Keres
2017. szeptember  23., szombat, Tekla
Magyar
 
   2017 December   
   2017 November   
   2017 Október   
   2017 Szeptember   
   2017 Augusztus   
   2017 Július   
   2017 Június   
   2017 Május   
   2017 Április   
   2017 Március   
   2017 Február   
   2017 Január   
SZEPT
29

200 éve

1817. szeptember 29. Gyergyóalfaluban született Mikó Mihály, jogász, Csíkszék országgyűlési képviselője, főispán.

1839-ben Csíkszék jegyzője, 1840-ben Gyergyószék alkirálybírója lett. 1841-ben a kolozsvári országgyűlésbe követnek választották. Jelentős szerepe volt Erdély rendi ellenzéki mozgalmában. Az 1846/47. évi országgyűlésben Csíkszék követeként a székely sérelmek orvoslásáért emelt szót. Az 1848. április 12-i széki közgyűlés az ő felszólalásának hatására fogadta el az uniót és a magyar forradalom programját. A székelyek követe volt az 1848. július 5-én Pesten megnyílt első népképviseleti országgyűlésbe. Ő vezette 1848 októberében az agyagfalvi Székely Nemzeti Gyűlésbe a csíki küldöttséget. A szabadságharc leverése után 1852-ben bebörtönözték, ahonnan 1856-ban szabadult, csak 1861-től lépett ismét közéleti pályára. 1865-ben ismét Csíkszék követévé választották a kolozsvári országgyűlésbe. 1877-ben Csíkmegye főispánjává nevezték ki. Egyike volt a reformkor, az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc legjelentősebb politikusainak, végig hűséges maradt 1848 eszméihez. (Csíksomlyón halt meg 1881. február 20-án).

Bővebben lásd: Hargita megyei személyiségek adatbázisa

SZEPT
23

120 éve

1897. szeptember 23. Csíkzsögödön született Kozán Imre agrármérnök, mezőgazdasági szakíró.

Volt járási és vármegyei gazdasági felügyelő, EMGE- kirendeltségi vezető, gazdasági iskolai tanár, nyugdíjaztatása után (1968) a Hargita megyei Agronómusház igazgatója. Első írását 1921-ben a Csíki Lapok közölte, majd számos lapban jelentek meg cikkei. Fekete ugar című önéletírása 1978-ban jelent meg. (Csíkszeredában halt meg, 1984. november 20-án).

SZEPT
21

200 éve

1817. szeptember 21. Csíkszentgyörgyön született Gál Sándor honvéd tábornok.

1849. februártól Bem tábornok a székelyföldi forradalmi csapatok főparancsnokává nevezte ki, ezredesi ranggal, július. 29-től tábornokká léptették elő. A Makk-Gál féle osztrákellenes összeesküvés egyik kezdeményezője volt. Szorgalmazta a románokkal való megegyezést. A szabadságharc után emigrált.1852-től Kossuth megbízásából új fegyveres felkelést készített elő Magyarországon és Erdélyben. 1860-tól az olaszországi magyar légió tagja volt. (Olaszországban, Nocera-ban halt meg 1866-ban).

SZEPT
21

290 éve

1727. szeptember 21. Madéfalván született Zöld Péter lelkész, történetíró.

Bölcseleti és teológiai tanulmányait a kolozsvári jezsuita főiskolán végezte. Csíkszentléleki plébánosként ellenezte a székely határőrség megszervezését. A madéfalvi veszedelem (1764) után bebörtönözték, megszökött és a Moldvába menekült csíki székelyekhez ment, ötévi moldvai lelkészkedés után térhetett haza számos hívével együtt. Delnén, Csíkszentimrén és Rákoson volt plébános. Moldvai tapasztalatairól két beszámolót írt latin nyelven. Az elsőt kiadták magyar nyelven a Magyar Könyvház III. kötetében1783-ban. Munkája az egyik első leírása a moldvai csángók településeinek és történetének. Csíkrákosi síremléke Ferencz Ernő szobrászművész alkotása. (Csíkrákoson halt meg 1795. június 25-én).


SZEPT
20

120 éve

1897. szeptember 20. Farkalakán született Tamási Áron elbeszélő, regény- és drámaíró, publicista. A XX. századi magyar próza egyik legeredetibb elbeszélője, a székelység nagy írója.
Első novelláját, a Szász Tamás, a pogányt a Keleti Újság 1922-ben meghirdetett novellapályázatára írta, s meg is nyerte a pályázatot. Tamási annak a fiatal írói csoportosulásnak tagjaként indult, amelyik a Tizenegyek antológiájával, 1923-ban lépett színre a kisebbségi sorba került erdélyi magyar irodalomban.
1923-1926 között Észak-Amerikában bankhivatalnokként dolgozott. Amerikából rendszeresen küldte haza írásait. 1925 tavaszán jelent meg Lélekindulás címmel elbeszéléskötete. 
Hazatérése után sorra jelentek meg elbeszéléskötetei és regényei. Néhány év alatt nemzedékének egyik legismertebb és legelismertebb alkotójává válik.
A székely írók csoportjában ő is ott van Benedek Elek „fiai" között, együtt járták be Erdélyt, s tartottak irodalmi esteket.
Tamási 1926-tól, indulástól a Helikon íróközösségének tagja, rendszeres résztvevője a marosvécsi írótalálkozóknak, 1928-tól állandó munkatársa az Erdélyi Helikonnak. Politikai felfogása a népi írókéhoz állt közel.A Vásárhelyi Találkozó (1937) szervezésében és írásos dokumentumainak elkészítésében meghatározó részt vállalt.
1933–34-ben jelent meg Ábel című regény-trilógiája, máig legnépszerűbb regénye, a Tamási-életmű egyik csúcsa.
Tamási drámaírói pályája is az 1930-as években bontakozott ki. 1932-ben írta „székely népi játékát", az Énekes madár című színművet, melyet a kolozsvári bemutató után a budapesti Nemzeti Színház is műsorára tűzött. A Tündöklő Jeromos (1936) az író emberi tartásának, humorának, költői bravúrjának is példája. A háború előtt még két színműve került színpadra: a Vitéz lélek (1941) és a Csalóka szivárvány (1942).
A föld és az ég, az ember és a természet misztikus egységéről tervezett regénytrilógiából a Jégtörő Mátyás (1935) és a Ragyog egy csillag (1939) jelent meg. Tamási Áron ekkor már nemcsak az erdélyi, hanem az egyetemes magyar irodalom elismert és népszerű alkotója. 1939-ben adta ki Szülőföldem című művét, mely az Amerikából a falujába hazautazó író vallomása. 
Az 1942-ben megjelenő Összes novellái számára sajtó alá rendezte két évtized novellatermését, 1943-ban megjelent publicisztikai kötete, a Virrasztás közéleti pályájának áttekintésére kínált alkalmat.
1944-ig többnyire Kolozsváron élt, 1944 őszén második feleségével (Salgó Magdolna) Budapestre költözött, s haláláig itt élt. A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1934-től), 1945–1947 között az országgyűlés tiszteletbeli képviselője volt.
A Bölcső és bagoly (1953) című önéletrajzi regény, az író egyik legszebb műve, a farkaslaki gyermekéveket meséli el.
1954-ben Kossuth-díjjal kitüntették ki, megjelentek válogatott elbeszélései. Ismét politikai szerepet vállalt 1956 őszén, az írószövetség társelnöke lett. 
1956 után is írt még regényt (Szirom és Boly, 1960), drámát, elbeszéléseket. Utolsó műve, a befejezetlen Vadrózsa ága. Az önéletrajzi mű az Amerikából való hazatérés utáni éveket, az akkori erdélyi irodalmi életet örökíti meg. 
Halála után kiadták életműsorozatát. Szülőföldem című lírai vallomásának újabb kiadására csak 1990-ben kerülhetett sor.

Szülőfaluja, Farkaslaka irodalmi zarándokhellyé vált, végakarata szerint hamvai itt nyugszanak, síremlékét Szervátius Jenő és Tibor faragta, szülőházában múzeumot rendeztek be. (Budapesten halt meg1966. május 26-án.)

SZEPT
16

105 éve

1912. szeptember 16. Tarcsafalván született Benczédi Sándor szobrász.

A képzőművészeti főiskolát Budapesten végezte (1938-1942). 1942-től Korondon tanár. 1949 és 1953 között a kolozsvári Magyar Művészeti Intézet tanára. 1970-74 között elkészítette a romániai magyar értelmiségiek portrégalériáját. (Kolozsváron halt meg 1998-ban).

SZEPT
08

40 éve

1977. szeptember 08. Csíkszeredában meghalt Kovács Dénes néprajzi író, muzeológus, festő.

Álneve Csíki Dániel. Rajztanárként kezdte pályáját Csíkszeredában 1944-ben, majd 1950-től a Csíki Múzeum igazgatója, szerkesztője A Csíki Múzeum Közleményeinek, és más múzeumi kiadványoknak. Koncepciós perben letartóztatták, 1963-tól ismét muzeológusként tevékenykedett, majd népművészeti irányítóként a Hargita Megyei Művelődési Bizottságnál. Helytörténeti, művelődéstörténeti, néprajzi munkái önálló kiadványokban is megjelentek Csíkszeredában. Csík néprajzi- népművészeti örökségének feltárásával és kiadásával foglalkozott. Székely Zoltánnal közösen készült két hely- és művelődéstörténeti jellegű munkája: Adatok a dákok késő vaskori műveltségéhez (Csíkszereda, 1954), A csíkszentkirályi ezüstkincsek (Csíkszereda,1955). A Hargita Kalendárium több népművészeti tanulmányát közölte. Gyimesi csángó írott tojások c. munkáját a Népi Alkotások Háza adta ki. (Csíkszereda, 1969). Tótszentpálon született, 1920. február 26-án).

SZEPT
06

45 éve

1972. szeptember 06. Csíkszeredában meghalt Gál Árpád zeneszerző.

Csíkszereda közkedvelt zenésze volt, a Megyei Népi Alkotások Házának alapítója, zenei szakirányítója volt. Csíkszereda közkedvelt zenésze volt, népszerű Közismert alkotásai a Hajrá fiúk, csíki gyerekek c. hokihimnusz, és a Márton Áron Gimnázium iskolahimnusza. (Székelyudvarhelyen született 1935. augusztus 8-án).

SZEPT
05

340 éve

1677. szeptember 05. Csíksomlyón meghalt Damokos Kázmér Mihály, (Domokos Kázmér) Ferenc-rendi szerzetes, csíksomlyói házfőnök, a gyulafehérvári egyházmegye püspöke, Erdély apostoli helynöke.

1657-től az erdélyi ferences custodia őre, 1668-ban szentelték püspökké. Az 1661-es tatárbetörés után újjáépítette a tatárok által lerombolt csíksomlyói templomot és kolostort. (Szovátán született 1606. szeptember 29-én).

Bővebben lásd: Hargita megyei személyiségak adatbázisa

SZEPT
04

115 éve

1902. szeptember 04. Csíkszeredában meghalt Molnár József orvos, szakíró.

1846-ban a budapesti egyetemen nyert orvosdoktori oklevelet. Miller családi nevét 1870-ben változtatta Molnárra. Az 1850-es évek elején került fiatal orvosként Csíkszeredába, több mint negyven évig volt Csíkszék, majd Csík vármegye főorvosa, a közügyek iránt érdeklődő, a vármegyei közéletben tevékeny részt vállaló személyiség volt. A csíkszeredai közkórház első orvosa volt. Vármegyei főorvosként úttörő munkát végzett a közegészségügy területén, pontosan vezette a vármegye közegészségügyi statisztikáit. Cikkei orvosi szaklapokban jelentek meg. (Szaniszlón született 1820-ban).  

Bővebben lásd: Hargita megyei személyiségek adatbázisa.

 
NYITVATARTÁS

 HÉTFŐ -PÉNTEK:

   8 - 18 

SZOMBAT - VASÁRNAP:

 zárva

Hasznos linkek

Hargita Megye Tanácsa


Hargita Megyei Kulturális Központ


Hargita Megyei
Hagyományőrzési Forrásközpont


Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ


Hargita Népe Kiadó


Hargita Kiadóhivatal –
Székelyföld Kulturális Folyóirat


Hargita Megyei
Művészeti Népiskola

SZEPT
29

200 éve

1817. szeptember 29. Gyergyóalfaluban született Mikó Mihály, jogász, Csíkszék országgyűlési képviselője, főispán.

Tovább ►

SZEPT
23

120 éve

1897. szeptember 23. Csíkzsögödön született Kozán Imre agrármérnök, mezőgazdasági szakíró.

Tovább ►

SZEPT
21

200 éve

1817. szeptember 21. Csíkszentgyörgyön született Gál Sándor honvéd tábornok.

Tovább ►

SZEPT
21

290 éve

1727. szeptember 21. Madéfalván született Zöld Péter lelkész, történetíró.

Tovább ►

SZEPT
20

120 éve

1897. szeptember 20. Farkalakán született Tamási Áron elbeszélő, regény- és drámaíró, publicista. A XX. századi magyar próza egyik legeredetibb elbeszélője.

Tovább ►

SZEPT
16

105 éve

1912. szeptember 16. Tarcsafalván született Benczédi Sándor szobrász.

Tovább ►

SZEPT
08

40 éve

1977. szeptember 08. Csíkszeredában meghalt Kovács Dénes néprajzi író, muzeológus, festő.

Tovább ►

SZEPT
06

45 éve

1972. szeptember 06. Csíkszeredában meghalt Gál Árpád zeneszerző.

Tovább ►

SZEPT
05

340 éve

1677. szeptember 05. Csíksomlyón meghalt Damokos Kázmér Mihály Ferenc-rendi szerzetes, csíksomlyói házfőnök, a gyulafehérvári egyházmegye püspöke, Erdély apostoli helynöke.

Tovább ►

SZEPT
04

115 éve

1902. szeptember 04. Csíkszeredában meghalt Molnár József orvos, szakíró.

Tovább ►

<< < 2017 SZEPTEMBER > >>
H K SZ CS P SZ V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Kérdéseire, a könyvtári szolgáltatással kapcsolatos észrevételeire a könyvtárosok válaszolnak
önnek e-mailban, amennyiben Ön kitölti az adatokat.

Kérdezd a könyvtárost