|
50 éve
1967. november. 30. Budapesten meghalt Gaál Alajos orvos, szerkesztő, közíró.
1918-tól Gyergyóalfaluban járási, 1924-től Gyergyószentmiklóson körorvos. A Székely Szó szerkesztőjeként a székelység gazdasági helyzete foglalkoztatta. Jegyzetek Gyergyó gazdasági csődjéhez c. tanulmánya önállóan is megjelent. Székely guzsalyos c. daljátékát 1925-ben mutatta be a kolozsvári Magyar Színház. (Gyergyóditróban született 1889-ben).
|
|
90 éve
1927. november 29. Gyergyóditróban született Tarisznyás Márton helytörténész, néprajzkutató, muzeológus.
Középiskolai tanulmányait Gyergyószentmiklóson végezte, történelem-földrajz szakos diplomát szerzett Kolozsváron. 1952-től haláláig az általa megszervezett Gyergyói Múzeumot vezette. Gyergyó anyagi kultúrájával és történetével, valamint az erdélyi örménység történeti néprajzával foglalkozott. Főműve Gyergyó történeti néprajza. Tíz tanulmány. (Buk., 1982; Bp., 1994). (Gyergyószentmiklóson halt meg 1980. október 9-én).
|
|
50 éve
1967. november 19. Debrecenben meghalt Ferencz Béla újságíró.
A csíkszeredai katolikus gimnáziumban tanult. Csíkszeredában, majd Nagyváradon jelentek meg írásai a napilapokban. Csíkvármegye monográfiája a legrégibb időktől napjainkig c. munkáját 1935-ben Csíkszeredában adták ki. (Csíkcsomortánban született 1905. július 12-én).
|
|
65 éve
1952. november 16. Budapesten meghalt Farcádi Sándor költő (családi nevén Sándor Áron).
Középiskoláit a székelyudvarhelyi Állami Főreáliskolában végezte. 1920-tól Brassóban tisztviselő volt, 1942-ben Budapestre költözött. Írásait a két világháború között erdélyi lapok, a Zord Idő, a Pásztortűz, az Ellenzék közölték. 1925-től a Brassói lapok kritikusa, verseskötetei Brassóban jelentek meg: Fenyő a Hargitán (Brassó, 1923), Szánts, ekém, szánts. (Brassó, 1931). (Farcádon született 1889. december 23-án).
|
|
130 éve
1887. november 14. Brassóban született Áprily Lajos költő, műfordító.
Családi nevén Jékely. Természetszeretetét Parajdon töltött gyermekkora alapozta meg, tizenkét éves koráig itt élt családja, elemi iskolába is itt járt, a középiskola első két osztályát Székelyudvarhelyen végezte. A nagyenyedi Bethlen Kollégium majd a kolozsvári ref. kollégium tanára volt. Első verseskötete Falusi elégia címmel 1921-ben jelent meg. Az Erdélyi Helikon c. folyóirat szerkesztője volt (1926-29). 1929-ben Budapestre költözött, 1943-ban Szentgyörgypusztán, Visegrád mellett telepedett le. Lírája halk szavú, formai tökélyre törekvő, legfőbb ihletője az erdélyi táj, a természet, a klasszikus ókor kultúrája, az emlékezés és a magány. A klasszikus költői formák őrzője és megújítója. Nagy nyelvkultúrájú műfordító, legszámottevőbbek német, orosz és román fordításai. Nem egy kritikusa a legnagyobb erdélyi magyar költőnek tartja, nemcsak egész életműve, hanem Erdélyben született versei alapján is. (Budapesten halt meg 1967. augusztus 6-án).
|
|
180 éve
180 éve 1837. november 12. Nagytusnádon született Imets Fülöp Jákó író, tanár, kanonok.
1871-től 21 éven át a csíksomlyói gimnázium igazgatója volt, az iskola tanári könyvtárának alapítója (1877). Korszerűsítette az iskolát, 1871-91 között szerkesztette az iskola értesítőit, amelyekben több tanulmányát is közzétette. A moldvai csángóknál 1868-ban tett útjáról dokumentum értékű beszámolót írt, amelyet Utazás Moldva-Oláhhonban címmel adtak ki Marosvásárhelyen 1870-ben. Életrajzát Antal Áron közölte a csíkszeredai főgimnázium 1912-13. évi értesítőjében. (Nagytusnádon halt meg 1912. október 24-én).
Bővebben lásd: Hargita megyei személyiségek adatbázisa
|
|
|
NYITVATARTÁS |
|
HÉTFŐ - PÉNTEK:
8.00 - 18.00
SZOMBAT - VASÁRNAP:
ZÁRVA
|
Hasznos linkek |
|
Hargita Megye Tanácsa
Hargita Megyei Kulturális Központ
Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont
Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ
Hargita Népe Kiadó
Hargita Kiadóhivatal – Székelyföld Kulturális Folyóirat
Hargita Megyei Művészeti Népiskola
|
130 éve
1894. április 22-én Nagyszebenben meghalt Simon Péter Jukundián zenetanár, zenei szakíró, tanítóképző intézeti igazgató, Ferenc-rendi házfőnök. Tovább ►
|
|
H
|
K
|
SZ
|
CS
|
P
|
SZ
|
V
|
1
|
2
|
3
|
4
|
5
|
6
|
7
|
8
|
9
|
10
|
11
|
12
|
13
|
14
|
15
|
16
|
17
|
18
|
19
|
20
|
21
|
22
|
23
|
24
|
25
|
26
|
27
|
28
|
29
|
30
|
1
|
2
|
3
|
4
|
5
|
Kérdéseire, a könyvtári szolgáltatással kapcsolatos észrevételeire a könyvtárosok válaszolnak önnek e-mailban, amennyiben Ön kitölti az adatokat.
Kérdezd a könyvtárost
|