Keres
2018. szeptember  21., péntek, Máté
Magyar
 
   2018 December   
   2018 November   
   2018 Október   
   2018 Szeptember   
   2018 Augusztus   
   2018 Július   
   2018 Június   
   2018 Május   
   2018 Április   
   2018 Március   
   2018 Február   
   2018 Január   
OKT
28

15 éve

2003. október 28. Gyergyószentmiklóson meghalt Karancsi Sándor képzőművész, grafikus, festő, tanár. Az elemi iskola nyolc osztályának elvégzése után vasbetonszerelőként dolgozott. Elvégzi a kolozsvári Művészeti Líceum esti tanfolyamát, ezután a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán előbb szobrászatot tanult, majd a festészeti szakon Petru Feier tanítványaként szerzett diplomát (1961). 1961-től Gyergyószentmiklóson élt, tanárként dolgozott 1991-ig. Hírnevét ex-libriseinek köszönhette. Több mint 500 ex libris lapot készített rézkarc, rézmetszet és más technikával, számos országban kiállították ex-libriseit. 1976-ban, a Lisszabonban rendezett Ex-libris Kongresszuson nemzetközi II. díjat nyert. Hol groteszk, hol líraibb hangvételű ex libris lapjainak témáit főleg az irodalomból meríti. Illusztrációkat készített Dante La Divina Commediájához, Ion Minulescu, Kányádi Sándor, Juhász Ferenc, Ady Endre verseihez. Mese- és versillusztrációi a romániai magyar folyóiratok és napilapok hasábjain jelennek meg. 20/20 mm-es minikönyvet rajzolt Gyergyó, emberek címmel (1976). Bronzból mintázott érméi közt szerepel: Ady Endre - Elbocsájtó szép üzenet; In memoriam Nagy László; Liszt Ferenc. Több könyvet illusztrált. Hetvenedik születésnapjára életművéről képzűművészeti albumot adtak ki Gyergyószentmiklóson. Hagyatékával a város művészeti életét gazdagította. (Nagyszalontán született 1932. április 2-án).

OKT
28

105 éve

1913. október 28. Csíkkozmáson született Kelemen Béla nyelvész, szótáríró, a filológiai tudományok doktora. A kolozsvári egyetem bölcsészeti karán román nyelv és irodalomból, romanisztikából és latin nyelvből szerzett tanári oklevelet. 1946-tól a Bolyai egyetem tanára, majd a Kolozsvári Nyelvtudományi Intézetben dolgozott, a román-magyar és magyar-román szótárak főszerkesztője volt, ezzel párhuzamosan 1957-1968 között a kolozsvári egyetem román nyelvtudományi tanszékén egyetemi tanár. Részt vett a romániai magyar nyelvművelésben is. (Kolozsváron halt meg, 1982. december 8–án).

 

OKT
26

150 éve

1868. október 26. Csíkszeredában született Erőss József történész. A középiskolát Csíksomlyón, a teológiát Gyulafehérvárt végezte, a kolozsvári egyetemen szerzett tanári oklevelet. Középiskolai tanár volt Gyulafehérvárt, Csíksomlyón, Kézdivásárhelyen (1894-1929): A székelyek története c. munkája ( 1913), és ifjúsági színjátéka Gábor Áronról Kézdivásárhelyen jelent meg (1914). Háromszék telepedési története c. tanulmányát a Székely Nemzeti Múzeum Emlékkönyvében és különlenyomatban is közölte (Sepsiszentgyörgy, 1929) (Sepsiszentgyörgyön halt meg, 1932. november 7-én).

OKT
21

350 éve

1667 vagy 1668. október 21. Csíkrákoson született Cserei Mihály történetíró, az erdélyi memoárirodalom jeles képviselõje. Székely birtokos családból származott. Középiskolai tanulmányait a székelyudvarhelyi református kollégiumban végezte. 1686-tól Teleki Mihály titkára volt, később Apor István kincstárnok hivatalában tevékenykedett. Átmenetileg Thököly hívei közé állt, miután urát kiverték Erdélyből, rövid ideig Havasalföldön bujdosott. 1691-ben viszatért Erdélybe, de a Rákóczi vezette szabadságharc idején mindvégig császárpárti, állami tisztségeket viselt. Három éven át csíki főkirálybíró volt, majd tartományi biztos. A kurucok elől menekülve hét évig családjával Brassóban élt, 1707. december 16-án itt kezdte írni históriáját. 1721-től visszavonult Nagyajtára, ahol folytatta a brassói évei alatt megkezdett munkáját.
Főműve magyar nyelven írt Historiája, amelyben 1661–1711 közötti erdélyi eseményeket örökített meg. Apafi Mihály erdélyi fejedelem idejétől kezdve nemcsak a jelentős eseményeket írta le, hanem azokat az állapotokat is, amelyek korát jellemezték. Gondolatvilágára jellemző az események sajátos, erdélyi szempontú értékelése. Műve a XVII. századi Erdély művelődéstörténetének irodalmi szintű megörökítése. A XVIII. században kéziratban terjedt, közismertté vált egész Erdélyben. Eredeti, autográf kézirata a MTA Könyvtárának Kézirattárában található, nyomtatásban először Kazinczy Gábor adta ki 1852-ben. A csíkrákosi általános iskola Cserei Mihály nevét vette fel. (Nagyajtán halt meg, 1756. április 22 –én).

Lásd: Hargita megyei személyiségek adatbázisa

OKT
21

50 éve

1968. október 21-én Csíksomlyón meghalt Pál Gábor, bethlenfalvi, közéleti személyiség, politikai közíró, szenátor.

A mai Csíkszeredához tartozó Csíkvárdotfalván született, apja, idős Pál Gábor a csíksomlyói római katolikus főgimnázium igazgatótanára volt.Középiskoláit a csíksomlyói és a kolozsvári római katolikus gimnáziumban végezte, jogi diplomát szerzett a kolozsvári egyetemen, majd ügyvédi képesítést nyert. Részt vett az első világháborúban, harctéri leveleit a Csíki Lapok közölte. 1928-ban beválasztották az Országos Magyar Párt elnöki tanácsába, javaslatára az erdélyi magyarság panaszait a Nemzetek Szövetsége elé vitték. Szenátorrá választása után küzdött a Csíki Magánjavak önkényes kisajátítása s a magyar oktatás korlátozása ellen. 1944-től haláláig súlyos betegen visszavonultan élt Csíksomlyón. Több átfogó tanulmányát közölte a Lugoson kiadott Magyar Kisebbség c. folyóirat. Életrajzát a bécsi döntés után a magyar országgyűlésbe történt behívása után a Magyar Kisebbség közölte (1940/20).
Csíkszereda önkormányzata 2008-ban emléktáblát helyezett el dr. Pál Gábor egykori házának falán, A Magyar Köztársaság csíkszeredai Kunzulátusának épületén, a Petőfi és a Tudor Vladimirescu utca sarkán. Az emléktábla Sárpátki Zoltán szobrász alkotása. (Csíkvárdotfalván született, 1883. február 7-én).

OKT
16

65 éve

1953. október 16. Madridban meghalt Nyírő József író, közíró.
Székelyudvarhelyen tanult, a Római Katolikus Főgimnáziumban érettségizett. Teológiai tanulmányait Gyulafehérváron kezdte, a bécsi Pazmaneumben fejezte be, teológiai doktorátiust szerzett. A Kolozs megyei Kide plébánosa volt. 1919-ben kilépett a papi rendből és megnősült. Kolozsváron a Keleti Újság munkatársa, a Pásztortűz főszerkesztője (1923-24), az Erdélyi Helikon munkatársa volt. 1941-ben Budapestre költözött, jobboldali politikai, közéleti szerepvállalása miatt személyisége vitatott. 1950-ben Madridban telepedett le.
Irodalmi művei, regényei, novellái generációk számára meghatározó olvasmányok, számos kiadásban, nagy példányszámban jelentek meg. Elbeszélései jó részében tragikus emberi sorsokat ábrázol, a székely ember lelkisége jelenik meg műveiben. 1924-ben Jézusfaragó ember címmel jelent meg legkorábbi novelláskötete, amely alapul szolgált az Emberek a havason c. filmhez is. Majdnem tíz évvel később jelent meg újabb novelláskötete, a Kopjafák (Kv., 1933). Legértékesebb novellái a természet, a havasok világát ábrázolják, a Havasok Könyve c. kötete 1936-ban jelent meg, Uz Bence (Kv., 1933) c. műve is a havasok világában játszódik. Bár alkatának leginkább a novella felelt meg, írói termésének nagyobb része regény. Önéletrajzi ihletésű regénye, az Isten igájában (Kv., 1926). Az idősebb., Wesselényi Miklósról szól történelmi regénye A sibói bölény (Kv., 1929). Ugyancsak történelmi tárgyú regénye a Siculicidium 175. évfordulójára megjelent Madéfalvi veszedelem (Kv., 1939). A székely falu világa rajzolódik ki Az én népem (KV 1935) és a Halhatatlan élet (Bp, 1941) c. regényeiben is. Erdélyi korszakának utolsó alkotása a Néma küzdelem c. regény (Bp., 1944), amely az erdélyi Mezőség szórványmagyarságáról fest lehangoló képet. (Székelyzsomboron született, 1889. július 18-án).

OKT
14

65 éve

1953. október 14. Szegeden meghalt Szőkefalvi-Nagy Gyula matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A csíkszeredai gimnáziumban is tanított (1910-12), majd a kolozsvári marianum tanára volt. 1929-től a szegedi tanárképző főiskola matematika tanárává nevezték ki, 1939-től a szegedi egyetemen tanított. Fő kutatási területei az algebra és geometria, illetve a két tudományág határterületei. Fontosabb művei: Végesrendű geometria (Bp., 1941), A geometriai szerkesztések elmélete (Bp., 1943). A Márton Áron Gimnáziumban emléktáblája van. (Erzsébetvárosban született, 1887 április 11-én).

OKT
11

135 éve

1883. október 11. Csíkszentmártonban született Albert István újságíró, novellista. Marosvásárhelyen közgazdasági diplomát szerzett. A Csíki Lapok és a Csíki Néplap belső munkatársa volt. Írásait több erdélyi lap közölte, társadalomrajzi jellegű riportokat közölt a Székelyföldről. Kászon gyöngye c. elbeszélésével 1930-ban első díjat nyert az Erdélyi Lapok pályázatán. A második világháború után a Népi Egység, Új Idő, Megyei Tükör és Hargita c. lapok munkatársa volt. (Csíkszeredában halt meg 1982-ben).

OKT
09

135 éve

1883. október 9. Csíkrákoson született Kölönte Béla helytörténész, író. A középiskolát a nagyszebeni Theresianum intézetben végezte, a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen történelem-földrajz szakos tanári oklevelet szerzett 1907-ben. Történelem–földrajz szakos tanárként Gyergyószentmiklóson tanított, 1909-ben iskolája állami főgimnáziummá alakult át, őt is gimnáziumi tanárrá minősítették. 1910-ben a karánsebesi állami főgimnáziumhoz került. 1920. március 29-étől kezdve a győri állami reáliskolában folytatta tanári működését. Fiatal tanárként kezdett írni. Fővárosi és kolozsvári folyóiratokban, lapokban közölték írásait. A gyergyószentmiklósi főgimnázium tanáraként megírta Gyergyó története a kialakulástól a határőrség szervezéséig (...tekintettel a nemzetiségi kérdésre) című munkáját (Gyergyószentmiklós, 1910, hasonmás kiadásban 2002-ben jelent meg a gyergyószentmiklósi Mark House kiadónál). Könyvében a székely törzsanyag mellett az örmény és román lakosság múltjával is foglalkozik. A mai olvasó számára is fontos ismereteket nyújt az 1900-as évek eleji Gyergyóról. Másik önálló munkája a Székely nagyjaink (Gyergyószentmiklós, 1924). Elbeszéléseket, valamint ifjúsági regényt is írt, tanárként számos tankönyv bírálatát végezte el hivatalos megbízásra. (Győrben halt meg, 1934. február 15–én).

OKT
01

150 éve

1868. október 1. Maroshévízen született Urmánczy Nándor, dr. jogász, közéleti személyiség. Budapesten jogot tanult, jogi doktorátust szerzett 1895-ben. Kisküküllő vármegyében szolgabíró, aljegyző, majd főszolgabíró volt. 1902-1918 között a szászrégeni választókerület országgyűlési képviselője volt, a szabadelvű párt jelöltjeként.
1918-ban Jancsó Benedekkel, Sebes Dénessel és Ugron Gáborral megalakítják a Székely Nemzeti Tanácsot. Több írása is megjelent: novellái, politikai jellegű írásai. 1940-ben a bécsi döntés után visszatért szülőfalujába, Maroshévízre. A családi kriptában helyezték örök nyugalomra. Jelenleg az Urmánczy kastélyban román néprajzi múzeum székel. (Maroshévízen halt meg, 1940. október 31–én).

 
NYITVATARTÁS

 HÉTFŐ - PÉNTEK: 

  8 - 18

SZOMBAT - VASÁRNAP:

 zárva

Hasznos linkek

Hargita Megye Tanácsa


Hargita Megyei Kulturális Központ


Hargita Megyei
Hagyományőrzési Forrásközpont


Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ


Hargita Népe Kiadó


Hargita Kiadóhivatal –
Székelyföld Kulturális Folyóirat


Hargita Megyei
Művészeti Népiskola

SZEPT
30

15 éve

2003. szeptember 30. Tatabányán meghalt Salló István szobrász, író. 

Tovább ►

SZEPT
17

25 éve

1993. szeptember 17. Kolozsváron meghalt Pataki József történész, egyetemi tanár, a történelemtudományok doktora, a MTA tagja. 

Tovább ►

SZEPT
10

25 éve

1993. szeptember 10. Csíkszeredában meghalt Vákár Lajos, id. jégkorongozó, edző. 

Tovább ►

SZEPT
09

340 éve

 1678. szeptember 9. Csíksomlyón meghalt Görög István, taploczai. Ferences pap, iskolaépítő, bákói püspöki helytartó,

Tovább ►

<< < 2018 SZEPTEMBER > >>
H K SZ CS P SZ V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30

Kérdéseire, a könyvtári szolgáltatással kapcsolatos észrevételeire a könyvtárosok válaszolnak
önnek e-mailban, amennyiben Ön kitölti az adatokat.

Kérdezd a könyvtárost