85 éve

1935. január 31. Csíktaplocán meghalt Bartalis Ágoston közíró, helytörténész. Csíkszentmártonban és Csíkszeredában volt főszolgabíró. A Csíkmegyei Gazdasági Egylet újjászervezője, a szövetkezeti mozgalom elindítója. Munkái a székely kivándorlás kérdéseivel foglalkoztak. Jelentős a Csíki Lapokban folytatásokban közölt Csík-Menaság székelyei című szociográfiai munkája, amely Budapesten 1901-ben önálló kötetben is megjelent Segítsünk a székelyeken címmel (Egyed Ákos közölte újra A megindult falu című kötetben, Bukarest, 1970), A csíki székelység alapvető kérdései – Mit adjon a város a falunak (Csíkszereda, 1931) című munkája ugyancsak a kivándorlás kérdéseit tárgyalja. (1866. november 18-án született Csíkkarcfalván).

Lásd:Hargita megyei személyiségek adatbázisa: Bartalis Ágoston

25 éve

1995.január 6. Budapesten meghalt Balás Gábor ügyvéd, jogtörténész, újságíró, író, műfordító. Balatonbogláron járt elemi iskolába. Budapesten, Párizsban és Berlinben tanult, ügyvédi diplomát szerzett. Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem gyémántdiplomás tanára, a Budapesti Székely Kör megalapítója. 1937-ben megválasztották Budapest székesfőváros ügyészi fogalmazójává. 1938-ban jelent meg a „Magyarországi kisajátítási jog" című munkája. Több jogtörténeti munka szerzője. Sokat foglalkozott erdélyi kérdésekkel, a székelyek sorsával. Jelentősebb munkái: A székelyek nyomában, A székely művelődés évszázadai, Utazások Erdélyben. Könyvtárának egy részét a Gyergyóremetei könyvtárnak adományozta, amely az ő nevét vette fel. (1909. november 7-én született Gyergyószentmiklóson).

110 éve

1910. január 5. Gyergyószentmiklóson született Holló Ernő költő, újságró. Középiskolai tanulmányait Magyarországon végezte. Újságíró lett, 1929-től a Kis Újság, majd az Új Idők belső munkatársa. Budapesten írásait közölte a Válasz és a Vigilia, Erdélyben a Pásztortűz és a Vasárnap. 1941-től Sepsiszentgyörgyön a Székely Nép munkatársa lett, 1944-1945-ben ugyanott a Szabadság szerkesztője, majd a Népi Egység munkatársa 1949-ig. Versei, elbeszélései, jegyzetei több romániai magyar folyóiratban megjelentek. Magyarországi évei alatt 1930-1941 között több verseskötete is megjelent. Hazai verseskötetei: Tisztítótűz (Csíkszereda, 1946), Téli készülődés (1966). (Sepsiszentgyörgyön halt meg, 1983. január 21-én).

390 éve

1629 végén vagy 1630. elején Jegenyén született Kájoni János ferencrendi szerzetes, építész, zeneszerző, orgonista, orgonakészítő, nyomdász, történetíró, botanikus.

Sokoldalú tudományos és építő munkájával Erdélyben jelképes személyiséggé vált, Erdély Pázmányának is nevezték, munkásságának, humanista egyéniségének igazi értékelésére azonban csak több mint két évszázad elteltével került sor. Méltán tartják a Székelyföld első és legnagyobb polihisztorának. Kájoni János 1648-ban belépett a csíksomlyói ferences szerzetesek közé, 1655-ben szentelték pappá Nagyszombatban. Ő vezette a mikházi és a szárhegyi kolostorok építését, orgonát készített Csíksomlyón, Mikházán, Szárhegyen és Székelyudvarhelyen. Csíksomlyón 1675-ben megalapította a Székelyföld első nyomdáját, ahol elsőnek 1676-ban Cantionale Catholicum címmel kiadta katolikus énekeskönyvét, amely azóta több kiadást ért meg. A Kájoni-sajtón két évszázadon át tankönyveket ima- és énekeskönyveket nyomtattak, itt készült 1849-ben a Hadilap c. forradalmi lap kilenc száma. Kájoni szervezte és gyarapította a csíksomlyói kolostor könyvtárát, ma is sok kézjegyével ellátott könyv megtalálható a Csíki Székely Múzeumban őrzött ferences gyűjteményben. Énekgyűjtő munkásságának eredménye a róla elnevezett Kájoni Kódex - kéziratban fennmaradt dalgyűjtemény, amely egyházi művek mellett világi énekeket is megörökített, s amelyet csak 1994-ben adtak ki teljesen, román-magyar közös kiadásban. Kéziratban vagy nyomtatásban fennmaradt számos műve jelentős az erdélyi művelődés- és tudománytörténet szempontjából, például herbáriuma, amely másolatban maradt fenn. A ferences custodia történetét is megírta 1684-ig ( Fekete könyv). A csíksomlyói kolostor udvarában álló mellszobra Ferencz Ernő szobrászművész alkotása. Csíkszeredában az ő nevét viseli a Joannes Kájoni Szakközépiskola és a Kájoni János Megyei Könyvtár (Gyergyószárhegyen hunyt el, 1687. április 25-én).

Lásd a Hargita megyei személyiségek adatbázisában: Kájoni János