|
85 éve
1935. augusztus 19. Gyergyószentmiklóson elhunyt Kassai Lajos gimnáziumi tanár, a Csíkszeredai Főgimnázium igazgatója. A gimnáziumot Csíksomlyón és Gyulafehérváron, a teológiát Gyulafehérváron végezte, 1883-ban szentelték pappá. A kolozsvári egyetemen magyar-latin szakos tanári oklevelet szerzett. 1886-tól Székelyudvarhelyen, 1892-től Csíksomlyón volt tanár és az internátus régense. Csíksomlyói plébános volt 1898-tól. 1904-1911 között a Csíksomlyói Római Katolikus Főgimnázium tanára. A gimnázium Csíkszeredába való költözésekor, 1911-ben került a nagynevű intézmény élére, amelynek tizenöt évig volt igazgatója, 1926-os nyugdíjazásáig. Nevéhez kapcsolódik, a Csíkszeredába való átköltözés munkája mellett, a gimnázium gyönyörű parkjának alapítása. Az 1911-től telepített dendrológiai parkot Csík vármegye erdőalkotó fenyőféléinek betelepítésével hozta létre. A ma már közel száz esztendős fenyőfák közt nyolc tűlevelű faj kapott helyet, köztük a ritka cirbolyafenyő. Gyergyószentmiklóson halt meg, mint szentszéki tanácsos és tiszteletbeli kanonok. Cikkeit, verseit több korabeli lap is közölte, A Gyergyói Újság és az Erdélyi Tudósító állandó munkatársa volt. Dolgozatai jelentek meg a székelyudvarhelyi és csíkszeredai gimnáziumi értesítőkben. (Gyergyószentmiklóson született, 1858. augusztus 27-én).
|
|
140 éve
1880. augusztus 4. Bencéden született Gyallay Pap Domokos író, szerkesztő. Családi neve Pap Domokos. A gimnáziumot Székelykeresztúron, majd Kolozsváron végezte, a kolozsvári egyetemen szerzett történelem-latin szakos diplomát. Középiskolai tanári pályáját Tordán kezdte. 1906-1908 között az Aranyosvidék című lap felelős szerkesztője volt. Novelláit, karcolatait , verseit több lap is közölte. Részt vett az első világháborúban, 1918-tól 1927-ig a Kolozsvári Unitárius Kollégium történelemtanára volt. Az 1920-as évek elejétől a legtöbb irodalmi folyóirat közölte novelláit. 1922-ben újraindította az Unitárius Közlönyt, és szerkesztője volt 1928-ig. Az Unitárius Irodalmi Társaság alapító tagja volt. 1921 őszén elindította a Magyar Nép című hetilapot, amelynek főszerkesztője volt 1943-ig. 1927-től a Minerva Rt. Kiadónál kapott állást. 1924-1934 között a Pásztortűz állandó munkatársa volt, közben főmunkatársként és szerkesztőként is jegyezte a lapot. Legtöbb novellája, egyfelvonásosa a Pásztortűzben jelent meg. 1941-től nyugalombavonulásáig (1944) Budapesten volt szerkesztő és tanár. Novelláinak egy része a székely nép életéből ihletődik, ideális faluképet állít az olvasók elé. Első regénye, a Kolozsvári aranynapok folytatásokban jelent meg 1910-ben az Erdélyi Lapokban. Vaskenyéren című történelmi regénye, amely a torockói bányászok 18. századi mozgalmáról szól, négy kiadást is megért (Kolozsvár 1926, 1927, Kassa 1928, Budapest 1934). Későbbi regényei már nem arattak sikert. Az első világháború élményeiből merítődtek háborús novellái, többnyire egyfelvonásos színműveit anekdotaszerű ötletekre építette. Számos novellát, történelmi regényt, történeti tanulmányt rendezett kiadás alá, gyűjteményes kiadásokban szerepelnek írásai. 1932-ben Baumgarten-díjjal tűnteték ki. (Budapesten halt meg 1970. április 11-én).
|
|
 |
NYITVATARTÁS |
|
HÉTFŐ - PÉNTEK:
8.00 - 18.00
SZOMBAT - VASÁRNAP:
ZÁRVA
|
Hasznos linkek |
|
Hargita Megye Tanácsa
Hargita Megyei Kulturális Központ
Hargita Megyei
Hagyományőrzési Forrásközpont
Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ
Hargita Népe Kiadó
Hargita Kiadóhivatal –
Székelyföld Kulturális Folyóirat
Hargita Megyei
Művészeti Népiskola
|
|
130 éve
1894. április 22-én Nagyszebenben meghalt Simon Péter Jukundián zenetanár, zenei szakíró, tanítóképző intézeti igazgató, Ferenc-rendi házfőnök. Tovább ►
|
|
|
|
H
|
K
|
SZ
|
CS
|
P
|
SZ
|
V
|
|
1
|
2
|
3
|
4
|
5
|
6
|
7
|
|
8
|
9
|
10
|
11
|
12
|
13
|
14
|
|
15
|
16
|
17
|
18
|
19
|
20
|
21
|
|
22
|
23
|
24
|
25
|
26
|
27
|
28
|
|
29
|
30
|
1
|
2
|
3
|
4
|
5
|
Kérdéseire, a könyvtári szolgáltatással kapcsolatos észrevételeire a könyvtárosok válaszolnak
önnek e-mailban, amennyiben Ön kitölti az adatokat.
Kérdezd a könyvtárost
|
Fotóalbum
