Keres
2018. október  16., kedd, Gál
Magyar
 
   2018 December   
   2018 November   
   2018 Október   
   2018 Szeptember   
   2018 Augusztus   
   2018 Július   
   2018 Június   
   2018 Május   
   2018 Április   
   2018 Március   
   2018 Február   
   2018 Január   
JAN
28

55 éve

1963. január 28. Székelyudvarhelyen meghalt Tomcsa Sándor író, karikaturista, újságíró elbeszélő, színműíró, művelődési irányító. Székelyudvarhelyen élt. A két világháború közti, majd a második világháború utáni helyi művelődési élet központi személyisége volt. A Romániai Magyar Szó és az Előre újságírója volt. Színpadi műveket is rendezett. Kisregényeket, novellákat, karcolatokat írt, amelyeknek színtere a kisváros. Alkotásai a valóság komikumából, groteszk helyzeteiből és ellentmondásaiból táplálkoznak. (Székelyudvarhelyen született 1897. augusztus 27én).

JAN
25

40 éve

1978. január 25. Budapesten meghalt Palló Imre operaénekes, bariton. Budapesten, a Zeneakadémián tanult. 1917-től haláláig a budapesti Operaház tagja volt, 1934-től
örökös taggá választották. Kodály Zoltán a magyar népdalok mesterdalnokának nevezte. 1957-1959 között az Operaház igazgatója volt. A székelyudvarhelyi Palló Imre Művészeti Szakközépiskola névadója. (Mátisfalván született, 1891. október 23-án). 

Lásd: Hargita megyei személyiségek adatbázisa

JAN
21

35 éve

1983. január 21. Sepsiszentgyörgyön meghalt Holló Ernő költő, újságíró. Középiskolai tanulmányait Magyarországon végezte. Újságíró lett, 1929-től a Kis Újság, majd az Új Idők belső munkatársa. Budapesten írásait közölte a Válasz és a Vigilia, Erdélyben a Pásztortűz és a Vasárnap. 1941-től Sepsiszentgyörgyön a Székely Nép munkatársa lett, 1944-1945-ben ugyanott a Szabadság szerkesztője, majd a Népi Egység munkatársa 1949-ig. Versei, elbeszélései, jegyzetei több romániai magyar folyóiratban megjelentek. Magyarországi évei alatt 1930-1941 között több verseskötete is megjelent. Hazai verseskötetei: Tisztítótűz (Csíkszereda, 1946), Téli készülődés (1966).(Gyergyószentmiklóson született, 1910. január 5.-én)

JAN
20

80 éve

1938. január 20. Brassóban született Vofkori György hely- és művelődéstörténész, pedagógiai szakíró, nyugalmazott tanár.
Vofkori László testvére. Székelyudvarhely mellett több székelyföldi város múltját is vizsgálta, helytörténeti kutatásai eredményeként jelent meg Székelyudvarhely. Várostörténet képekben című könyve is 1995-ben, amit később több bővített kiadás követett.
1998-ban a város történetével kapcsolatos tudományos és ismeretterjesztő munkásságáért elnyerte Székelyudvarhely város Pro Urbe Díját, tanári munkája elismeréséül pedig a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Ezüstgyopár díját.
Kötetei: Székelyudvarhely. Várostörténet képekben (Kv. 1995; 2. bővített kiadás uo. 1998; 3. kiadás két kötetben 2009); Székelykeresztúr képes története (uo. 2002); Gyergyószentmiklós – Gyilkos tó – Békás szoros (uo. 2004); Csíkszereda és Csíksomlyó képes története (Békéscsaba, 2007). (Székelyudvarhelyen halt meg, 2016. október 2-án).

JAN
18

205 éve

1813. január 18. Csíkcsekefalván /Csíkszentmárton/ született Bodó Sebestyén ferences tanár, műfordító, a csíksomylói iskola tanára volt. Irodalmi mubnkái kéziratban maradtak, lefordította Homérosz Iliászát. (Esztelneken halt meg, 1873 június 18-án).

JAN
09

40 éve

1978. január 9. Bukarestben meghalt Szemlér Ferenc író, költő, műfordító. Középiskolai tanulmányait a Székelyudvarhelyi Római Katolikus Gimnáziumban, Brassóban, majd Gyulafehérváron végezte. A bukaresti egyetem jogi karán ügyvédi diplomát szerzett. Brassóban telepedett le. Számos lap, többek között a Korunk, az Erdélyi Helikon, a Nyugat közölte írásait. Első verseskötete Éjszakai kiáltás címmel 1934-ben jelent meg Kolozsváron. Költői pályája nagyjából a Nyugat második nemzedéke által bejárt utat követi. A második világháború után a Brassóban megindított Népi Egység főmunkatársa volt. Költészete csak 1956 után talált vissza régi témáihoz. Számos verseskötete, prózai- és műfordítás kötete jelent meg. 1973-ban válogatásában és előszavával jelent meg az Erdélyi Helikon költészetét hosszú idő után először megszólaltató antológia, Az Erdélyi Helikon költői. Jelentős szépprózai műve az 1939-ben megjelent Más csillagon című önéletrajzi regénye, az első világháború utáni romániai magyar nemzedék gyökeres életformaváltását is hitelesen ábrázolja. Irodalmi munkásságáért 1942-ben Baumgarten-díjjal, 1953-ban Állami Díjjal, 1973-ban a Romániai Írók Szövetsége díjával tüntették ki. (Székelyudvarhelyen született, 1906. április 3-án).

JAN
05

35 éve

1983. január 5. Kolozsváron meghalt Nagy István karmester, hegedűművész, zenetanár. Csíkszeredában, szülővárosában végezte a gimnáziumot, zenei tanulmányait a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémián. 1941-től a kolozsvári tanítóképzőben tanított, majd a Magyar Művészeti Intézetben, a Gheorghe Dima Főiskola tanára volt 1950-1974 között. 1947-től a Romániai Dalosszövetség elnöke és a Kolozsvári Magyar Opera karnagya volt. A magyar zenei anyanyelv, az eredeti népi dalkultúra művelője volt. Fontos szerepet vállalt Bartók és Kodály emlékezetének ápolásában, országos szinten részt vett a kórusmozgalom irányításában. A zenei anyanyelv, a zenepedagógia és az énakkari kultúra kérdéseivel foglalkozó írásai folyóiratokban és a Zenetudományi írások c. kötetben jelentek meg. Portréját Nagy Imre és Gy. Szabó Béla örökítette meg. (Csíkszeredában született, 1907. július 5-én).

JAN
02

135 éve

1883. január 2. Bencéden született Benczédi Pál bibliográfus, történész, műfordító. Székelykeresztúron és Kolozsváron tanult, a manchesteri Unitarian College-ben fejezte be tanulmányait. 1934-től középiskolai tanár, 1943-tól teológia tanár, 1943-1947 között akadémiai könyvtáros. Kiadta és bevezetéssel látta el Jánosfalvi Sándor István Székelyhoni utazás a két Homoród mentén c. munkáját (Kolozsvár, 1941). Ismertette a volt kolozsvári unitárius kollégiumi könyvtár kézirattárát a Kelemen Lajos emlékkönyvben (Bukarest, 1957). (Kolozsváron halt meg 1966. június 9-én).

 
NYITVATARTÁS

 HÉTFŐ - PÉNTEK: 

  8 - 18

SZOMBAT - VASÁRNAP:

 zárva

Hasznos linkek

Hargita Megye Tanácsa


Hargita Megyei Kulturális Központ


Hargita Megyei
Hagyományőrzési Forrásközpont


Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ


Hargita Népe Kiadó


Hargita Kiadóhivatal –
Székelyföld Kulturális Folyóirat


Hargita Megyei
Művészeti Népiskola

OKT
28

15 éve

2003. október 28. Gyergyószentmiklóson meghalt Karancsi Sándor képzőművész, grafikus, festő, tanár. 

Tovább ►

OKT
28

105 éve

 1913. október 28. Csíkkozmáson született Kelemen Béla nyelvész, szótáríró, a filológiai tudományok doktora. 

Tovább ►

OKT
26

150 éve

 1868. október 26. Csíkszeredában született Erőss József történész. 

Tovább ►

OKT
21

350 éve

1667 vagy 1668. október 21. Csíkrákoson született Cserei Mihály történetíró, az erdélyi memoárirodalom jeles képviselõje.

Tovább ►

OKT
21

50 éve

1968. október 21-én  Csíksomlyón meghalt Pál Gábor, bethlenfalvi,  közéleti személyiség, politikai közíró, szenátor.

Tovább ►

OKT
16

65 éve

 1953. október 16. Madridban meghalt Nyírő József író, közíró.

Tovább ►

OKT
14

65 éve

1953. október 14. Szegeden meghalt Szőkefalvi-Nagy Gyula matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A csíkszeredai gimnázium tanára volt 1910-12 között.

Tovább ►

OKT
11

135 éve

135 éve 1883. október 11. Csíkszentmártonban született Albert István újságíró, novellista. 

Tovább ►

OKT
09

135 éve

1883. október 9. Csíkrákoson született Kölönte Béla helytörténész, író

Tovább ►

OKT
01

150 éve

1868. október 1. Maroshévízen született Urmánczy Nándor, dr. jogász, közéleti személyiség. 

Tovább ►

<< < 2018 OKTÓBER > >>
H K SZ CS P SZ V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

Kérdéseire, a könyvtári szolgáltatással kapcsolatos észrevételeire a könyvtárosok válaszolnak
önnek e-mailban, amennyiben Ön kitölti az adatokat.

Kérdezd a könyvtárost