2024. április 26., péntek, Ervin

Magyar

Aktuális

Könyvtárunkról

Módszertani tevékenység

Elektronikus könyvtár

Kiadványaink

Kapcsolatok

NYITVATARTÁS

HÉTFŐ - PÉNTEK:

8.00 - 18.00

SZOMBAT - VASÁRNAP:

ZÁRVA

Részlegek nyitvatartása

Hasznos linkek

Hargita Megye Tanácsa

Hargita Megyei Kulturális Központ

Hargita Megyei
Hagyományőrzési Forrásközpont

Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ

Hargita Népe Kiadó

Hargita Kiadóhivatal –
Székelyföld Kulturális Folyóirat

Hargita Megyei
Művészeti Népiskola

Helyismereti évfordulók

ÁPR

130 éve

1894. április 22-én Nagyszebenben meghalt Simon Péter Jukundián zenetanár, zenei szakíró, tanítóképző intézeti igazgató, Ferenc-rendi házfőnök.

Tovább ►

Kérdéseire, a könyvtári szolgáltatással kapcsolatos észrevételeire a könyvtárosok válaszolnak
önnek e-mailban, amennyiben Ön kitölti az adatokat.

Kérdezd a könyvtárost

Fotóalbum

MAGBÖRZE A KÖNYVTÁRBAN

EGY CSÖPPNYI FRANCIAORSZÁG: betekintés két francia megye kultúrájába – interkulturális est

Zöld hét a könyvtárban

XVI. NEMZETKÖZI FELOLVASÓMARATON: LÁZÁR ERVIN – 2024 : MEGNYITÓ

EGY CSÖPPNYI OLASZORSZÁG - betekintés az olasz kultúrába – interkulturális est

Balog László és Málnási Levente Források Zágon egyház-és művelődéstörténetéhez című munkáját mutatták be

2015	MáRC
	16

Balog László és Málnási Levente Források Zágon egyház-és művelődéstörténetéhez című kétkötetes munkáját mutatták be könyvtárunkban 2015. március 13-án délután. A köteteket Nagy Benedek történész méltatta, majd a szerzők beszéltek a nagy volumenű munkáról, illetve a kötetek tartalmáról. Érdekes beszélgetés bontakozott ki a helytörténetírás kapcsán, a helyi források feltárásának és közzétételének fontosságáról.

A szerzők, Balog László, a Sapientia EMTE Csíkszeredai Egyetemi Könyvtárának igazgatója, és Málnási Levente tanár elsődleges célja az volt, hogy forrásokat gyűjtsenek, gondozzanak és tegyenek közzé, amelyek minden bizonnyal haszonnal szolgálnak majd történészek, néprajzkutatók, művelődéskutatók számára. Másodlagos célkitűzésüknek tekinthető, hogy a kötetbe került gazdag kézirattár révén hozzák közelebb Zágon község utolsó évszázadának hétköznapjait. Az első kötet, rövid bevezetőt követően három nagyobb művelődéstörténeti tömbbel indul, a kötetben több forrásértékű dolgozat helyet kapott, amelyek Zágon művelődéstörténetének egy-egy vonatkozásával foglalkoznak. A második kötet teljes egészében egyháztörténeti forrásokat mutat be.