Keres
2018. augusztus  22., szerda, Menyhért
Magyar
 
   2018 December   
   2018 November   
   2018 Október   
   2018 Szeptember   
   2018 Augusztus   
   2018 Július   
   2018 Június   
   2018 Május   
   2018 Április   
   2018 Március   
   2018 Február   
   2018 Január   
JúL
28

75 éve

1943. július 28. Csíkszeredában született Nagy P. Zoltán fotóművész, fotóriporter. 1968-tól a Hargita (1990-től Hargita Népe) fotóriportere, a lap alapító tagja. Hazai és külföldi lapokban több mint 30 000 ezer fotója jelent meg. 1977-2001 között több mint 40 nemzetközi kiállításon vett részt, több mint 80 hazai és nemzetközi díjat szerzett. Alapító tagja volt a Magyar Fotóművészek Világszövetségének. 2002-ben Sajtófotó Életműdíjjal tüntetik ki. Tevékenységéért megkapta a Nemzetközi Fotóművészet Kiváló Művésze címet (EFIAP), 2003-ban pedig tagjává fogadja a Fotóművészek Nemzetközi Társasága (AFIAP). Ezenkívül a Japán Fotóművészeti Szövetség érdemes művésze, és a Romániai Fotóművészek Szövetsége is örökös tagjává választotta. (Csíkszeredában halt meg, 2010. február 11-én).

JúL
25

125 éve

1893. július 25. Csíkzsögödön született Zsögödi Nagy Imre, festő-és grafikusművész.

Festő, grafikus, érdemes művész. Középiskolai tanulmányait Csíksomlyón és Gyergyószentmiklóson végezte. 1917-1920. között a budapesti Szépművészeti Főiskolán tanult, 1920-tól a kecskeméti művésztelepen dolgozott. 1924-től haláláig - kisebb megszakításokkal - Zsögödön élt (1939-ben Csíszeredához csatolták a települést). Élete elválaszthatatlan szülőfalujától, amely általa lett híres. A zsögödi táj elevenedik meg számos alkotásán. A Barabás Miklós Céh alapító tagja volt. 1930-ban Domokos Pál Péterrel és Vámszer Gézával közösen alapították meg a Csíki Székely Múzeumot. Mint meghívott 1937-ben részt vett a londoni koronázó ünnepségen. 1939-ben elnyerte a Szinyei Merse Pál Művészeti Társaság Zichy Mihály grafikai díját, 1942-ben Kolozsváron tüntették ki a Művészeti Hetek Nagydíjjával. 1957-ben a Művészet Érdemes Mestere, 1963-ban a Munkaérdemrend I. fokozatával tüntették ki. 1949-től a kolozsvári Képzőművészeti Fõiskolán tanított. Expresszív szemléletű, olykor balladás hangvételű műveiben a székely nép létküzdelmét és helytállását mutatta be. Tájképeket, portrékat is festett. Páratlanul gazdag grafikai művészete rézkarcokat, fametszeteket, tus- és ceruzarajzokat számlál. Stílusa leginkább Aba Novákéhoz hasonlítható. 1923-ban a Helikonban, 1929-ben az Ernst Múzeumban volt kollektiv kiállítása. Első csíkszeredai kiállítására 1930 pünkösdjén került sor. 1963-ban Kolozsváron és Marosvásárhelyen rendeztek kiállítást. Festményei Kolozsváron és Csíkzsögödön a Nagy Imre Galériában láthatók. Élete végén könyvet írt Följegyzések címmel, amelyben életpályáját meséli el. Nevét Csíkszeredában utca és általános iskola viseli. 1993-ban a művész születésének centenáriumára kiállítást rendeztek Csíkszeredában. Halálának harmincadik évfordulóján, 2006-ban a csíkszeredai Pallas-Akadémia Kiadó és a Csíki Székely Múzeum gondozásában jelent meg A bőfény forrása. Zsögödi Nagy Imre című monográfia, szerzője Szabó András, az életmű egyik szakavatott kutatója. (Csíkszeredában halt meg, 1976. augusztus 22-én).

 

Lásd: Hargita megyei személyiségek adatbázisa

JúL
24

60 éve

1958. júl. 24. Esztelneken meghalt Lukács István Manszvét, OFM, teológiatanár, hitszónok, Erdély népmisszionáriusa. A gimnáziumot Csíksomlyón végezte 1905-1909 között, Mikházán 1909-ben lépett a ferenc-rendbe. Majd Medgyesen, és Vajdahunyadon filozófiát és teológiát tanult. 1916-ban Gyulafehérváron szentelték pappá. Vajdahunyadon, Désen, Medgyesen, Székelyudvarhelyen, Marosvásárhelyt hitszónokként tevékenykedett. 1924- től Csíksomlyón a ferences papnevelde tanára volt. 1947- től mint az Erdélyi Ferences Rendtartomány őre, a szárhegyi kolostorban élt. 1948- ban Szatmárnémetiben volt misszionárius. Több mint 500 népmissziót - lelkigondozást és lelkigyakorlatot – tartott. Sikerének titka mélységes hite, meggyőző szava és egyszerű beszéde volt. Rendszerellenes uszítás vádjával másfél évre bebörtönözték. 1951 augusztusában a máriaradnai gyűjtőtáborba hurcolták, 1951-58 között kényszerlakhelyes volt Esztelneken. Írásait különböző katolikus lapok, folyóiratok közölték. A két világháború között Kolozsváron adták ki munkáit: Kegyhelyeink (1926); Ne légy babonás. 1-2. kötet. (1929); Népmisszió. Útmutató a népmissziót rendező főtisztelendő papság részére (1931); Arkangyal pallosa v. szabadulás az ördögi italtól (1938); Kövess engem. Missziós beszédei. 1-3. kötet ( 1939-41). (Csíkkarcfalván született, 1892. jan. 1-én).



JúL
14

10 éve

2008. július 14. Székelyudvarhelyen meghalt Léstyán Ferenc Vikárius, püspöki helynök. Elemi iskoláit szülőfalujában végezte, majd a csíkszeredai főgimnázium tanulója volt. A gyulafehérvári teológiai éveket követően 1937-ben szentelték pappá. Gyergyóremetén, Sepsiszentgyörgyön és Tordán volt segédlelkész, majd 1942-ben Gyulafehérváron püspöki levéltárosként tevékenykedett. Kolozsvárott, majd rövid ideig Gyergyóditróban és Csíkkarcfalván volt plébános. 1943-ban bérmálási körútra kisérte el Márton Áron püspököt. Márton Áron püspök letartóztatását követően titkos ordinárius, 1952-ben Désaknára küldték, kényszerlakhelyre. Egy évet börtönben töltött, majd szabadulása után a marosvásárhelyi főtéri plébánián szolgált 37 évig. 1992-ben nyugdíjazták. Püspöki helynökként tevékenykedett 1992-1997 között, Bálint Lajos és dr. Jakubinyi György érsek vikáriusa volt. 1994-ben a Magyar Köztársaság Érdemrendjének Kiskeresztjével tüntették ki. 1997-től tíz éven keresztül nyugdíjasként tovább tevékenykedett a főegyházmegye aulájában. Szorgalmas kutatója volt az érseki levéltárnak, az összegyűjtött anyagot könyvekben tette közzé.

2001-ben az erdélyi magyar történelmi egyházak templomainak felleltározási szándékával készült kétkötetes munkájának képanyagát Kézdivásárhelyen fotókiálltáson mutatták be (507 fotót). 2006-ban bevonult a székelzudvarhelyi Pastor Bonus papi öregotthonba, itt hunyt el, életének 96-ik évében.

Főbb megjelent munkái: Megszentelt kövek. A középkori erdélyi püspökség templomai. 1-2. kötet. Kolozsvár: Gloria, 1996. Csíkszentkirály temploma és családjai. Csíkszentkirályi Plébánia, 1997. (1913. február 11-én született, Csíkszentkirályon).

 
NYITVATARTÁS

 HÉTFŐ: 

  12 - 18

KEDD - CSÜTÖRTÖK:

8 - 16

PÉNTEK:

8 - 14

SZOMBAT - VASÁRNAP:

 zárva

Hasznos linkek

Hargita Megye Tanácsa


Hargita Megyei Kulturális Központ


Hargita Megyei
Hagyományőrzési Forrásközpont


Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ


Hargita Népe Kiadó


Hargita Kiadóhivatal –
Székelyföld Kulturális Folyóirat


Hargita Megyei
Művészeti Népiskola

AUG
28

80 éve

1938. augusztus 28. Marosvásárhelyen született Beczásy Antal festőművész. 

Tovább ►

AUG
27

160 éve

1858. augusztus 27-én Gyergyószentmiklóson született Kassai Lajos gimnáziumi tanár, egyházi író, a Csíkszeredai Főgimnázium igazgatója. 

Tovább ►

AUG
23

125 éve

1893. augusztus 23. Csíkverebesen született Sándor Imre erdélyi püspöki helytartó, vértanú pap.

Tovább ►

AUG
18

15 éve

2003. augusztus 18. Várdán meghalt Szász Endre Munkácsy- díjas grafikus, könyvillusztrátor, festőművész.

Tovább ►

AUG
18

15 éve

2003. augusztus 18. Várdán meghalt Szász Endre Munkácsy- díjas grafikus, könyvillusztrátor, festőművész.

Tovább ►

AUG
12

135 éve

1883. augusztus 12. Szepesbélán (Felvidék, Spisská Belá, Zipser Bela) született Haáz Ferenc Rezső etnográfus, tanár, múzeumalapító, festő.

Tovább ►

AUG
01

115 éve

1903. augusztus 1. Székelyudvarhelyen született Soó Rezső biológus, botanikus, egyetemi tanár, az MTA tagja, kétszeres Kossuth-díjas tudós.

Tovább ►

<< < 2018 AUGUSZTUS > >>
H K SZ CS P SZ V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Kérdéseire, a könyvtári szolgáltatással kapcsolatos észrevételeire a könyvtárosok válaszolnak
önnek e-mailban, amennyiben Ön kitölti az adatokat.

Kérdezd a könyvtárost