Keres
2018. február  21., szerda, Eleonóra
Magyar
 
   2018 Augusztus   
   2018 Július   
   2018 Június   
   2018 Május   
   2018 Április   
   2018 Március   
   2018 Február   
   2018 Január   
   2017 December   
   2017 November   
   2017 Október   
   2017 Szeptember   
ÁPR
27

400 éve

1617. április 27. Varasdon született Sámbár Mátyás egyházi író, neves hitvitázó jezsuita. A barokk hitvitázó irodalom képviselője. 1647-53 között a székelyudvarhelyi gimnázium igazgatója volt. II. Rákóczi György kiutasította Erdélyből. (Zágrábban halt meg, 1685. február 14-én).

ÁPR
26

120 éve

1897. április 26. Csíkszentdomokoson született Hankó János grafikus.

Jogi doktorátust szerzett, a kolozsvári Takarékpénztár és Hitelbank vezető tisztviselője volt. Tollrajzai a 20-as évektől jelentek meg főleg a Pásztortűz és a Hírnök folyóiratokban. 1926-ban albumban jelentette meg tíz tusrajzát A régi Kolozsvár címmel, ugyancsak tíz tusrajza illusztrálja a Kolozsvári Róm. Kat. Főgimnázium 1930-ban kiadott emlékalbumát. (Budapesten halt meg 1969. július 9-én).

Bővebben lásd: Hargita megyei személyiségek adatbázisa 

ÁPR
25

330 éve

1687. április 25. Gyergyószárhegyen meghalt Kájoni János ferencrendi szerzetes, építész, zeneszerző, orgonista, orgonakészítő, nyomdász, történetíró, botanikus.

Sokoldalú tudományos és építő munkájával Erdélyben jelképes személyiséggé vált, munkásságának, humanista egyéniségének igazi értékelésére azonban csak több mint két évszázad elteltével került sor. Méltán tartják a Székelyföld első és legnagyobb polihisztorának. Kájoni János 1648-ban belépett a csíksomlyói ferences szerzetesek közé, 1655-ben szentelték pappá Nagyszombatban. Ő vezette a mikházi és a szárhegyi kolostorok építését, orgonát készített Csíksomlyón, Mikházán,Szárhegyen és Székelyudvarhelyen. Csíksomlyón 1675-ben megalapította a Székelyföld első nyomdáját, ahol elsőnek 1676-ban Cantionale Catholicum címmel kiadta katolikus énekeskönyvét, amely azóta több kiadást ért meg. A Kájoni-sajtón két évszázadon át tankönyveket ima- és énekeskönyveket nyomtattak, itt készült 1849-ben a Hadilap c. forradalmi lap kilenc száma. Kájoni szervezte és gyarapította a csíksomlyói kolostor könyvtárát, ma is sok kézjegyével ellátott könyv megtalálható a Csíki Székely Múzeumban őrzött ferences gyűjteményben. Énekgyűjtő munkásságának eredménye a róla elnevezett Kájoni Kódex - kéziratban fennmaradt dalgyűjtemény, amely egyházi művek mellett világi énekeket is megörökített, s amelyet csak 1994-ben adtak ki teljesen, román-magyar közös kiadásban. Kéziratban vagy nyomtatásban fennmaradt számos műve jelentős az erdélyi művelődés- és tudománytörténet szempontjából, például herbáriuma, amely másolatban maradt fenn. A ferences custodia történetét is megírta 1684-ig (Fekete könyv). A csíksomlyói kolostor udvarában álló mellszobra Ferencz Ernő szobrászművész alkotása. (Jegenyén született 1629-ben vagy1630-ban).

Bővebben lásd: Hargita megyei személyiségek adatbázisa

ÁPR
19

60 éve

1957. április 19. Biharkeresztesen meghalt Rugonfalvi Kiss István történész, egyetemi tanár. 1931-32-ben a debreceni egyetem rektora volt. A nemes székely nemzet képe (Debrecen,1939-1940) című munkájában a Székelyföld és a székely nép ismertetésére vállalkozott. (Gyimesfelsőlokon született 1881. január 14-én).

ÁPR
15

170 éve

1847. április 15. Szombatfalván született Ugron Gábor politikus, közíró, országgyűlési képviselő. 1873-ban Baloldal címmel lapot indított Székelyudvarhelyen. Cikkei a Magyar Nemzet hasábjain jelentek meg, munkatársa volt a Vasárnapi Ujságnak (1870-72), számos politikai cikket írt ellenzéki hírlapokba. 1887-ben a negyvennyolcas párt egyik alapítója volt. Hamvai a szombatvfalvi Ugron- kápolnában nyugszanak Székelyudvarhely határában. (Budapesten halt meg 1911-ben).

ÁPR
12

110 éve

1907. április 12. Alsósófalván született Bíró Sándor történész. Az Erdélyi Fiatalok c. folyóirat egyik alapítója és főmunkatársa volt. Történeti kutatásainak előterében az erdélyi történelem állt. (Franciaországban, Antibes-ben halt meg 1975. július 5-én).

Bővebben lásd. Hargita megyei személyiségek adatbázisa

ÁPR
11

130 éve

1887. április 11. Erzsébetvárosban született Szőkefalvi-Nagy Gyula matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

A csíkszeredai gimnáziumban is tanított (1910-12), majd a kolozsvári Marianum tanára volt. 1929-től a szegedi tanárképző főiskola matematika tanárává nevezték ki, 1939-től a szegedi egyetemen tanított. Fontosabb művei: Végesrendű geometria (Bp., 1941), A geometriai szerkesztések elmélete (Bp., 1943). A csíkszeredai Márton Áron Gimnáziumban emléktáblája van. (Szegeden halt meg 1953. október 14-én).

ÁPR
03

105 éve

1912. április 03. Székelyudvarhelyen született Haáz Sándor etnográfus, grafikus.

Képzőművészeti tanulmányokat folytatott Kolozsváron és a budapesti Képzőművészeti Főiskola szobrászati szakán. Rajztanár, majd 1956-tól Marosvásárhelyen a Népi Együttes tánckarának megszervezője, koreográfusa és kosztümtervezője volt. 1961-ben távozott az együttestől, a díszítőművészet, faragás, varrottasok, bútorfestés és a népviseletek tanulmányozásába fogott. Néptánccal, népművészettel foglalkozó tanulmányai jelentek meg folyóiratokban, valamint néprajzi kiadványokat illusztrált. Erdély 150 falujában kutatta fel a népviseletet, rajzolta le és színezte ki, munkája 1988-ban jelent meg Erdélyi viseletek címmel. További jelentősebb kötetei – amelyek vagy önálló munkák, vagy társszerzőjük volt: Udvarhelyi varrottasok, Kőrispataki varrottas, Széki varrottasok, de a leggazdagabb a Nyárádmenti zsinóros díszítés c. könyve. (Marosvásárhelyen halt meg, 2007. május 21-én).

 

ÁPR
02

85 éve

1932. április 02. Nagyszalontán született Karancsi Sándor képzőművész, grafikus, festő, tanár.
A kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán előbb szobrászatot tanult, majd a festészeti szakon szerzett diplomát (1961). 1961-től Gyergyószentmiklóson élt, tanárként dolgozott 1991-ig. Több mint 500 ex libris lapot készített rézkarc, rézmetszet és más technikával. Hol groteszk, hol líraibb hangvételű ex libris lapjainak témáit főleg az irodalomból meríti. Illusztrációkat készített Dante La Divina Commediájához, Ion Minulescu, Kányádi Sándor, Juhász Ferenc, Ady Endre verseihez. Mese- és versillusztrációi a romániai magyar folyóiratok és napilapok hasábjain jelennek meg. Bronzból mintázott érméi közt szerepel: Ady Endre - Elbocsájtó szép üzenet; In memoriam Nagy László; Liszt Ferenc. Több könyvet illusztrált. (Gyergyószentmiklóson halt meg 2003. október 28-án).

 
NYITVATARTÁS

 HÉTFŐ -PÉNTEK:

   8 - 18 

SZOMBAT - VASÁRNAP:

 zárva

Hasznos linkek

Hargita Megye Tanácsa


Hargita Megyei Kulturális Központ


Hargita Megyei
Hagyományőrzési Forrásközpont


Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ


Hargita Népe Kiadó


Hargita Kiadóhivatal –
Székelyföld Kulturális Folyóirat


Hargita Megyei
Művészeti Népiskola

FEB
27

75 éve

1943. február 27. Ukrajnában, Sztári Mihajlovka-ban meghalt Salamon Ernő költő. 

Tovább ►

FEB
26

130 éve

1888. február 26. Borszéken született Mátyás Mátyás orvosi szakíró.

Tovább ►

FEB
07

135 éve

1883. február 7-én Csíkvárdotfalván született, Pál Gábor, bethlenfalvi, közéleti személyiség, politikai közíró, szenátor. 

Tovább ►

FEB
06

125 éve

1893. február 6. Csíkkozmáson született Kovács Dénes tanár, gyerek- és ifjúsági író. 

Tovább ►

FEB
04

130 éve

1888. február 4. Gyergyóditróban született Csiby Andor szerkesztő, újságíró, helytörténész, közíró, a gyergyói művelődési élet szervezője. 

Tovább ►

FEB
01

145 éve

1873. február 1. Olaszországban, Meranoban meghalt Kiss Ferenc katonai szakíró, 1848-49-es szabadságharcos, egyetemi tanár. 

Tovább ►

<< < 2018 FEBRUÁR > >>
H K SZ CS P SZ V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 1 2 3 4

Kérdéseire, a könyvtári szolgáltatással kapcsolatos észrevételeire a könyvtárosok válaszolnak
önnek e-mailban, amennyiben Ön kitölti az adatokat.

Kérdezd a könyvtárost