentősen hozzájárult (anyagiakkal is) a katolikus népiskolák fejlesztéséhez. Teológiai tanulmányokat is írt. Gyergyószentmiklós mellszobrot állíttatott emlékére 1993-ban, és iskolát nevezett el róla 1991-ben. (Gyergyószentmiklóson született 1800. szeptember 17-én).

45 éve

1972. március 16. Kolozsváron meghalt Venczel József társadalomkutató, egyetemi tanár, közíró.

Az erdélyi magyar társadalomtudomány egyik elméleti és gyakorlati megalapozója. Az erdélyi földkérdéssel, demográfiával, a szociológia módszertanával foglalkozott. Középiskolai tanulmányait szülővárosában, Csíkszeredában végezte, majd jogot tanult Kolozsváron. 1935-től az Erdélyi Iskola c. folyóirat szerkesztője, a Hitel c. társadalomtudományi szemle alapító szerkesztője. Az Erdélyi Tudományos Intézet tanára és igazgatója 1941--46 között, részt vett a Bolyai Tudományegyetem megszervezésében, az egyetem jogi és közgazdasági karának tanára (1946-48). 1949-ben állását elvesztette, 1950-ben letartóztatták, 12 év börtönbüntetésre ítélték, szabadlábra helyezése után társadadalom- és falukutatóként dolgozott haláláig. Szülővárosában utcát neveztek el róla, emléktáblát helyeztek el családja egykori lakóházának helyén épült tömbház falán és egykori iskolájában. Életében egyetlen saját könyve jelenhetett meg (Az erdélyi román földbirtokreform Kolozsvár, 1942). Halála után Imreh István válogatásában jelent meg Az önismeret útján c. tanulmánykötet (Bukarest, 1980), a kötet tartalmazza Csíkszék természeti történelmi és társadalmi lerása c. tanulmányát. (Csíkszeredában született 1913. november 4-én).

Bővebben lásd: Hargita megyei személyiségek adatbázisa

85 éve

1932. március 3. Csíkzsögödön született Salló István szobrász, író.

1943–1948 között a csíkszeredai gimnáziumban tanult, majd Csíksomlyón elvégezte a tanítóképzőt. 1951-től csíki községekben tanított, 1959-től Csík rajon Művelődési Házának igazgatója volt. 1968-tól a Hargita megyei Népi Alkotások Házának igazgatójaként néprajzi kiadványok megjelentetését támogatta, szerkesztette. 1978-ban jelent meg a Kardalus Jánossal közösen összeállított Kapuk és kerítések Hargita megyében című album, amely a hajdani Csíkszék és Udvarhelyszék fafaragó mesterségének és művészetének gazdag bemutatása.
1978-tól Magyarországon, Tatabányán élt és alkotott. Szabadiskolákban ismerkedett meg a szobrászattal. Fafaragóként témáit a székely nép életéből és balladavilágából merítette. Fa domborművein történelmi témák, irodalmi művek, népköltészeti alkotások interpretációi jelentek meg.
Több egyéni kiállítása volt Romániában és Magyarországon. Művészetét Magyarországon elismerték, áttelepülése után számos domborművét, domborműsorozatát helyezték el közösségi épületek belső terein, illetve emlékoszlopát, kapuját állították fel köztéren.  Irodalmi munkásságában kisregények, elbeszélések, gyermekversek, mesék és népi színművek szerepelnek, szakcikkei jelentek meg újságokban és művelődési folyóiratokban. (Tatabányán halt meg, 2003 szeptember  30-án)
Bővebben: Hargita Megyei Személyiségek adatbázisa 

35 éve

1982. március 02. Csíkszeredában meghalt Nagy András György orvos, szakíró.

Magasfokú orvosi képesítést szerzett, orvosként dolgozott 1931-től Csíkszeredában, 1935-től a gyulafehérvári teológia orvosprofersszora, püspökségi orvos, 1938-45 között a csíksomlyói, majd a csíkszeredai szülészet megszervezője és vezetője. 1947-től Csíkszentkirályon élt. 1964-76 között a Csík rajoni, majd a Hargita megyei Egészségügyi Nevelési Szolgálat alapítója és vezetője. Több mint 200 cikket, tanulmányt írt, amelyet számos folyóirat közölt. Egészségtani középiskolai tankönyvét 1938-ban adták ki. Városkép és ami hozzátartozik... címmel Csíkszeredáról szóló emlékíratát a Pallas-Akadémia kiadó adta ki 1995-ben. Lapjain városunk múltja, jellegzetes alakjai elevenednek meg. Lót visszanéz című önéletrajza ugyanitt jelent meg 2001-ben. (Csíkszeredában született 1905. szeptember 19-én).

Bővebben lásd: Hargita megyei személyiségek adatbázisa