Keres
2019. február  16., szombat, Julianna
Magyar
 
   2019 Február   
   2019 Január   
   2018 December   
   2018 November   
   2018 Október   
   2018 Szeptember   
   2018 Augusztus   
   2018 Július   
   2018 Június   
   2018 Május   
   2018 Április   
   2018 Március   
FEB
28

90 éve

1929. február 28. Csíkszeredában született Gál Elemér író, újságíró, szerkesztő, tanár, pedagógiai szakíró.
Zsögöd szülötte, a csíkszeredai gimnázium neveltje. A középiskolát 1948-ban végezte, a Bolyai Tudományegyetemen magyar irodalom szakos oklevelet szerzett. Középiskolai tanárként kezdte pályáját Szatmárnémetiben. Szilágyi Domokos a tanítványa volt, A költő életei című antológiában írt Szilágyi Domokos diákéveiről. Módszertani, nevelési írásai, cikkei a Tanügyi Újságban és a Szatmári Hírlapban jelentek meg. A Babes-Bolyai Tudományegyetem megbízásából szakfelügyelőként dolgozott. Pedagógusként több tanulmány szerzője volt, a Beszéd és íráskészségfejlesztés című pedagógiai gyűjteményben szerepelt. (1956). A szatmári Friss Újságban jelentette meg riportjait és elbeszéléseit. Számos színdarabot, mesét dramatizált. 1990-től a Szamoshát című szépirodalmi lap főszerkesztője lett. A Hármashatár Irodalmi Társaság alapító tagja volt. Egerbe 1994-ben költözött, a Heves Megyei Hírlap munkatársaként dolgozott. Riportjai, novellái mellett több könyvet is írt. Héthavas című regénye, amelyet őstörténeti hitregénynek nevezett, 2006-ban jelent meg (Grafotip Kiadó). A Szent György Lovagrend lovagja és a Vitéz Rend tagja volt. (Egerben halt meg, 2007. május 31-én).

Lásd: Hargita megyei személyiségek adatbázisa

FEB
15

85 éve

1934. február 15-én Győrben meghalt Kölönte Béla helytörténész, író.

A középiskolát a nagyszebeni Theresianum intézetben végezte, a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen történelem-földrajz szakos tanári oklevelet szerzett 1907-ben. Történelem–földrajz szakos tanárként Gyergyószentmiklóson tanított, 1909-ben iskolája állami főgimnáziummá alakult át, őt is gimnáziumi tanárrá minősítették. 1910-ben a karánsebesi állami főgimnáziumhoz került. 1920. március 29-étől kezdve a győri állami reáliskolában folytatta tanári működését. Fiatal tanárként kezdett írni. Fővárosi és kolozsvári folyóiratokban, lapokban közölték írásait. A gyergyószentmiklósi főgimnázium tanáraként megírta Gyergyó története a kialakulástól a határőrség szervezéséig (...tekintettel a nemzetiségi kérdésre) című munkáját (Gyergyószentmiklós, 1910), hasonmás kiadásban 2002-ben jelent meg a gyergyószentmiklósi Mark House kiadónál). Könyvében a székely törzsanyag mellett az örmény és román lakosság múltjával is foglalkozik. A mai olvasó számára is fontos ismereteket nyújt az 1900-as évek eleji Gyergyóról. Másik önálló munkája a Székely nagyjaink (Gyergyószentmiklós, 1924). Elbeszéléseket, valamint ifjúsági regényt is írt, tanárként számos tankönyv bírálatát végezte el hivatalos megbízásra. (Csíkrákoson született, 1883. október 9-én).

FEB
05

25 éve

1994. február 5. Kolozsváron meghalt Nagy Borbála regény- és színműíró, műfordító.

Regény- és színműíró, műfordító. Szülővárosában, majd a kolozsvári Marianumban tanult, Csíkszeredában érettségizett (1922). A budapesti egyetem bölcsészkarán kezdte meg a német-francia-filozófia szakot, a bukaresti egyetemen szerzett tanári diplomát 1927-ben. Konstancán (1927–1929), majd Caracal leánylíceumában tanított. 1934-től sikerült szülővárosa leánygimnáziumában katedrát kapnia. 1941-től nyugdíjazásáig (1959) különböző kolozsvári iskolákban volt nyelvtanárnő. A csíksomlyói búcsú eredetmondáját feldolgozó Zeng az erdő című történeti drámájával (Csíkszereda, 1935) elnyerte az Erdélyi Szépmíves Céh és a kolozsvári Magyar Színház közös pályázatának II. díját. A szépasszony leánya című történelmi drámáját 1947-ben sikerrel mutatta be a kolozsvári Magyar Színház együttese. Több színdarabot is írt, ezek közül néhány az 1960-as években a Művelődés című folyóiratban jelent meg. A Xántus-völgyi ütközet című kisregénye (Kolozsvár, 1938) az 1694-es csíki tatárdúlás eseményeinek irodalmi feldolgozása. Több évtizedes szünet után jelentek meg nagy tárgy- és korismeretről tanúskodó történelmi regényei: A csíki boszorkány (Bukarest, 1974); a Homérosz nyomán alkotott Trójai Kasszandra (Kolozsvár, 1979); Őrült Johanna (Koloszvár, 1981); Claudia (Kolozsvár, 1984); Theodora császárnő (Kolozvár, 1994); A vén kapitányné (Csíkszereda, 1996) című családregényének főhőse a szerző nagyanyja, az 1840-es évek polgáriasodó Csíkszeredájának legendás alakja volt. Posztumusz történelmi regénye Az áruló avar kagán (Kolozsvár, 2014). Regényeinek cselekménye rendszerint egy-egy híres-hírhedt női főszereplő köré szövődik, a szerző végső soron mindegyikben önmagát keresi. Halála után több kötetre való kézirata maradt hátra: A székelyek története című munkája, regények több változatban, novellák, valamint számos színdarab.(Csíkszeredában született 1904. augusztus 2-án).

Lásd: Nagy Borbála. Hargita megyei személyiségek adatbázisa

FEB
03

190 éve

1829. február 3. Székelylengyelfalván született Orbán Balázs etnográfus, geográfus, történész, közíró és politikus.

A székelyudvarhelyi középiskolai tanulmányok után családja révén 1846-ban Konstantinápolyba, majd Kis-Ázsiába, Palesztinába, Szíriába, Egyiptomba, Görögországba utazott. Keleti élményeit később hat kötetben jelentette meg Utazás keleten címmel.1849-ben szabadcsapatot szervezett a magyar haza támogatására, de időközben a szabadságharcot leverték. 1849-től emigrációba vonult, 1852-ben Londonban a British Museumban olvasott és kutatott, 1853-tól Jersey, majd Guernesey szigetén három évet töltött Victor Hugo társaságában. 1855-1859 között Konstantinápolyban tartózkodott. 1859-ben visszatért Erdélybe, 1871-től élete végéig országgyűlési képviselő volt. A legnagyobb székelynek is nevezett Orbán 1862-től 1868-ig mintegy ötszáz székely községet járt be, jegyzeteket, fényképeket készítve élete főművéhez, A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi és népismei szempontból (I–VI.kötet, Bp., 1868–1873) című munkájához. Gyalogszerrel járta be Udvarhely, Csík, Háromszék hegyeit-völgyeit, falvait és városait. Úttörő szerepe volt Erdélyben a tudományos és irodalmi célokat szolgáló fotódokumentációk készítésében. Könyvében jelentős történeti, régészeti, néprajzi anyagot tárt fel, műve hozzájárult a székelyek történeti tudatának erősödéséhez, máig nélkülözhetetlen, értékes, tudományos forrás. 1887-ben az MTA levelező tagjának választotta. Székfoglaló beszédét A székelyek származásáról és intézményeiről címmel tartotta. Végrendeletében vagyonának nagy részét közcélokra hagyta. Családi birtokán, Szejkefürdőn temették el, a sírja felé vezető utat hét hatalmas székely kapu őrzi. Síremlékét Orbán Áron székelyudvarhelyi szobrászművész-tanár tervei szerint építették. Székelyudvarhely főterén 1995. február 4-én avatták fel Orbán Balázs szobrát, Hunyadi László szobrászművész alkotását. Székelykeresztúron és szülőfalujában, Lengyelfalván mellszobor őrzi emlékét. (Budapesten halt megt, 1890. április 19-én.)

Lásd: Orbán Balázs. Hargita megyei személyiségek adatbázisa

 
NYITVATARTÁS

 HÉTFŐ - PÉNTEK: 

  8 - 18

SZOMBAT - VASÁRNAP:

 zárva

Hasznos linkek

Hargita Megye Tanácsa


Hargita Megyei Kulturális Központ


Hargita Megyei
Hagyományőrzési Forrásközpont


Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ


Hargita Népe Kiadó


Hargita Kiadóhivatal –
Székelyföld Kulturális Folyóirat


Hargita Megyei
Művészeti Népiskola

FEB
28

90 éve

 1929. február 28. Csíkszeredában született Gál Elemér író, újságíró, szerkesztő, tanár, pedagógiai szakíró.

Tovább ►

FEB
15

85 éve

1934. február 15-én Győrben meghalt Kölönte Béla helytörténész, író.

 

Tovább ►

FEB
05

25 éve

1994. február 5. Kolozsváron meghalt Nagy Borbála regény- és színműíró, műfordító.

Tovább ►

FEB
03

190 éve

1829. február 3. Székelylengyelfalván született Orbán Balázs etnográfus, geográfus, történész, közíró és politikus.

Tovább ►

<< < 2019 FEBRUÁR > >>
H K SZ CS P SZ V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 1 2 3

Kérdéseire, a könyvtári szolgáltatással kapcsolatos észrevételeire a könyvtárosok válaszolnak
önnek e-mailban, amennyiben Ön kitölti az adatokat.

Kérdezd a könyvtárost