|
150 éve
1871. december 25. Csíkkozmáson született Balló István tanár, történész. A Csíksomlyói főgimnázium tanára, könyvtárosa.
A gimnáziumot Csíksomlyón, az egyetemet Kolozsvárt végezte, magyar-latin szakon szerzett tanári oklevelet, történelemből doktorált. 1896-tól a Csíksomlyói főgimnázium tanára, az önképzőkör vezetője és 1904-től az ifjúsági könyvtár őre volt. Az iskolai pénzalapot kezelő bizottság elnöke, 1907-től Csík vármegye főtanfelügyelője volt. 1914-ben Balló István családjával Csanád vármegyébe települt át, ahol gimnáziumi görög-latin-történelem tanár volt az 1924-es nyugállományba vonulásáig. Munkái 1896-tól kezdődően a Csíksomlyói Főgimnázium Értesítőjében jelentek meg, illetve több kötete is megjelent: Altorjai Báró Apor Péter élete és működése (1897.), Báthori Endre bíbornok és erdélyi fejedelem halála (1899.), Teleki Mihály ( életrajz ,1903.), A madéfalvi veszedelem (1906.). Kéziratos hagyatékában maradt fenn Szemelvények P. Loisteiner Lénárd kéziratából című munkája, Fáradhatatlanul kutatta a székelység történelmi emlékeit, számtalan fontos okiratot és adatot tárt fel és dokumentált. A Magyar Történelmi Tár közölte 1899-ben az alábbi publikációit: Tatár rabság (1662, 1665), A külföldi iskolázás történetéhez (1593) és Adatok a székelyek történetéhez (1466-1575). A Magyar Gazdaságtörténelmi Szemlében 1899-ben az alábbi írásai jelentek meg: Lóorvosságok és kuruzslások a XVI. századból és Adatok a csíki negyedfél megye havasainak közös birtoklásáról. Hargitaváralja jelképes székely község hivatalos Közlönye, az erdélyiek tudományos, szépirodalmi és társadalmi folyóirata Szegeden jelent meg 1919 után. Ebben publikálta Báthory István lengyel király és a székelyek, valamint a Székelyek három rendje című írását. 1943-ban Szegeden jelent meg tollából A székelyek régi története és lófő Csíkszentgyörgyi Jósa János című monográfia. A madéfalvi veszedelem 1905-ben felavatott emlékoszlopán az ő verse olvasható. (1953. december 9-én halt meg, Szegeden).
|
Fotóalbum
