Keres
2018. január  22., hétfő, Vince
Magyar
 
   2018 Augusztus   
   2018 Július   
   2018 Június   
   2018 Május   
   2018 Április   
   2018 Március   
   2018 Február   
   2018 Január   
   2017 December   
   2017 November   
   2017 Október   
   2017 Szeptember   
MáRC
28

145 éve

1873. március 28. Csíkmindszenten született Nagy István festőművész.
Kolozsvárt tanítóképzőt végzett, a budapesti Mintarajziskolában tanári oklevelet szerzett1892-ben, müncheni, párizsi és itáliai tanulmányok után Csíkban és Gyergyóban festett. Első kiállítása 1902-ben Csíkszeredában nyílt meg. Részt vett az első világháborúban, Galíciában és Olaszországban számos katonaportréja és harctéri jelenete készült. Az 1920-as években Baja, Szentes és Kecskemét környékén festett. 1923-ban gyűjteményes kiállítását szervezték meg Budapesten, a Nemzeti Szalonban, Erdélyben több kiállítása is volt az 1920-as években. 1933-tól véglegesen Baján telepedett le. A 20. század magyar képzőművészetének kimagasló egyénisége. Kezdetben olajfestményeket, majd szén-és ceruzarajzokat, pasztelleket készített. A székely tájat és embereket hitelesen ábrázoló képei követőkre találtak. A kortárs szellemi-irodalmi élet alkotóiról készült arcképeinek megfestésére a Pásztortűz  és az Erdélyi Helikon írói körével ápolt kapcsolatai ösztönözték. Nevét viseli a csíkmindszenti Nagy István Általános Iskola és a csíkszeredai Nagy István Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskola. (Baján halt meg, 1977. február 13-án).

Lásd: Hargita megyei személyiségek adatbázisa

MáRC
26

115 éve

1903. március 26. Csíkszeredában született Gözsy Béla gyógyszerész, egyetemi tanár. Apja csíkszeredai patikájában gyakornok, 1924-ben a budapesti tudományegyetemen gyógyszerészi, 1926-ban ugyanott gyógyszerészdoktori oklevelet szerzett. A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság tagja. Az 1930-as évek elejétől a szegedi egyetemen dolgozott Szent-Györgyi Albert biokémiai intézetében. Itt szerzett biokémiai doktorátust 1932-ben. 1940-ben a budapesti Phylaxia Oltóanyag-termelő Intézetbe került, ahol elsőként vezette be a szérumtermelésbe a liofilizálás módszerét. 1945-ben a budapesti Szervita Gyógyszervegyészeti Laboratórium vezetője, itt penicillin- és sztreptomicin-kutatásokkal foglalkozott. 1949-ben számos dolgozata jelent meg a párizsi Journal Physiologie c. szaklapban. Párizsból került a kanadai, montreali egyetem Mikrobiológiai és Higiéniai Intézetébe, ahol a BCG-oltások hatásával, a fagocitákkal, az influenza vírusával és az antihisztaminokkal foglalkozott és itt egyetemi tanár lett. (Montrealban halt meg, 1979-ben).

MáRC
18

105 éve

1913. március 18. Csíkmindszenten meghalt Becze Antal jogász, országgyűlési képviselő, Csík megye alispánja 1882-1906 között. A megyeszékhely korabeli jelentős építkezései az ő kezdeményezésére és irányításával történtek: a csíkszeredai vármegye háza, a polgári leányiskola, a törvényszéki palota, a vigadó, a csíkszeredai főgimnázium. Sürgette a gazdasági élet fellendítését, a vasútépítést. A Pallas Nagy Lexikona számára ő dolgozta fel a Csík megyével kapcsolatos adatokat. (Csíkszentmártonban született 1842. január 3-án).

Lásd: Hargita megyei személyiségek adatbázisa

MáRC
18

105 éve

1913. március 18. Székelyudvarhelyen született Haáz Ferenc etnográfus, Haáz Ferenc Rezső fia. Középiskolai tanulmányait a székelyudvarhelyi Református Kollégiumban kezdte, a székelyudvarhelyi Római Katolikus Gimnáziumban érettségizett. Egyetemi oklevelet a kolozsvári tudományegyetem földrajz-természetrajz szakán szerezett. Egyetemi évei alatt az Erdélyi Fiatalok köréhez tartozott. Édesapja, Haáz Rezső munkásságát, népi kultúra iránti érdeklődését folytatva beiratkozott a budapesti tudományegyetem bölcsészkarának néprajz szakára. Az 1941-es tanévben egykori iskolájában, a székelyudvarhelyi Református Kollégiumban tanított, 1942-ben tanársegédnek hívták a kolozsvári tudományegyetemre, ahol abban az évben meg is védte az udvarhelyszéki famesterségekről írt doktori disszertációját. 1943-ban Bulgáriába küldték tanulmányútra, de tudományos tevékenységének hamarosan véget vetett a II. világháború. 1944 októberében az egyetemről hurcolták el az Urál vidékére, ahonnan csak halálhíre érkezett haza. A székely néprajzkutatás nagy igérete volt.1937-ben Parajd községről és sóbányájáról írta egyetemi dolgozatát, szaktanulmányait erdélyi hímzésekről s a korondi fazekasmesterségről a Néprajzi Értesítő tözölte, tanulmánya a varsági pele- és mókusfogásról a Közlemény az Erdélyi Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtárából 1941-es I. kötetében jelent meg. 1942-ben adta ki doktori értekezését Udvarhelyszéki famesterségek címmel. (A Szovjetunióban halt meg, 1944 őszén).

MáRC
16

65 éve

1953. március 16. Capul Midia-n meghalt Boros Domokos Fortunát, P. Ferenc-rendi szerzetes, történész, egyháztörténész, a Ferenc-rend erdélyi tartományfőnöke. 1918-ban szentelték pappá, de már hét évvel előbb belépett a ferencesek rendjébe. Kolozsvári hitszónok volt 1919-ben. Innen Székelyudvarhelyre ment, a noviciátus prefektusa lett. Majd ismét Kolozsvár következett, 1932-ben átvette a ferenc-rendiek Szent Bonaventúra nyomdájának és könyvkötészetének vezetését. Kolozsvári munkásságának elkezdésekor már két éve az Erdélyi Katolikus Akadémia tagja volt. Boros Fortunát mintegy háromszáz tanulmányt jelentetett meg a Szent Ferenc Hírnöke, a Katolikus Világ c. folyóiratokban és Katolikus Naptárban. Feldolgozta a csíksomlyói kegyszobor történetét, az erdélyi katolicizmus múltját és jelenét, Assisi Szent Ferenc életét, az erdélyi Ferenc-rendiek történetét, a székelyudvarhelyi ferences kolostortemplom kétszáz évét, vitairatot adott ki a szektákról, Bíró Vencellel közös kiadványában számba vette Erdély katolikus nagyjait. 1948-ban Boros Fortunát brassói házfőnök lett, 1951. augusztus 20-án letartóztatták, munkaszolgálatra ítélték, a Duna-Fekete tenger csatorna építőtelepén embertelen körülmények között töltötte életének utolsó éveit. Az 1989-es változások után a zetelaki középiskolát Boros Fortunátról nevezték el. A központi épület előtt a mellszobra Bara Barna szobrászművész alkotása. Síremléke a zetelaki temetőben áll. (Zetelakán született, 1895. június 3-án).

Lásd: Hargita megyei személyiségek adatbázisa

MáRC
13

355 éve

1663. március 13. Temesváron meghalt Szentgyörgyi Ferenc római katolikus püspök. Csíksomlyón és a bécsi Pázmáneumban tanult. (Csíkszentgyörgyön szültett, 1616-ban)

MáRC
09

155 éve

1863. március 9. Nyárádszentbenedeken született Fülöp Árpád tanár, irodalomtörténeti tanulmányok szerzője. Székelyudvarhelyen végezte középiskolai tanulmányait. 1884-tól 1888- ig a kolozsvári egyetem hallgatója. A Csíksomlyói Katolikus Főgimnáziumban négy évig volt középiskolai tanár, majd Marosvásárhelyen tanított. 1885-től kezdve szépirodalmi cikkeket közölt főleg erdélyi lapokban. Csíksomlyói mysteriumok c. értekezését a Csíksomlyói Gimnázium Értesítőjében közölte 1892-ben, 1892-ben. Csíksomlyói nagypénteki misztériumok című kötetét 1897-ben adta ki Budapesten, (Régi Magyar Könyvtár, szerk. Heinrich Gusztáv).1893-ban nevezték ki az ungvári királyi főgimnázium tanárává. Ezután hatvan évig élt Ungváron, meghatározó egyénisége volt a város irodalmi életének. (Ungváron halt meg, 1953. január 29-én).

 
NYITVATARTÁS

 HÉTFŐ -PÉNTEK:

   8 - 18 

SZOMBAT - VASÁRNAP:

 zárva

Hasznos linkek

Hargita Megye Tanácsa


Hargita Megyei Kulturális Központ


Hargita Megyei
Hagyományőrzési Forrásközpont


Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ


Hargita Népe Kiadó


Hargita Kiadóhivatal –
Székelyföld Kulturális Folyóirat


Hargita Megyei
Művészeti Népiskola

JAN
28

55 éve

1963. január 28. Székelyudvarhelyen meghalt Tomcsa Sándor író, karikaturista, újságíró elbeszélő, színműíró, művelődési irányító.

Tovább ►

JAN
25

40 éve

1978. január 25. Budapesten meghalt Palló Imre operaénekes, bariton.

Tovább ►

JAN
21

35 éve

1983. január 21. Sepsiszentgyörgyön meghalt Holló Ernő költő, újságíró. 

Tovább ►

JAN
20

80 éve

1938. január 20. Brassóban született Vofkori György hely- és művelődéstörténész, pedagógiai szakíró, nyugalmazott tanár.

Tovább ►

JAN
18

205 éve

1813. január 18. Csíkcsekefalván /Csíkszentmárton/ született Bodó Sebestyén ferences tanár, műfordító.

Tovább ►

JAN
09

40 éve

1978. január 9. Bukarestben meghalt Szemlér Ferenc író, költő, műfordító. 

Tovább ►

JAN
05

35 éve

1983. január 5. Kolozsváron meghalt Nagy István karmester, hegedűművész, zenetanár. 

Tovább ►

JAN
02

135 éve

1883. január 2. Bencéden született Benczédi Pál bibliográfus, történész, műfordító.

Tovább ►

<< < 2018 JANUÁR > >>
H K SZ CS P SZ V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

Kérdéseire, a könyvtári szolgáltatással kapcsolatos észrevételeire a könyvtárosok válaszolnak
önnek e-mailban, amennyiben Ön kitölti az adatokat.

Kérdezd a könyvtárost