Keres
2018. július  16., hétfő, Valter
Magyar
 
   2018 December   
   2018 November   
   2018 Október   
   2018 Szeptember   
   2018 Augusztus   
   2018 Július   
   2018 Június   
   2018 Május   
   2018 Április   
   2018 Március   
   2018 Február   
   2018 Január   
SZEPT
30

15 éve

2003. szeptember 30. Tatabányán meghalt Salló István szobrász, író. 1943–1948 között a csíkszeredai gimnáziumban tanult, majd Csíksomlyón elvégezte a tanítóképzőt. 1951-től csíki községekben tanított, 1959-től Csík rajon Művelődési Házának igazgatója volt. 1968-tól a Hargita megyei Népi Alkotások Házának igazgatójaként néprajzi kiadványok megjelentetését támogatta, szerkesztette. 1978-ban jelent meg a Kardalus Jánossal közösen összeállított Kapuk és kerítések Hargita megyében című album, amely a hajdani Csíkszék és Udvarhelyszék fafaragó mesterségének és művészetének gazdag bemutatása. 1978-tól Magyarországon élt. Szabadiskolákban ismerkedett meg a szobrászattal. Fafaragóként témáit a székely nép életéből és balladavilágából merítette. Fa domborművein történelmi témák, irodalmi művek, népköltészeti alkotások interpretációi jelentek meg. 1945-től kiállító művész. Több egyéni kiállítása volt Romániában és Magyarországon. Művészetét Magyarországon elismerték, áttelepülése után számos domborművét, domborműsorozatát helyezték el közösségi épületek belső terein, illetve emlékoszlopát, kapuját állították fel köztéren. Irodalmi munkásságában kisregények, elbeszélések, gyermekversek, mesék és népi színművek szerepelnek, szakcikkei jelentek meg újságokban és művelődési folyóiratokban. Munkái: Abrakolt szenvedély. Kisregény. (1970); Nagyapó pipája. Mesék (Bukarest, 1974.); Három vidám színjáték (Bukarest, 1974); Mézesmadzag. Színmű (Csíkszereda, 1974.). Fekete ribiszke. Színmű (Csíkszereda, 1974). Az okos farkas. Gombavári történet. Bábszínművek (Csíkszereda, 1978). ((Csíkzsögödön született, 1932. március 3–án).

Lásd: Hargita megyei személyiségek adatbázisa 

SZEPT
17

25 éve

1993. szeptember 17. Kolozsváron meghalt Pataki József történész, egyetemi tanár, a történelemtudományok doktora, a MTA tagja. Középiskolai tanulmányait a kolozsvári Piarista Gimnáziumban végezte. Az I. Ferdinánd Egyetemen egyetemes- és román történelem, valamint román nyelv szakos diplomát szerzett 1930-ban. Tanári pályáját volt gimnáziumában kezdte, majd Marosvásárhelyen, a Római Katolikus Tanítóképzőben és Gimnáziumban tanított. 1941-44 között a csíkszeredai Római Katolikus Főgimnázium igazgatója volt, ezalatt az időszak alatt szerkesztette az iskolai értesítőt is. 1955-től a kolozsvári Tanártovábbképző Intézet tanára, 1956-tól Bolyai Tudományegyetem történelem karának volt a professzora. Az egyesített Babeş-Bolyai Egyetemen a középkori egyetemes történet magyar előadója volt nyugalomba vonulásáig.
Nyomtatásban is megjelent doktori disszertációját Anjou királyaink és a két román vajdaság címmel a Ferencz József Tudományegyetemen védte meg 1944-ben.
Munkái: A csíki vashámor a XVII. század második felében (Csíkszereda, 1971), Székely oklevéltár. I-II. (Demény Lajossal, 1983, 1985), Kolozsvári emlékírók 1603-1720. (1990, Fehér Könyvek), Kászonszéki krónika. 1650-1750. (Imreh Istvánnal. Bp.-Buk. 1992), Székely oklevéltár III. (Demény Lajossal és Tüdős S. Kingával, 1994). Tiszteletére a csíkszeredai Márton Áron Gimnáziumban emléktáblát helyeztek el. (Kászonjakabfalván született 1908. december 26–án).

SZEPT
10

25 éve

1993. szeptember 10. Csíkszeredában meghalt Vákár Lajos, id. jégkorongozó, edző. A csíkszeredai jégkorongcsapat alapító játékosa. 1928-ban a budapesti Werbőczy Reálgimnáziumban érettségizett. 1928-39 és 1945-70 között faipari tisztviselőként dolgozott. 1940-44-ig egy mezőgazdasági felszereléseket árusító üzlet tulajdonosa volt. 1929-35, 1938-47 között a Csíkszeredai Korcsolyázó Egylet (CSKE) csapatának, 1935-37-ig a bukaresti TCR, 1948-51 között a csíkszeredai IPEIL, 1952-54-ig a csíkszeredai Lendület jégkorongozója. Részt vett 1933-ban a prágai, 1934-ben a milánói, 1935-ben a davosi, 1937-ben a londoni, 1938-ban a prágai jégkorong VB-én. Az Országos Bajnokságon csapatával első helyezést ért el: 1934-ben, 1935-ben, 1937-ben, 1949-ben, 1952-ben. 1933-47 között több mint százszor szerepelt a román válogatottban balszél- és középcsatárként. 1947-70-ig a csíkszeredai jégkorongcsapat edzője. A Román Jégkorong Szövetség, a Hargita Megyei Testnevelési és Sporttanács jégkorongbizottság edzőtestületének tagja volt. Nevét a csíkszeredai Műjégpálya viseli. (Csíkszeredában született, 1910. szeptember 8 – án).

SZEPT
09

340 éve

1678. szeptember 9. Csíksomlyón meghalt Görög István, taploczai. Ferences pap, iskolaépítő, bákói püspöki helytartó,

Moldva apostoli püspöke. Csíksomlyón lépett a ferencrendbe, 1656-ban szentelték pappá. 1658-ban már csíksomlyói házfőnök. 1660-1665 között definitor. Buzgó szerzetes és nagyhatású szónok volt (Csíktaplocán született 1631-ben).

 
NYITVATARTÁS

 HÉTFŐ: 

  12 - 18

KEDD - CSÜTÖRTÖK:

8 - 16

PÉNTEK:

8 - 14

SZOMBAT - VASÁRNAP:

 zárva

Hasznos linkek

Hargita Megye Tanácsa


Hargita Megyei Kulturális Központ


Hargita Megyei
Hagyományőrzési Forrásközpont


Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ


Hargita Népe Kiadó


Hargita Kiadóhivatal –
Székelyföld Kulturális Folyóirat


Hargita Megyei
Művészeti Népiskola

JúL
28

75 éve

1943. július 28. Csíkszeredában született Nagy P. Zoltán fotóművész, fotóriporter. 

Tovább ►

JúL
25

125 éve

1893. július 25. Csíkzsögödön született Zsögödi Nagy Imre, festő-és grafikusművész.

Tovább ►

JúL
24

60 éve

1958. júl. 24. Esztelneken meghalt Lukács István Manszvét, OFM, teológiatanár, hitszónok, Erdély népmisszionáriusa. 

Tovább ►

JúL
14

10 éve

2008. július 14. Székelyudvarhelyen meghalt Léstyán Ferenc vikárius, püspöki helynök.

Tovább ►

<< < 2018 JÚLIUS > >>
H K SZ CS P SZ V
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5

Kérdéseire, a könyvtári szolgáltatással kapcsolatos észrevételeire a könyvtárosok válaszolnak
önnek e-mailban, amennyiben Ön kitölti az adatokat.

Kérdezd a könyvtárost