Keres
2017. szeptember  23., szombat, Tekla
Magyar
 

Bodor Ádám Kossuth-díjas író könyvtárunk vendége volt

2014 ÁPR
02

Bodor Ádám Kossuth-díjas írót látta vendégül tegnap, 2014. április 1-én este a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár. A Sinistra körzet, Az érsek látogatása, a Verhovina madarai szerzője a Székelyföld folyóirat meghívására érkezett városunkba. Könyvtárunk előadóterme zsúfolásig telt az estre, nem csoda, hiszen ritka alkalom, hogy a számos irodalmi díjjal elismert prózaíró nyilvános szereplést vállal. Murányi Sándor Olivér író és Fekete Vince, a Székelyföld főszerkesztő-helyettese beszélgetett az íróval életéről, alkotói módszeréről, írói szabadságról.

Murányi Sándor Olivér felvezetőként a Bodor Ádám történeteiben feltűnő szereplők jellegzetes nevéről kérdezte az írót, aki válaszában elmondta, valóban fontos számára a szereplő neve, gyakran maga a név inspirálja a történetet. Sajátos módon választja meg az író történeteinek helyszínét is, bár képzeletbeli helyeken játszódnak a történetek, valós helyek inspirálják, főként a kelet-európai országok határvidéke, Erdély északi határvidéke, Máramaros vidéke, a kárpátaljai hegyvidék. "Az általam bejárt, szeretett környékekből rakom össze regényeim helyszínét"   - válaszolta az író Fekete Vince kérdésére.  Arra a kérdésre, hogy az irodalomnak erkölcsi üzenete is kell-e legyen, az író válasza: “A próza erkölcse nálam a tömörség és minden túlbeszélésnek a kerülése.” 

Bodor Ádám szerint nincs határ az írói szabadságban, az alkotó nem korlátozható. Az író szabadsága, hogy megválasztja szereplője nevét, a személy attól ilyen, hogy őt éppen így hívják, konkrét példaként, egyik szereplőjének, Musztafa Mukkermannak a nevét hozta fel. Az emberi egzisztencia kérdései minden időben, mindenütt, ugyanazok, minden körülmények között megszülethet például a boldogság és szabadság érzése is. Írásaiban viszont kerüli a filozofikus válaszokat ezekre a kérdéskre. Az 1982 óta Budapesten élő írót Fekete Vince arról is kérdezte, mi tette íróvá. Bodor Ádám válaszában elmondta, tizenhét éves korában államellenes szervezkedés és röpcédulák terjesztése vádjával elítélték, a szamosújvári börtönben tartották fogva. A két évi politikai börtön indította el az íróvá válás útján, a legérzékenyebb korban került a rendezett polgári létből egy számára addig elképzelhetetlen világba.

Az író 46 éves korában távozott Erdélyből, számára Budapest nem jelent inspirációt, ezt ma is Erdély adhatja meg, “az érzelmi kapcsolat kitörölhetetlen, ezen nincs mit magyarázni, amikor csak lehet, hazajövök - hangzott el a találkozón.

Az est folyamán Bodor Ádám műveiből a Márton Áron Gimnázium három diákja olvasott fel részleteket. 

Az irodalmi találkozó az író székelyföldi körútjának utolsó állomása volt, korábban Székelyudvarhelyen, Sepsiszentgyörgyön és Árkoson is találkozott olvasóival. A körút a Könyv utóélete című program keretében, a budapesti Szépírók Társasága támogatásával valósulhatott meg.

Az irodalmi találkozóról a sajtóban: Szőcs Lóránt: A tömörség a fontos. Bodor Ádám Csíkszeredában.  Székelyhon.ro 2014. április 1. 

Pál Bíborka: Nincs határ írói szabadságban. Hargita Népe, 2014. április 2. 

 A Székelyhon.ro portálon megtekinthető Iochom Zsoltnak  az irodalmi esten készült videófelvétele:

Bodor Ádám Csíkszeredában vendégeskedett


  

 
NYITVATARTÁS

 HÉTFŐ -PÉNTEK:

   8 - 18 

SZOMBAT - VASÁRNAP:

 zárva

Hasznos linkek

Hargita Megye Tanácsa


Hargita Megyei Kulturális Központ


Hargita Megyei
Hagyományőrzési Forrásközpont


Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ


Hargita Népe Kiadó


Hargita Kiadóhivatal –
Székelyföld Kulturális Folyóirat


Hargita Megyei
Művészeti Népiskola

SZEPT
29

200 éve

1817. szeptember 29. Gyergyóalfaluban született Mikó Mihály, jogász, Csíkszék országgyűlési képviselője, főispán.

Tovább ►

SZEPT
23

120 éve

1897. szeptember 23. Csíkzsögödön született Kozán Imre agrármérnök, mezőgazdasági szakíró.

Tovább ►

SZEPT
21

200 éve

1817. szeptember 21. Csíkszentgyörgyön született Gál Sándor honvéd tábornok.

Tovább ►

SZEPT
21

290 éve

1727. szeptember 21. Madéfalván született Zöld Péter lelkész, történetíró.

Tovább ►

SZEPT
20

120 éve

1897. szeptember 20. Farkalakán született Tamási Áron elbeszélő, regény- és drámaíró, publicista. A XX. századi magyar próza egyik legeredetibb elbeszélője.

Tovább ►

SZEPT
16

105 éve

1912. szeptember 16. Tarcsafalván született Benczédi Sándor szobrász.

Tovább ►

SZEPT
08

40 éve

1977. szeptember 08. Csíkszeredában meghalt Kovács Dénes néprajzi író, muzeológus, festő.

Tovább ►

SZEPT
06

45 éve

1972. szeptember 06. Csíkszeredában meghalt Gál Árpád zeneszerző.

Tovább ►

SZEPT
05

340 éve

1677. szeptember 05. Csíksomlyón meghalt Damokos Kázmér Mihály Ferenc-rendi szerzetes, csíksomlyói házfőnök, a gyulafehérvári egyházmegye püspöke, Erdély apostoli helynöke.

Tovább ►

SZEPT
04

115 éve

1902. szeptember 04. Csíkszeredában meghalt Molnár József orvos, szakíró.

Tovább ►

<< < 2017 SZEPTEMBER > >>
H K SZ CS P SZ V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Kérdéseire, a könyvtári szolgáltatással kapcsolatos észrevételeire a könyvtárosok válaszolnak
önnek e-mailban, amennyiben Ön kitölti az adatokat.

Kérdezd a könyvtárost