|
90 éve
1927. december 07. Csíksomlyón született Fodor Sándor író, szerkesztő, műfordító.
A csíkszeredai Római Katolikus Főgimnáziumban érettségizett, majd a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen szerzett diplomát román-német szakon. 1951 és 1956 között a kolozsvári Irodalmi Könyvkiadó szerkesztője, 1956-tól 1989-es nyugdíjba vonulásáig a Napsugár című gyermeklap belső munkatársa, 1990 és 1991 között a Keresztény Szó felelős szerkesztője volt.
Tíz üveg borvíz (1979) cmű kötetében a szülőföld, Csíksomlyó múltját és jelenét szólaltatja meg . Csipikéről szóló erdei történetei, amelyek több kiadásban is megjelentek, egyszerre szólnak a gyermekekhez és felnőttekhez. Közülük talán a legnépszerűbb az első: Csipike, a gonosz törpe (1966). Műfordítóként a román irodalom nagyjait, Caragialét, Sadoveanut, valamint német írók alkotásait ültette át magyarra. Főbb művei: Gyöngyvirágos puszta (elbeszélések, 1955), Jóska meg a sóska (karcolatok, 1962), Önarckép (kisregény, 1964), Csipike, a gonosz törpe (1966). Csipike a boldog óriás (mese, 1970), Nehézvíz (kisregény, 1971), Tűzoltózenekar (válogatott elbeszélések, 1983), A megálmodott ház (válogatott novellák, 1996), Hány nyelven szól az ördög? (publicisztika, 2002), Sündisznóállás (emlékirat, 2002), Mit gondol az öreg pisztráng? (válogatott novellák, 2003), Kortársuk voltam – kortársaim voltak (2003), Mária lábától a sündisznóállásig (fejezetek egy önéletrajzi regényből, 2005). Önéletrajzi ihletésű írásainak sorában utolsóként 2005-ben Csíkszeredában jelent meg a Mária lábától a sündisznóállásig című kötet.
1982-ben megkapta a Román Írószövetség nagydíját. Magyarországon 1998-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével, 2001-ben József Attila-díjjal tüntették ki.
|
Fotóalbum
