Keres
2018. április  25., szerda, Márk
Magyar
 
   2018 Augusztus   
   2018 Július   
   2018 Június   
   2018 Május   
   2018 Április   
   2018 Március   
   2018 Február   
   2018 Január   
   2017 December   
   2017 November   
   2017 Október   
   2017 Szeptember   
MáJ
29

90 éve

1928. május 29. Csíkszentmártonban meghalt Baka János kántortanító, pedagógiai író. Kántortanító apja vezette be a zenei alapismeretekbe. 1858-tól a csíksomlyói kántorképzőben Simon Jukundián OFM növendéke volt. 1860-ban kántortanítói oklevelet szerzett. 1858 -ban Csíkszentgyörgyön tanított, 1861-től segédkántor Csíkszentmártonban, ahol 1870-1910 között nyugdíjazásáig kántortanító. Ötven éven át tanított Csíkszentmártonban, 1908-1910-ben a helyi gazdasági iskola vezetője is volt. Egyházi és iskolai dallamokat szerzett. Az Erdélyi Római Katolikus Tanítóegyesületek Szövetségének megbízásából kidolgozta a népiskolai énektanítás anyagát. Az Országos Cecilia Egyesület Erdélyrészi Fiókjának alelnöke volt. A katolikus oktatásban végzett kiváló munkájáért 1925-ben Bene Merenti pápai arany érdemrenddel tüntetették ki. Cikkeket, tanulmányokat írt a Népnevelők Lapja, Iskolabarát, Néptanoda c. szakfolyóiratokba. Dallamai, egyházi énekei énekeskönyvekbe is bekerültek. A gyermekzene és énektanítás úttörője volt. Erdélyi Egyházmegyei Énekeskönyv (Gyergyószentmiklós - Gyulafehérvár, 1921) címmel kiadta Kájoni János Cantionaléját. Kis dalos c. gyermekénekeskönyve 1926-ban jelent meg. Csíkszentmárton neves személyisége, ma az ő nevét viseli a községi könyvtár. (Csíkszentgyörgyön született, 1840. december 24. -én).

Lásd: Hargita megyei személyiségek adatbázisa 

MáJ
23

25 éve

1993. május 23. Budapesten meghalt Cseres Tibor (eredeti nevén Portik Cseres Tibor) író. 1987-1989 között a Magyar Írószövetésg elnöke. 1945-ben a Viharsarok c. munkás-paraszt újság alapítója volt. Történelmi regényei, tényfeltáró írásai a 20. század második felében fonosak voltak a magyar nép történelmi lelkiismeretének és büszkeségének ápolásában. Hideg napok (1964) c. történelmi regényét több nyelvre lefordították. Szülőhelyén, Gyergyóremete központjában emlékművet emeltek neki, emlékét társaság ápolja. 2001-ben emléktáblát helyeztek el tiszteletére egykori lakóhelyén, Budapest XII. kertületében. (Gyergyóremetén született 1915. április 1-én).

MáJ
21

35 éve

1983. május 21. Brassóban meghalt Kurkó Gyárfás regényíró, publicista, közéleti személyiség. Alapító tagja volt az Országos Magyar Párt ellenzékéből 1934-ben létrehozott Magyar Dolgozók Szövetségének (MADOSZ), amelynek Brassó megyei, majd országos elnöke is volt. Részt vett az ún. Vásárhelyi Találkozón (1937). Gazdasági jellegű kezdeményezésekkel, javaslatokkal igyekezett az erdélyi magyarság felemelkedésének ügyét szolgálni. A MADOSZ az ő elnökletével illegálisan folytatta tevékenyégét. A háború után, 1944 októberében, javaslatára a MADOSZ kiszélesült, Magyar Népi Szövetség néven. A szervezet elnöki tisztét 1947-ig töltötte be. Az egypártrendszer kialakulásának idején félreállították a politikai életből. 1949-ben koholt vádak alapján letartóztatták és bebörtönözték. 1964-ben szabadult, 1968-ban rehabilitálták, a közéletbe azonban nem tudott többé bekapcsolódni. Publicisztikai írásait a kolozsvári Világosság, a Falvak Népe, az Utunk, valamint a brassói Népi Egység közölte. Az utóbbinak alapítója volt 1944-ben, és 1947-ig felelős szerkesztője. Jelentős irodalmi alkotása, a Nehéz kenyér című önéletrajzi regénye 1949-ben jelent meg, a csíki falusi szegénység életének hiteles rajzát nyújtja. A szerző szabadulása után tovább írta élete történetét, ebből csak egy töredék jelent meg Inasélet, 1933 címmel a Korunk 1969/2. számában, Balogh Edgár bevezetőjével. Cikkeiből és a róla szóló írásokból összeállított gyűjtemény Kurkó Gyárfás emlékére címmel a budapesti Kossuth Kiadó gondozásban jelent meg 1987-ben (Lipcsey Ildikó szerkesztésében).(Csíkszentdomokoson született, 1909. december 2.án).

MáJ
21

75 éve

1943. május 21. Kőrispatakon született Bálint András újságíró. A Babeş-Bolyai Tudományegyetemen szerzett magyar nyelv és irodalom szakos tanári oklevelet 1965-ben. 1968-tól 1994-ig, 52 éves korában bekövetkezett haláláig, a Hargita, később Hargita Népe napilap munkatársa, szerkesztője volt. Emlékére alapították a Bálint András-díjat, amelyet halálának évfordulóján, évente tehetséges fiatal újságíróknak adnak át. Cikkeinek válogatott gyűjteménye Menetközben címmel 1999-ben jelent meg (Csíkszereda, Pro-Print Kiadó). 1999. december 27-én a Hargita Népe szerkesztőségében felavatták Bálint András emléktábláját, Nagy Ödön szobrászművész alkotását. (Csíkszeredában halt meg, 1994. december 24-én).

Lásd: Hargita megyei személyiségek életrajzi adatbázisa. 

MáJ
14

110 éve

1908 május 14. Gyergyószentmiklóson született Vákár Tibor építészmérnök, festőművész. Elemi iskoláit Gyergyószentmiklóson végezte. 1929-1930 között a Magyar Királyi József Nádor Műszaki Tudományegyetem Építészmérnöki Karán tanult, Budapesten, majd a Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola festő szakán tanult, mesterei: Jaschik Álmos, Bory Jenő, Nádler Róbert, Benkhard Ágost és Szőnyi István.1940-től városrendezőként dolgozott. A Budapesti Mérnöki Kamara, majd a Magyar Mérnök és Építésegylet tagja, Kolozsváron a város mérnökeként az Építési Osztály vezetője, 1941-ben Marosvásárhelyen a város főmérnöke volt. Erdélyi szolgálata alatt elkészítette Gyergyószentmiklós, Marosvásárhely, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely városrendezési és műemlék helyreállítási terveit. A második világháborúban hadifogoly volt Ausztriában, 1945-ben tért vissza Budapestre. A budapesti műegyetemen tanársegéd, majd adjunktus, 1950-ben politikai indokból elbocsátották.
Műemlékvédelmi, restaurálási tevékenysége is jelentős (diósgyőri vár; pásztói, szombathelyi római katolikus templom; Iseum; Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szentendrén). Építészeti munkái mellett illusztrációkat készített a Magyar Nemzet számára, képeivel kiállításokon is részt vett (Műcsarnok; Nemzeti Szalon; Fővárosi Képtár, Budapest; Petit Galerie, Párizs; Haus der Kunst, München; Magyar Építőművészek Szövetsége Székház). 1991-ben Ybl-díjjal tüntették ki, 1995-ben a Köztársaság érdemrend kiskeresztjét vehette át. 1999-ben Gyergyószentmiklós díszpolgára lett. (Budapesten halt meg, 2002-ben)

MáJ
09

30 éve

1988 május. 9. Székelyudvarhelyen meghalt Hermann Gusztáv helytörténész, közíró. Szülővárosában, a Református Kollégiumban végezte középiskoláit, magyar szakos tanári diplomát a Bolyai Tudományegyetemen szerzett. 1974- től Székelyudvarhelyen tanított. Művelődési, helytörténeti, oktatásmódszertani írásait a Korunk, Művelődés, A Hét, Előre, Hargita, Tanügy Újság közölte. Fő érdeklődési területe a helytörténet, Székelyudvarhely művelődési intézményeinek története, a színjátszás helyi múltja. (1928. december 3 –án született, Székelyudvarhelyen).

MáJ
05

25 éve

1993. május 5. Gyulafehérváron meghalt Jakab Antal Gyulafehérvári megyéspüspök. Teológiai tanulmányait Gyulafehérváron végezte. 1934. június 29-én pappá szentelték. Nyolc évi káplánság után Márton Áron püspök Rómába küldte, ahol a Lateráni Egyetemen 1942-ben kánonjógból doktorált. Hazatérése után Kolozsváron a püspöki helytartósági iroda titkára, 1950-től a gyulafehérvári teológia tanára volt. Titkos ordináriusként 1951-ben letartóztatták, négy évet ólombányában dolgozott, 1964-ben szabadult. 1971-ben kinevezték, 1972-ben címzetes püspökké szentelték Rómában. Utódlási joggal Márton Áron erdélyi megyéspüspök segédpüspöke lett, akinek lemondása után erdélyi megyéspüspök egészen nyugalomba vonulásáig 1990-ig. Munkája: Az erdélyi római katolikus püspöki szék betöltésének vitája a 17. században. (Kolozsvár, 1944.) Nevét a csíksomlyói Tanulmányi Ház viseli. (Kilyénfalván született, 1909. március 13-án).

 
NYITVATARTÁS

 HÉTFŐ -PÉNTEK:

   8 - 18 

SZOMBAT - VASÁRNAP:

 zárva

Hasznos linkek

Hargita Megye Tanácsa


Hargita Megyei Kulturális Központ


Hargita Megyei
Hagyományőrzési Forrásközpont


Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ


Hargita Népe Kiadó


Hargita Kiadóhivatal –
Székelyföld Kulturális Folyóirat


Hargita Megyei
Művészeti Népiskola

ÁPR
29

205 éve

1813. április 29. Csíkszentkirályon született Simon Péter Jukundián zenetanár, zenei szakíró, tanítóképző intézeti igazgató, Ferenc-rendi házfőnök.

Tovább ►

ÁPR
12

105 éve

1913. április 12. Székelyudvarhelyen született Jodál Gábor zeneszerző, zenepedagógus.

Tovább ►

ÁPR
02

80 éve

1938. április 2. Korondon született Páll Lajos képzőművész és költő.

Tovább ►

<< < 2018 ÁPRILIS > >>
H K SZ CS P SZ V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 1 2 3 4 5 6

Kérdéseire, a könyvtári szolgáltatással kapcsolatos észrevételeire a könyvtárosok válaszolnak
önnek e-mailban, amennyiben Ön kitölti az adatokat.

Kérdezd a könyvtárost