|
120 éve
1897. augusztus 27. Székelyudvarhelyen született Tomcsa Sándor író, karikaturista.
Székelyudvarhelyen élt. A két világháború közti, majd a második világháború utáni helyi művelődési élet központi személyisége volt. A Romániai magyar Szó és az Előre újságírója volt. Színpadi műveket is rendezett. Kisregényeket, novellát, karcolatokat írt, amelyeknek színtere a kisváros. (Székelyudvarhelyen halt meg 1963. január 28-án).
|
|
100 éve
1917 augusztus 08. Gyergyószentmiklóson született Kormos Gyula, családi nevén Székely, újságíró, szerkesztő, író.
Az unitárius teológia elvégzése után (1941) hitoktató lelkész Kolozsvárt, majd újságírói pályára lépett,1962-ben tanári oklevelet szerzett. Több folyóirat munkatársa volt, elbeszéléseket, regényeket írt, első kötete A rovátka c. elbeszélés (1952). (Kolozsváron halt meg 1981. július 10-én).
|
|
50 éve
1967. augusztus 06. Budapesten meghalt Áprily Lajos költő, műfordító.
Családi nevén Jékely. Természetszeretetét Parajdon töltött gyermekkora alapozta meg, tizenkét éves koráig itt élt családja, elemi iskolába is itt járt, a középiskola első két osztályát Székelyudvarhelyen végezte. A nagyenyedi Bethlen Kollégium majd a kolozsvári ref. kollégium tanára volt. Első verseskötete Falusi elégia címmel 1921-ben jelent meg. Az Erdélyi Helikon c. folyóirat szerkesztője volt (1926-29). 1929-ben Budapestre költözött, 1943-ban Szentgyörgypusztán, Visegrád mellett telepedett le. Lírája halk szavú, formai tökélyre törekvő, legfőbb ihletője az erdélyi táj, a természet, a klasszikus ókor kultúrája, az emlékezés és a magány. A klasszikus költői formák őrzője és megújítója. Nagy nyelvkultúrájú műfordító, legszámottevőbbek német, orosz és román fordításai. Nem egy kritikusa a legnagyobb erdélyi magyar költőnek tartja, nemcsak egész életműve, hanem Erdélyben született versei alapján is. (Brassóban született 1887. november 14-én).
|
|
125 éve
1892. augusztus 05. Gyergyócsomafalván született Csíky János orvos, szakíró.
Kolozsváron szerzett orvosiu diplomát 1922-ben. 1924-től a gyergyószentmiklósi városi kórház belgyógyász orvosa, 1941-től igazgatója, 1957-ben megszervezte és 1977-ig vezette a gyergyószentmiklósi kórházotthont. Főbb munkái: A falu egészségvédelme, Az anya egészsége és a gyermekáldás, Adatok a gyergyói nép táplálkozásához. Számos újságcikk szerzője; több, mint 500 ismeretterjesztő, népnevelő előadást tartott. (Gyergyószentmiklóson halt meg 1979. szeptember 7-én).
|
|
145 éve
1872. augusztus 02. Székelyudvarhelyen született Endes Miklós történész.
Kolozsváron jogot vélgzett. 1892-ben Nagyszebenben a királyi törvényszék joggyakornoka, 1894-től Brassóban aljegyző. 1904-től a csíkszentmártoni járásbíróság vezetője. 1905-től Kolozsváron élt, járásbíró volt. 1921-től Budapesten élt, kúriai, később közigazgatási bíró volt. Főbb művei: Erdély három nemzete és négy vallása autonómiájának története. (Bp., 1935), a hosszas levéltári kutatómunka eredményeként megírt Csík-, Gyergyó- és Kászon-székek földjének és népének története 1918-ig (Bp., 1938, Bp., 1994) fontos forrásmunka a székelyek ezen csoportjait kutató történészek számára. (Budapesten halt meg 1945. szeptember 26-án).
|
|
 |
NYITVATARTÁS |
|
HÉTFŐ - PÉNTEK:
8.00 - 18.00
SZOMBAT - VASÁRNAP:
ZÁRVA
|
Hasznos linkek |
|
Hargita Megye Tanácsa
Hargita Megyei Kulturális Központ
Hargita Megyei
Hagyományőrzési Forrásközpont
Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ
Hargita Népe Kiadó
Hargita Kiadóhivatal –
Székelyföld Kulturális Folyóirat
Hargita Megyei
Művészeti Népiskola
|
|
130 éve
1894. április 22-én Nagyszebenben meghalt Simon Péter Jukundián zenetanár, zenei szakíró, tanítóképző intézeti igazgató, Ferenc-rendi házfőnök. Tovább ►
|
|
|
|
H
|
K
|
SZ
|
CS
|
P
|
SZ
|
V
|
|
1
|
2
|
3
|
4
|
5
|
6
|
7
|
|
8
|
9
|
10
|
11
|
12
|
13
|
14
|
|
15
|
16
|
17
|
18
|
19
|
20
|
21
|
|
22
|
23
|
24
|
25
|
26
|
27
|
28
|
|
29
|
30
|
1
|
2
|
3
|
4
|
5
|
Kérdéseire, a könyvtári szolgáltatással kapcsolatos észrevételeire a könyvtárosok válaszolnak
önnek e-mailban, amennyiben Ön kitölti az adatokat.
Kérdezd a könyvtárost
|
Fotóalbum
