|
400 éve
1617. április 27. Varasdon született Sámbár Mátyás egyházi író, neves hitvitázó jezsuita. A barokk hitvitázó irodalom képviselője. 1647-53 között a székelyudvarhelyi gimnázium igazgatója volt. II. Rákóczi György kiutasította Erdélyből. (Zágrábban halt meg, 1685. február 14-én).
|
|
120 éve
1897. április 26. Csíkszentdomokoson született Hankó János grafikus.
Jogi doktorátust szerzett, a kolozsvári Takarékpénztár és Hitelbank vezető tisztviselője volt. Tollrajzai a 20-as évektől jelentek meg főleg a Pásztortűz és a Hírnök folyóiratokban. 1926-ban albumban jelentette meg tíz tusrajzát A régi Kolozsvár címmel, ugyancsak tíz tusrajza illusztrálja a Kolozsvári Róm. Kat. Főgimnázium 1930-ban kiadott emlékalbumát. (Budapesten halt meg 1969. július 9-én).
Bővebben lásd: Hargita megyei személyiségek adatbázisa
|
|
330 éve
1687. április 25. Gyergyószárhegyen meghalt Kájoni János ferencrendi szerzetes, építész, zeneszerző, orgonista, orgonakészítő, nyomdász, történetíró, botanikus.
Sokoldalú tudományos és építő munkájával Erdélyben jelképes személyiséggé vált, munkásságának, humanista egyéniségének igazi értékelésére azonban csak több mint két évszázad elteltével került sor. Méltán tartják a Székelyföld első és legnagyobb polihisztorának. Kájoni János 1648-ban belépett a csíksomlyói ferences szerzetesek közé, 1655-ben szentelték pappá Nagyszombatban. Ő vezette a mikházi és a szárhegyi kolostorok építését, orgonát készített Csíksomlyón, Mikházán,Szárhegyen és Székelyudvarhelyen. Csíksomlyón 1675-ben megalapította a Székelyföld első nyomdáját, ahol elsőnek 1676-ban Cantionale Catholicum címmel kiadta katolikus énekeskönyvét, amely azóta több kiadást ért meg. A Kájoni-sajtón két évszázadon át tankönyveket ima- és énekeskönyveket nyomtattak, itt készült 1849-ben a Hadilap c. forradalmi lap kilenc száma. Kájoni szervezte és gyarapította a csíksomlyói kolostor könyvtárát, ma is sok kézjegyével ellátott könyv megtalálható a Csíki Székely Múzeumban őrzött ferences gyűjteményben. Énekgyűjtő munkásságának eredménye a róla elnevezett Kájoni Kódex - kéziratban fennmaradt dalgyűjtemény, amely egyházi művek mellett világi énekeket is megörökített, s amelyet csak 1994-ben adtak ki teljesen, román-magyar közös kiadásban. Kéziratban vagy nyomtatásban fennmaradt számos műve jelentős az erdélyi művelődés- és tudománytörténet szempontjából, például herbáriuma, amely másolatban maradt fenn. A ferences custodia történetét is megírta 1684-ig (Fekete könyv). A csíksomlyói kolostor udvarában álló mellszobra Ferencz Ernő szobrászművész alkotása. (Jegenyén született 1629-ben vagy1630-ban).
Bővebben lásd: Hargita megyei személyiségek adatbázisa
|
|
60 éve
1957. április 19. Biharkeresztesen meghalt Rugonfalvi Kiss István történész, egyetemi tanár. 1931-32-ben a debreceni egyetem rektora volt. A nemes székely nemzet képe (Debrecen,1939-1940) című munkájában a Székelyföld és a székely nép ismertetésére vállalkozott. (Gyimesfelsőlokon született 1881. január 14-én).
|
|
170 éve
1847. április 15. Szombatfalván született Ugron Gábor politikus, közíró, országgyűlési képviselő. 1873-ban Baloldal címmel lapot indított Székelyudvarhelyen. Cikkei a Magyar Nemzet hasábjain jelentek meg, munkatársa volt a Vasárnapi Ujságnak (1870-72), számos politikai cikket írt ellenzéki hírlapokba. 1887-ben a negyvennyolcas párt egyik alapítója volt. Hamvai a szombatvfalvi Ugron- kápolnában nyugszanak Székelyudvarhely határában. (Budapesten halt meg 1911-ben).
|
|
110 éve
1907. április 12. Alsósófalván született Bíró Sándor történész. Az Erdélyi Fiatalok c. folyóirat egyik alapítója és főmunkatársa volt. Történeti kutatásainak előterében az erdélyi történelem állt. (Franciaországban, Antibes-ben halt meg 1975. július 5-én).
Bővebben lásd. Hargita megyei személyiségek adatbázisa
|
|
130 éve
1887. április 11. Erzsébetvárosban született Szőkefalvi-Nagy Gyula matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
A csíkszeredai gimnáziumban is tanított (1910-12), majd a kolozsvári Marianum tanára volt. 1929-től a szegedi tanárképző főiskola matematika tanárává nevezték ki, 1939-től a szegedi egyetemen tanított. Fontosabb művei: Végesrendű geometria (Bp., 1941), A geometriai szerkesztések elmélete (Bp., 1943). A csíkszeredai Márton Áron Gimnáziumban emléktáblája van. (Szegeden halt meg 1953. október 14-én).
|
|
105 éve
1912. április 03. Székelyudvarhelyen született Haáz Sándor etnográfus, grafikus.
Képzőművészeti tanulmányokat folytatott Kolozsváron és a budapesti Képzőművészeti Főiskola szobrászati szakán. Rajztanár, majd 1956-tól Marosvásárhelyen a Népi Együttes tánckarának megszervezője, koreográfusa és kosztümtervezője volt. 1961-ben távozott az együttestől, a díszítőművészet, faragás, varrottasok, bútorfestés és a népviseletek tanulmányozásába fogott. Néptánccal, népművészettel foglalkozó tanulmányai jelentek meg folyóiratokban, valamint néprajzi kiadványokat illusztrált. Erdély 150 falujában kutatta fel a népviseletet, rajzolta le és színezte ki, munkája 1988-ban jelent meg Erdélyi viseletek címmel. További jelentősebb kötetei – amelyek vagy önálló munkák, vagy társszerzőjük volt: Udvarhelyi varrottasok, Kőrispataki varrottas, Széki varrottasok, de a leggazdagabb a Nyárádmenti zsinóros díszítés c. könyve. (Marosvásárhelyen halt meg, 2007. május 21-én).
|
|
85 éve
1932. április 02. Nagyszalontán született Karancsi Sándor képzőművész, grafikus, festő, tanár. A kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán előbb szobrászatot tanult, majd a festészeti szakon szerzett diplomát (1961). 1961-től Gyergyószentmiklóson élt, tanárként dolgozott 1991-ig. Több mint 500 ex libris lapot készített rézkarc, rézmetszet és más technikával. Hol groteszk, hol líraibb hangvételű ex libris lapjainak témáit főleg az irodalomból meríti. Illusztrációkat készített Dante La Divina Commediájához, Ion Minulescu, Kányádi Sándor, Juhász Ferenc, Ady Endre verseihez. Mese- és versillusztrációi a romániai magyar folyóiratok és napilapok hasábjain jelennek meg. Bronzból mintázott érméi közt szerepel: Ady Endre - Elbocsájtó szép üzenet; In memoriam Nagy László; Liszt Ferenc. Több könyvet illusztrált. (Gyergyószentmiklóson halt meg 2003. október 28-án).
|
|
|
NYITVATARTÁS |
|
HÉTFŐ - PÉNTEK:
8.00 - 18.00
SZOMBAT - VASÁRNAP:
ZÁRVA
|
Hasznos linkek |
|
Hargita Megye Tanácsa
Hargita Megyei Kulturális Központ
Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont
Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ
Hargita Népe Kiadó
Hargita Kiadóhivatal – Székelyföld Kulturális Folyóirat
Hargita Megyei Művészeti Népiskola
|
45 éve
1979. május 26. Csíkszentimrén meghalt Benedek Fidél, P. ferenc-rendi szerzetes, történész, az erdélyi ferencesek történetének kutatója. Tovább ►
|
|
175 éve
1849. május 16. Csíksomlyón született Tivai Nagy Imre gazdasági szakember, közíró, szerkesztő. Tovább ►
|
|
60 éve
1964. május 13. Székelyudvarhelyen meghalt Tompa László költő, műfordító, lapszerkesztő. Tovább ►
|
|
75 éve
1949. május 1-én Székelyudvarhelyen meghalt Dobos Ferenc történész, költő, tanár. Tovább ►
|
|
H
|
K
|
SZ
|
CS
|
P
|
SZ
|
V
|
29
|
30
|
1
|
2
|
3
|
4
|
5
|
6
|
7
|
8
|
9
|
10
|
11
|
12
|
13
|
14
|
15
|
16
|
17
|
18
|
19
|
20
|
21
|
22
|
23
|
24
|
25
|
26
|
27
|
28
|
29
|
30
|
31
|
1
|
2
|
Kérdéseire, a könyvtári szolgáltatással kapcsolatos észrevételeire a könyvtárosok válaszolnak önnek e-mailban, amennyiben Ön kitölti az adatokat.
Kérdezd a könyvtárost
|