|
40 éve
1980. szeptember 29. Gyulafehérváron elhunyt Márton Áron gyulafehérvári római katolikus. püspök és érsek, hitszónok, egyházi és neveléstudományi író. Elemi iskolai tanulmányait szülőfalujában végezte, 1907-től a csíksomlyói gimnáziumban, 1912 -től a gyulafehérvári kisszemináriumban tanult, ahol 1915-ben érettségizett. 1920-ban kezdte teológiai tanulmányait a gyulafehérvári Hittudományi Főiskolán. 1924. július 6-án a gyulafehérvári Székesegyházban gróf Majláth Gusztáv Károly püspök szentelte pappá. Gyergyóditróban, Gyergyószentmiklóson és Marosvásárhelyen volt káplán. 1930-tól udvari káplán és püspöki levéltáros lett Gyulafehérváron. 1932-ben Kolozsvárra.helyezték egyetemi hitszónoknak, itt György Lajossal együtt alapította az Erdélyi Iskola című oktatásügyi és népnevelő szakfolyóiratot, írásainak nagy részét az Erdélyi Iskolában tette közzé. 1936-tól Kolozsvár főplébánosa lett. 1939. február 12-én szentelték püspökké a kolozsvári Szent Mihály templomban Andrea Cassulo pápai nuncius jelenlétében. Ezt a magas egyházi méltóságot negyven éven át töltötte be. A második világháború idején állást foglalt a fasizmus és a zsidóüldözések ellen. A kommunista diktatúra idején egyháza védelmére kelt, tiltakozott az egyházellenes törvények, a szerzetesrendek feloszlatása, az egyházi birtokok elkobzása, az egyházi és magyar nyelvű iskolák feloszlatása ellen. A népek önrendelkezéséért harcolt. 1949-ben letartóztatták, ugyanebben az évben XII. Pius pápa címzetes érsekké nevezte ki, 1950-től pedig érsekké. A börtönből 1955-ben szabadult, átvette egyházmegyéje igazgatását, 1956 -1967 között nem hagyhatta el a gyulafehérvári érseki palotát. Csak 1967-ben, a Vatikán közbenjárására oldották fel az itéletet. Ezután diadalmas bérmaútjai következtek, prédikációk, pásztorlevelek és pasztorális látogatások Erdély-szerte. Nagyhatású szentbeszédei több kötetben jelentek meg. Kacsó Sándor írja róla: "kisebbségi sorsunk kimagasló alakja, szinte emberfeletti hőse volt." Nevét Csíkszeredában a főgimnázium és utca, Csíkszentdomokoson az általános iskola viseli. (Csíkszentdomokoson született, 1896. augusztus 28 -án).
|
|
75 éve
1945. szeptember 26. Budapesten meghalt Endes Miklós dr. történész, jogász. Középiskoláit Marosvásárhelyen és Székelyudvarhelyen, a jogot Kolozsváron végezte. 1893-ban a székelykeresztúri járásbíróság aljegyzője, 1894-ben Brassóban volt aljegyző. 1896-ban bírói vizsgát tett, majd Gyulafehérváron törvényszéki jegyző volt. 1898-tól Kolozsváron törvényszéki albíróként, majd királyi alügyészként tevékenykedett. 1904-től Csíkszentkirályon volt vezető járásbíró, 1905-től Kolozsváron járásbíró. 1921-től Budapesten kúriai, majd közigazgatási bíró. A csíkszentsimoni Endes család leszármazottja, ő építtette a XIX. század végén a barokk stílusú udvarházat Csíkszentsimonban. A székelyek történelmének kérdései foglalkoztatták. Csík-, Gyergyó- és Kászon-székek (Csík megye) földjének és népének története 1918-ig (Bp., 1937; Bp., 1994) című kötete hosszú kutatómunka eredményeként készült el, értékes forrásmunka a székelyek történetével foglalkozó kutatók számára. Fő műve: Erdély három nemzete és négy vallása autonómiájának története. (Bp., 1935). (Székelyudvarhelyen született, 1872. augusztus 2-án).
|
|
85 éve
1935. szeptember 20. Bögözön született Kardalus János néprajzi író, etnográfus. A pedagógiai középiskolát 1954-ben Székelykeresztúron végezte, a Babeş-Bolyai Egyetemen román nyelv és irodalom szakos tanári oklevelet szerzett. 1954-től Csehétfalván, Oroszhegyen, Székelypálfalván, majd Homorodalmáson tanított, 1976-tól a Hargita megyei Népi Alkotások és Művészeti Tömegmozgalom Irányító Központjának igazgatója volt. Módszertani cikkeit és közművelődési tanulmányait több folyóirat közölte. Gazdagon illusztrált írásaiban a falusi népi foglalkozásokat: bútorfestést és faragást, posztóványolást, székelykapuk faragását, kerítések állítását örökítette meg. A Népismereti Dolgozatok c. gyűjtemény 1980-ban közölte A homorodalmási mészégetés c. tanulmányát. Gondozásában jelent meg a Népviselet. (Csíkszereda, 1979) és A korondi kerámia. (Csíkszereda, 1980) című kötet. Munkái: Kapuk és kerítések Hargita megyében. (Salló Istvánnal közösen készült album, Csíkszereda, 1977); A festett bútor. (Csíkszereda, 1982); Utcatér-díszítés a Homoródok mentén. (Csíkszereda, 2001).(Csíkszeredában halt meg, 2006. április 9-én).
|
|
115 éve
1905. szeptember 19. Csíkszeredában született Nagy András, dr. orvos, szakíró. Középiskoláit szüővárosában, Debrecenben és Kolozsvárt végezte (1915–23), a bukaresti orvostudományi fakultáson doktorált (1929). Orvosként dolgozott 1931-től Csíkszeredában, 1935-től a gyulafehérvári teológia orvosprofesszora, püspökségi orvos, 1938–45 között a csíksomlyói, majd a csíkszeredai szülészet megszervezője és vezetője. 1947-től Csíkszentkirályon élt. 1964–1976 között a Csík rajoni, majd a Hargita megyei Egészségügyi Nevelési Szolgálat alapítója és vezetője. Több mint kétszáz cikket, tanulmányt írt, amelyet számos folyóirat közölt. Egészségtani középiskolai tankönyvét 1938-ban adták ki. Érdeklődési köréhez tartozott a gyógyfürdők kérdése. Erről tanúskodik Fürdőhelyeink című írása a Korunkban (1970) és a Hargita megye gyógytényezői (Csíkszereda, 1974) című kötetben közölt tanulmánya. Értékesek kortársairól írt megemlékezései: Bitay Árpádról és Nagy István festőművészről a Korunkban (1968) és Szemlér Ferencről a Művelődésben (1979). Városkép és ami hozzátartozik... címmel Csíkszeredáról szóló emlékiratát a Pallas-Akadémia kiadó adta ki 1995-ben. Lapjain a második világháború előtti kisváros mindennapjai, jellegzetes alakjai, a település története, emlékezetre méltó eseményei, helyi anekdotái elevenednek meg. Lót visszanéz című önéletrajza ugyanitt jelent meg 2001-ben. (Csíkszeredában halt meg, 1982. március 2-án).
|
|
220 éve
1800. szeptember 17. Gyergyószentmiklóson született Fogarassy Mihály római katolikus püspök, egyházi író. A Szent István Társulat alapítója és első elnöke volt. 1864-től haláláig erdélyi püspök volt. Jelentősen hozzájárult (anyagiakkal is) a katolikus népiskolák fejlesztéséhez. Teológiai tanulmányokat is írt. (Gyulafehérváron halt meg, 1882. március 23-án).
|
|
120 éve
1900. szeptember 17. Budapesten meghalt Köllő Miklós szobrászművész. Münchenben, majd Budapesten tanult. Egy ideig Zala György mellett dolgozott. Előbb díszítő szobrokat készített a budai Várpalota, az Országház és a Kúria részére, kisebb emlékműveket mintázott tárgyias megfogalmazásban. 1894-ben részt vett a kolozsvári Mátyás-szobor pályázaton. Rövid pályáját betegsége törte félbe, két kiskorú gyermekének elvesztése 1900-ban öngyilkosságba kergette. Garay János szobrát Szekszárdon állították fel. 1897-ben avatták fel Petőfi-szobrát Segesváron, a szobor ma Kiskunfélegyházán található. 1898-ban avatták fel Kossuth-szobrát Marosvásárhelyen. Az eredeti szobor elpusztult, de a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány kezdeményezésére 2001 novemberében – a marosvásárhelyi vártemplomban megőrzött szobor-makett alapján – Sánta Csaba szovátai szobrász újraalkotta a szobrot, amely ma Köllő Miklós szülőfalujának, Gyergyócsomafalvának főterét díszíti. 1899-ben Köllő Miklós készítette el a Mádéfalvi veszedelem emlékművének Turulmadár-szobrát. (Az építész Tamás József volt). Ő mintázta a millenniumi emlékműre IV. Béla szobrát. Utolsó munkája a héjasfalvi Zeyk Domokos emlékmű reliefje. (Gyergyócsomafalván született, 1861. december 23-án).
|
|
50 éve
1970. szeptember 16. Siófokon meghalt Róka Antal sportoló, olimpiai bronzérmes atléta. A kászoni születésű olimpikon a csíkszeredai gimnáziumban érettségizett, majd a soproni tiszti iskola növendéke lett. A második világháborút követően, rövid angol hadifogság után visszatért Magyarországra. 1952-től 1956-ig szerepelt a magyar atlétikai válogatottban. A távgyaloglás kiemelkedő képességű versenyzője volt. 1952 és 1955 között három világcsúcsot állított fel. Az 1952. évi helsinki olimpián bronzérmes lett, de – 1955-ben felállított világcsúcsa után – az 1956-os melbourne-i olimpián ő volt az ötven kilométeres táv esélyese. Végül az ötödik helyen végzett. A verseny után mérgezéses tünetekkel kórházba került. Hazatérése után nem engedték többé versenyezni. Különféle munkákból kellett megélnie, majd a Központi Sportiskola Sport Egyesület edzője lett. (Kászonújfaluban született, 1927. június 25-én).
|
|
70 éve
1950. szeptember 12. Gyergyóditróban halt meg Gaál Endre jogász, közíró. 1910-től Csíkvármegye al-, majd főjegyzője volt, a Székelység című lap szerkesztője. 1918 – 1923 között a Csíki Magánjavak vagyonkezelője. Munkáiban gazdasági kérdésekkel foglalkozott. Munkái: Harc Borszék-fürdőért (Csíkszereda, 1923), A csíkmegyei volt székely határőrezredeket alkotott községek székely lakosságának tulajdonát képező „Ruházati-alap"-hoz, röviden Magánjavakhoz jogosult csíki családok panasza... Csíkszereda, 1923. (Gyergyóditróban született, 1882. május 11-én).
|
|
110 éve
1910. szeptember 8. Csíkszeredában született Vákár Lajos, id. jégkorongozó, edző. A csíkszeredai jégkorongcsapat alapító játékosa volt. 1928-ban a budapesti Werbőczy Reálgimnáziumban érettségizett. 1928-1939 és 1945-1970 között faipari tisztviselőként dolgozott. 1940-1944 között egy mezőgazdasági felszereléseket árusító üzlet tulajdonosa volt. 1929-1935, 1938-1947 között a Csíkszeredai Korcsolyázó Egylet (CSKE) csapatának, 1935-37-ig a bukaresti TCR, 1948-1951 között a csíkszeredai IPEIL, 1952-1954-ig a csíkszeredai Lendület jégkorongozója volt. Részt vett 1933-ban a prágai, 1934-ben a milánói, 1935-ben a davosi, 1937-ben a londoni, 1938-ban a prágai jégkorong VB-én. Az Országos Bajnokságon csapatával első helyezést ért el: 1934-ben, 1935-ben, 1937-ben, 1949-ben, 1952-ben. 1933-47 között több mint százszor szerepelt a román válogatottban balszél- és középcsatárként. 1947-70-ig a csíkszeredai jégkorongcsapat edzője. A Román Jégkorong Szövetség, a Hargita Megyei Testnevelési és Sporttanács jégkorongbizottság edzőtestületének tagja volt. Nevét 1999 óta a csíkszeredai Műjégpálya viseli. (Csíkszeredában halt meg, 1993. szeptember 10-én).
|
|
 |
NYITVATARTÁS |
|
HÉTFŐ - PÉNTEK:
8.00 - 18.00
SZOMBAT - VASÁRNAP:
ZÁRVA
|
Hasznos linkek |
|
Hargita Megye Tanácsa
Hargita Megyei Kulturális Központ
Hargita Megyei
Hagyományőrzési Forrásközpont
Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ
Hargita Népe Kiadó
Hargita Kiadóhivatal –
Székelyföld Kulturális Folyóirat
Hargita Megyei
Művészeti Népiskola
|
|
130 éve
1894. április 22-én Nagyszebenben meghalt Simon Péter Jukundián zenetanár, zenei szakíró, tanítóképző intézeti igazgató, Ferenc-rendi házfőnök. Tovább ►
|
|
|
|
H
|
K
|
SZ
|
CS
|
P
|
SZ
|
V
|
|
1
|
2
|
3
|
4
|
5
|
6
|
7
|
|
8
|
9
|
10
|
11
|
12
|
13
|
14
|
|
15
|
16
|
17
|
18
|
19
|
20
|
21
|
|
22
|
23
|
24
|
25
|
26
|
27
|
28
|
|
29
|
30
|
1
|
2
|
3
|
4
|
5
|
Kérdéseire, a könyvtári szolgáltatással kapcsolatos észrevételeire a könyvtárosok válaszolnak
önnek e-mailban, amennyiben Ön kitölti az adatokat.
Kérdezd a könyvtárost
|
Fotóalbum
