1909. március 24. Csíksomlyón meghalt Bándi Vazultanár, a csíksomlyói főgimnázium tanára, igazgatója, történész. Gimnáziumi tanulmányait Csíksomlyón és Budapesten, a teológiát Gyulafehérváron végezte. 1885-ben matematikából és fizikából szerzett tanári oklevelet a kolozsvári egyetemen. Előbb Székelyudvarhelyen tanított, 1891-1900 között a csíksomlyói főgimnázium és bentlakás igazgatója volt. Az ő buzdítására szavazott meg a vármegye 100000 aranykoronát a gimnázium Csíkszeredába való áthelyezésére. Szerkesztette a gimnáziumi értesítőket, amelyek iskolatörténeti adatok mellett értékes tanulmányokat is tartalmaznak. A Csíksomlyói róm. kat. főgimnázium története c. munkája, amelyet 1896-ban adott ki 439 oldal terjedelemben, nélkülözhetetlen forrás az iskolatörténet számára.
(Csíkszentléleken született 1847. június 14-én)
MáRC
20
80 éve
1939. márc. 20. Gyergyószentmiklóson született Kercsó Attila - költő, tanulmányíró.
Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte (1956), a marosvásárhelyi OGYI-n szerzett orvosi diplomát (1962). Előbb körzeti orvos Gyergyóalfaluban, 1965-től a gyergyószentmiklósi Városi Kórház szakorvosa. 1977 óta vezeti a Salamon Ernő Irodalmi Kört.
Első versét az Utunk közölte (1977). Versei jelennek meg az Előre, Jóbarát, Művelődés, Ifjúmunkás, Igaz Szó, A Haza Sólymai és a Napsugár hasábjain. Verseit Ludwig Erzsébet fordításában az Informaţia Harghitei is közli, a Hargita és Munkásélet hasábjain egészségügyi ismeretterjesztő cikkeivel jelentkezik. Adatok a gyergyói járványok történetéből címen az 1978-as Hargita Kalendárium, Közegészségügyi törekvések Gyergyószentmiklóson a XIX. században és a XX. század elején címmel a Művelődés (1981/10) közölt tollából helyi orvostörténeti tanulmányt.
Verseskötetei: A kapuban (1981); Sípvásár (gyermekversek, Karancsi Sándor borítólapjával és illusztrációjával, 1983).(Gyergyószentmiklóson halt meg, 2008. május 21-én).