|
80 éve
1940. október 31. Maroshévízen meghalt Urmánczy Nándor, dr. jogász, közéleti személyiség. Budapesten jogot tanult, jogi doktorátust szerzett 1895-ben. Kisküküllő vármegyében szolgabíró, aljegyző, majd főszolgabíró volt. 1902 -1918 között a szászrégeni választókerület országgyűlési képviselője volt, a szabadelvű párt jelöltjeként. 1918-ban Jancsó Benedekkel, Sebes Dénessel és Ugron Gáborral megalakították a Székely Nemzeti Tanácsot. Több írása is megjelent: novellák, politikai jellegű írások. 1940-ben a bécsi döntés után visszatért szülőfalujába, Maroshévízre. A családi kriptában helyezték örök nyugalomra. Jelenleg az Urmánczy kastélyban román néprajzi múzeum székel. (Maroshévízen született, 1868. október 1-én).
|
|
60 éve
1960. október 29. Csíkszeredában meghalt Csiby Andor, dr. helytörténész, közíró, szerkesztő, a gyergyói művelődési élet szervezője. A középiskolát Erzsébetvárosban végezte, majd Kolozsváron jogot tanult. 1910-től ügyvédként kezdte pályafutását Gyergyószentmiklóson, 1914-től városi tanácsos volt. Mindig vonzotta az írás, az irodalom. A Csíki Lapok, Gyergyó, Keleti Újság, Székely Szó munkatársa, 1934-1936 között a Gyergyói Lapok szerkesztője volt. Az első világháború után ügyvédi irodát nyitott, közéleti szereplést, főleg irodalomszervezést vállalt, közben lapszerkesztőként dolgozott. Gyergyó történelmének kutatója, az 1952-ben alapított gyergyószentmiklósi múzeum első vezetője volt. A Gyilkos-tó százéves jubileumára, 1937-ben jelent meg a szerző által monográfiaként emlegetett leírás, amely már klimatikus gyógyhelyként népszerűsíti az üdülőt. Gyilkostó -Lacul Roşu klimatikus gyógyhely monográfiája és kalauza. További említésre méltó honismereti és történeti munkái: Borszék – Borsec gyógyfürdő és klimatikus gyógyhely monográfiája (1937), Valea Strâmbă -i Gyergyótekerőpataki Sugó cseppkőbarlang leírása (1938), A székely közbirtokossági vagyonok eredete... (1939). (Gyergyóditróban született, 1888. február 4-én).
|
|
90 éve
1890. október 25. Budapesten meghalt Benkő Kálmán színész, író. Eredeti neve: Benő István Kálmán. Iskoláit Csíksomlyón, Kolozsváron és Egerben végezte. 1843-tól Gyöngyösön volt színész. 1847-ben Csabai Pál társulatában, 1848-ban Esztergomban játszott. Ott mutatták be első darabját, Jellasics bevonulása Magyarországba címmel. 1850-1853 között a Nemzeti Színház tagja volt, majd ugyanott 1857-1880 között színész és könyvtáros. Közben Láng Boldizsárnál működött. Több mint félszáz darabot írt és fordított. Színészettörténeti munkája: Magyar színvilág. Történeti és statisztikai almanach a színművészet köréből, 1565-1872 (Pest, 1873), a magyar dráma és színészet történetének fontos forrása. Fontosabb művei: Rontó Pál (1862); Bem hadjárata (1869); Ubryk Borbála (1869); Bukow, a székelyek hóhéra (1883); A vén székely (1886); Gábor Áron (1891). (Csíkdelnén született, 1824. december 11 -én).
|
|
175 éve
1845. október 12. Tamásfalván, (Szepes megye) született Glósz Miksa tanár, könyvtáros, író. Középiskolai tanulmányait Lőcsén, Nagyváradon, Besztercebányán végezte, majd Budapesten jogot és bölcseletet tanult. 1874-ben Nagyszebenben, 1875-től Csíksomlyón volt a latin és görög nyelv tanára. 1884-ben adta ki Csíksomlyón A csíksomlyói szent-ferenzcrendi szerzetesek nyomdájában az 1662-1884-ik évben megjelent könyvek és nyomtatványok teljes czímtárát. Munkája a nyomda történetével foglalkozó kutatások egyik jelentős forrása (a címben az 1662-es évszám elírás, a nyomda alapítási éve 1675). Összeállította és 1885-ben kiadta A csíksomlyói szent ferencz-rendi szerzetesek könyvtárában található régi magyar könyvek jegyzékét. A csíksomlyói gimnázium tanári könyvtárának őreként újrarendezte és korszerűsítette a könyvtárat, elkészítette cédulakatalógusát. A csíksomylói rom. kath. főgimnasium tanári könyvtárnak vázlatos története című dolgozatát az 1886-1888-ban kiadott gimnáziumi értesítőkben jelentette meg. Munkái jelentős könyvtártörténeti forrásmunkák. Kisebb írásait, cikkeit, elbeszéléseit, fordításait közölte a Székelyföld és a Csíki Lapok. Szlovák nyelvtant szerkesztett, amelyet német és magyar nyelven is kiadtak. Magyar kiadása Gyakorlati tót nyelvtan címmel jelent meg (Bp., 1888.). Társulatok, egyesületek tagjaként jelentős közéleti tevékenységet végzett. (Nagyszebenben halt meg 1906. november 27-én).
|
|
 |
NYITVATARTÁS |
|
HÉTFŐ - PÉNTEK:
8.00 - 18.00
SZOMBAT - VASÁRNAP:
ZÁRVA
|
Hasznos linkek |
|
Hargita Megye Tanácsa
Hargita Megyei Kulturális Központ
Hargita Megyei
Hagyományőrzési Forrásközpont
Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ
Hargita Népe Kiadó
Hargita Kiadóhivatal –
Székelyföld Kulturális Folyóirat
Hargita Megyei
Művészeti Népiskola
|
|
130 éve
1894. április 22-én Nagyszebenben meghalt Simon Péter Jukundián zenetanár, zenei szakíró, tanítóképző intézeti igazgató, Ferenc-rendi házfőnök. Tovább ►
|
|
|
|
H
|
K
|
SZ
|
CS
|
P
|
SZ
|
V
|
|
1
|
2
|
3
|
4
|
5
|
6
|
7
|
|
8
|
9
|
10
|
11
|
12
|
13
|
14
|
|
15
|
16
|
17
|
18
|
19
|
20
|
21
|
|
22
|
23
|
24
|
25
|
26
|
27
|
28
|
|
29
|
30
|
1
|
2
|
3
|
4
|
5
|
Kérdéseire, a könyvtári szolgáltatással kapcsolatos észrevételeire a könyvtárosok válaszolnak
önnek e-mailban, amennyiben Ön kitölti az adatokat.
Kérdezd a könyvtárost
|
Fotóalbum
