Keres
2018. január  22., hétfő, Vince
Magyar
 
   2018 Augusztus   
   2018 Július   
   2018 Június   
   2018 Május   
   2018 Április   
   2018 Március   
   2018 Február   
   2018 Január   
   2017 December   
   2017 November   
   2017 Október   
   2017 Szeptember   
ÁPR
29

205 éve

1813. április 29. Csíkszentkirályon született Simon Péter Jukundián zenetanár, zenei szakíró, tanítóképző intézeti igazgató, Ferenc-rendi házfőnök. A csíksomlyói gimnáziumban tanult, 1830-ban lépett a ferenc-rend tagjai közé. 1837-ben pappá szentelték, majd Désre küldték tanítónak, 1839-40-ben Csíksomlyón tanított, majd Vajdahunyadon. 1844-48 között újra a csíksomlyói gimnázium tanára volt. Zenei tudását Bécsben tökéletesítette. Több erdélyi ferences rendházban töltött be házfőnöki tisztséget: Szászvároson, Nagyszebenben, Brassóban, Csíksomlyón, (1858-1874). A rendtartomány tanácsában 1992-ig viselt valamilyen tisztséget, háromszor választották tartományfőnökké. Haynald Lajos erdélyi püspök őt nevezte ki az 1858 októberében megnyilt- csíksomlyói első erdélyi katolikus tanító-és kántorképző intézet élére. 1883-ig, huszonöt éven át igazgatta az intézetet, a tanítóképzés magyar nyelvű jellegét és nyilvános jogát biztosítva, 255 ének-és zeneoktatásra alkalmas tanítót képezett ki. Életének jelentős szakaszát Csíksomlyón töltötte. A csíksomlyói kegytemplom orgonáját újjászereltette, renováltatta a kolostort. Kájoni János emlékét ápolta, kiemelve az ismeretlenségből. Énekeket komponált, költeményeket írt. 1869-ben összeállított Egyházi Énekeskönyv című gyűjteményébe 97 kedvelt erdélyi éneket is felvett, amelyek a nép ajkán őrződtek meg. (Nagyszebenben halt meg, 1894. április 22-én).

Lásd: Hargita megyei személyiségek adatbázisa

ÁPR
12

105 éve

1913. április 12. Székelyudvarhelyen született Jodál Gábor zeneszerző, zenepedagógus. Középiskolai tanulmányait a székelyudvarhelyi Református Kollégiumban és a székelyudvarhelyi Római Katolikus Gimnáziumban végezte. Kodály Zoltán és Siklós Albert tanítványa volt a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán. 1942 óta Kolozsvárt élt. 1950-1977 között a kolozsvári Gheorghe Dima Zenekonzervatórium tanára volt. Zenakari művei: Meseország kapujában, 1952; Szimfonietta, 1957; Divertimento, 1964. Jelentős dal- és kórusszerző. Vegyeskaraiból önálló kötete adott ki a bukarest Zenei kiadó (1962). (Kolozsváron halt meg, 1989 december 6-án).

ÁPR
02

80 éve

1938. április 2. Korondon született Páll Lajos képzőművész és költő
A képzőművészet iránti érzékenysége, tehetsége már gyermekkorában megmutatkozott. Trózner József tanár javaslatára tanulmányait Marosvásárhelyen a képzőművészeti iskolában folytatta. Tizedik osztályos volt, amikor verseit közölte az Igaz Szó folyóirat. Felsőfokú tanulmányait a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Intézetben festészet szakon kezdte el, de nem fejezte be, mert az 1956-os szabadságharccal szimpatizált, ezért 1958-ban bebörtönözték. Kolozsváron, Szamosújváron raboskodott, majd a Duna-deltába vitték kényszermunkára. 1962-ben szabadult. Korondon élt és dolgozott. Szülőfaluja és annak tágabbra nyitott környéke ihlette egyéni stílusú, élénk színekben ragyogó, életszeretetet sugárzó festményeit és melankolikusabb, borúsabb világlátásról valló költeményeit. Első egyéni kiállítása 1965-ben Marosvásárhelyen volt, ezt követően itthon és külföldön is számos tárlaton bemutatkozott. Alkotásai számos magángyűjteményben és képtárban megtalálhatók, többek közt a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum Képtárában.
A romániai és magyarországi Írószövetség tagja volt. Első verseskötete Fényimádók címmel 1970-ben jelent meg a Kriterion Könyvkiadó Forrás sorozatában, ő maga illusztrálta, akárcsak a következőket (Köves földek, Szárazvillámlás, Partraszállás, Három csűrben, Andromakhé uszályán). Munkásságát 1995-ben Aranka György irodalmi díjjal, 1998-ban Pro Cultura Hungarica-díjjal ismerték el. 2002-ben a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze, 2011-ben a Magyar Köztársaság Kiváló Művésze díjjal tüntették ki, 2006-ban megkapta az '56-os aranykeresztet. 2011 decemberében vette át a Szervátiusz-díjat. Korondon a kalondai római katolikus temetőben helyezték végső nyugalomra. (Székelyudvarhelyen halt meg 2012. november 9-én).

Lásd: Hargita megyei személyiségek adatbázisa

 
NYITVATARTÁS

 HÉTFŐ -PÉNTEK:

   8 - 18 

SZOMBAT - VASÁRNAP:

 zárva

Hasznos linkek

Hargita Megye Tanácsa


Hargita Megyei Kulturális Központ


Hargita Megyei
Hagyományőrzési Forrásközpont


Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ


Hargita Népe Kiadó


Hargita Kiadóhivatal –
Székelyföld Kulturális Folyóirat


Hargita Megyei
Művészeti Népiskola

JAN
28

55 éve

1963. január 28. Székelyudvarhelyen meghalt Tomcsa Sándor író, karikaturista, újságíró elbeszélő, színműíró, művelődési irányító.

Tovább ►

JAN
25

40 éve

1978. január 25. Budapesten meghalt Palló Imre operaénekes, bariton.

Tovább ►

JAN
21

35 éve

1983. január 21. Sepsiszentgyörgyön meghalt Holló Ernő költő, újságíró. 

Tovább ►

JAN
20

80 éve

1938. január 20. Brassóban született Vofkori György hely- és művelődéstörténész, pedagógiai szakíró, nyugalmazott tanár.

Tovább ►

JAN
18

205 éve

1813. január 18. Csíkcsekefalván /Csíkszentmárton/ született Bodó Sebestyén ferences tanár, műfordító.

Tovább ►

JAN
09

40 éve

1978. január 9. Bukarestben meghalt Szemlér Ferenc író, költő, műfordító. 

Tovább ►

JAN
05

35 éve

1983. január 5. Kolozsváron meghalt Nagy István karmester, hegedűművész, zenetanár. 

Tovább ►

JAN
02

135 éve

1883. január 2. Bencéden született Benczédi Pál bibliográfus, történész, műfordító.

Tovább ►

<< < 2018 JANUÁR > >>
H K SZ CS P SZ V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

Kérdéseire, a könyvtári szolgáltatással kapcsolatos észrevételeire a könyvtárosok válaszolnak
önnek e-mailban, amennyiben Ön kitölti az adatokat.

Kérdezd a könyvtárost