Kopacz Katalin, a RMKE elnöke, a Kájoni János Megyei Könyvtár menedzsere köszöntőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy a konferencia címében megfogalmazott célkitűzésnek megfelelően a két nap előadásainak célja olyan könyvtári kezdeményezések, jó gyakorlatok, innovatív megoldások, bemutatása, megosztása illetve megvitatása, amelyek hozzájárulhatnak a hazai könyvtári szolgáltatások minőségi irányba mutató változásához.
A konferencia munkálatai Kopacz Katalin RMKE elnök moderálásával zajlottak. A rendezvényen sor került az egyesület tisztújító közgyűlésére is.
Az előadók olyan könyvtári kezdeményezéseket, jó gyakorlatokat, példákat osztottak meg a hallgatósággal, amelyek biztatást jelenthetnek más könyvtárak számára is, hogy kipróbáljanak új szolgáltatásokat, nem szokványos könyvtári rendezvényeket, amelyek révén a könyvtárnak az általa szolgált közösségben betöltött szerepe megerősödhet, jelentős kulturális közösségi térré válhat. Minőség és mennyiség kapcsolata és hatása a könyvtári munkára címmel elsőként Okos-Rigó Ilona, a kolozsvári Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtár nyugalmazott könyvtárosa osztotta meg könyvtárosi életpályájának tapasztalatait a kollégákkal. Minőség és mennyiség összefüggéseit és hatását tekintve a könyvtári munka területén, arra a következtetésre jutott, hogy a mennyiségi mutatók, a számok mögött nem feltétlenül rejlik az a minőség, amelyre ebben a szakmában szükség van. Kopacz Katalin kifejtette, hogy a könyvtári tevékenységben nem tekinthetünk el a statisztikai, mennyiségi mutatóktól, hiszen ezek alapján ítélik meg a fenntartók tevékenységünket.
Minőségi szolgáltatások felé – kihívások és új könyvtári feladatok, eredmények címmel Kelemen Katalin, a Kájoni János Megyei Könyvtár munkatársa az intézmény új programjairól, feladatairól, megvalósításairól beszélt. A könyvtárak új kihívásokkal szembesülnek, különösen az online világ, az információs, digitális technológia jelentenek folyamatos kíhívást számukra, illetve az ezzel párhuzamosan változó könyvtárhasználati szokások, ugyanakkor a társadalom azt is elvárja a könyvtáraktól, hogy sokoldalú, nyitott kulturális térként működjenek. Ezeknek a kihívásokra kell folyamatosan megfelelni. A Kájoni János Megyei Könyvtár éppen ezért a jelenlegi időszakban fokozottan figyel online szolgáltatásainak fejlesztésére. A könyvtár hosszú távú tervei közt szerepel többek között regionális, Hargita megyei tudástárak online közzététele. Az elmúlt időszkban és 2015-ben két új internetes felület elindítását készítették elő az intézményben, ezáltal a Hargita megyei személyiségek adatbázisát és a Hargita megyei helyismereti adatbázist tennék online elérhetővé az intézményi honlaphoz kapcsolódva a jövő év folyamán. Az intézmény ugyanakkor nyitott közösségi térként jelen van a helyi közösség életében, Az olvasás éve jegyében az idei év fontos eseményei az olvasáskultúra fejlesztésre irányulnak, és számos új közösségi programot indítottak, többek között elindult a könyvtári olvasókör, valamint flashmobot is szerveztek az olvasásárt – számolt be Kelemen Katalin.
A Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár igazgatója, Szőcs Endre Kütyük és egyebek a könyvtárban címmel tartott érdekes képes bemutatót az intézményben bevezetett használóbarát újításokról, innovatív ötletekről, új technikai felszerelésekről, a könyvtár felújított belső tereiről. Beszámolt arról is, hogy az olvasóteremben fitness labdák és taposók állnak rendelkezésre, felújították és átadták idén a gyermekkönyvtárat. Arról is beszámolt, hogy olyan technikai eszközök használatának is van helye a könyvtárban, mint a drón, de akár meteorológiai állomás is lehet a könyvtár.
A következő két előadásban olyan példaértékű programokat, kezdeményezéseket ismerhettünk meg, amelyek az olvasáskultúra fejlesztésének kreatív könyvtári eszközeit, módszereit alkalmazzák. Gálovits Rózsa, székelyudvarhelyi városi könyvtár munkatársa mutatta be a könyvtárban működő Olvasóklubot, amely már a harmadik születésnapját is megünnepelte. Hollanda Andrea osztályvezető és Balázs Orsolya könyvtáros, a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár munkatársai, a kisiskolások számára szervezett Csodalámpa olvasóklub játékos, kreatív olvasásfejlesztési tevékenységeiről, programjairól számoltak be, a vetített képekkel is érzékeltetve a foglalkozások hangulatát. A sepsiszentgyörgyi könyvtár tevékenységében nagy szerepet kapnak a gyerekeknek szóló élményközpontú, jétékos, kreatív fogalkozások, már a legfiatalabb életkorban elkezdődik az olvasásfejlesztés, például a Könyvkelengye program révén, amelyet a város vezetősége is támogat, minden újszülött gyerek könyvcsomagot kap, de könyvajándékban részesülnek az első osztályosok is.
A konferencia különleges színfoltja volt az első nap estéjén Hermann Gusztáv Székelyudvarhely művelődéstörténete című kötetének bemutatója, amelyet Hermann Gusztáv Mihály történész – a szerző fia – jegyzetekkel bővítve rendezett sajtó alá, és a Pro Print Kiadó jelentetette meg újra Meghívott vendégeként Hermann Gusztáv Mihály történész beszélt édesapja munkásságáról, helytörténeti-művelődéstörténeti munkájának keletkezéséről. A családias hangulatú beszélgetést Lövétei Lázár László, a Székelyföld kulturális folyóirat főszerkesztője vezette.
A szakmai tanácskozás folytatódott október 15-én, csütörtökön, délelőtt az iskolai könyvtárosok vették át a szót, elsőként Forreiter Csilla-Éva, sepsiszentgyörgyi iskolai könyvtáros A Székely Mikó Kollégium könyvtárának a 2014-es tevékenységeiről számolt be, amelyekben az iskola könyvtára is részt vett, vagy ő maga kezdeményezett. Török Júlia is Sepsiszentgyörgyről érkezett, ő a Puskás Tivadar Szakközépiskolában zajló változatos iskolai könyvtári tevékenységeket mutatta be.
Dunkler Réka, a székelyudvarhelyi Bethlen Gábor Általános Iskola könyvárosa az iskolai könyvtár olvasást népszerűsítő programjairól számolt be. Pályázatokat is igyekszik kihasználni, hogy az iskola diákjai friss ismeretterjesztő könyvekhez jussanak. Tematikus napokkal, kiállításokkal, versenyekkel vonzóvá lehet tenni a tanulók számára az olvasást - ezt példákkal is illusztrálta Dunkler Réka. Elégtételt jelent számára, hogy befektetett munkája megtérül, az iskola tanulói körében egyre többen olvasnak és járnak a könyvtárba.
Az egyetemi könyvtárak képvisletében Gurka Balla Ilona, a kolozsvári Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtár könyvtárosa Biblioterápiás kutatások jelentősége a kolozsvári könyvtárosképzésben címmel tartott előadásában a biblioterápia módszerének lényegét ismerkedhettek meg a jelenlevők. Tulajdonképpen az élménypedagógia körébe tartozó módszer a biblioterápia. A kolozsvári Babeş-Bolyai Egyetem keretében zajló könyvtárosképzésban is nagyobb szerepet kapnak újabban a biblioterápiás kutatások.
Szabó Károly, a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár audiovizuális könyvtárosa Régi arcok új köntösben című előadásában olyan könyvtári programokat mutatott be, amelyek ugyancsak az olvasás élményszerű megközlítését, az olvasásfejlesztést szolgálják. Évek óta megszervezik az olvasótáborokat diákoknak, mindig egy udvarhelyi vagy székelyföldi író életművét állítják középpontba, például Tomcsa Sándor, Tompa László, vgagy Mikes Kelemen műveihez kapcsolódott az eddigi táborok tevékenysége. Tomcsa írásaiból hangoskönyvet is készítettek, amelyből részleteket hallottunk. Szabó Károly előadása arról győzött meg, hogy kreatív, ötletes módszerekkel a mai gyerekekkel is meg lehet szerettetni a klasszikusokat.
Vántsa Judit előadása az előzőektől eltérően nemzetközi kitekintést is nyújtott, a kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Könyvtár igazgatója egy érdekes nemzetközi könyvtári felmérés statisztikai adatait és következtetéseit osztotta meg a jelenlevő kollégékkal, Mit olvasnak Finnországban, Németországban, Magyarországon és Romániában a XXI. században? címmel. A felmérésben finnországi, németországi és magyarországi könyvtárak mellett Romániából a kézdivásárhelyi és a zilahi könyvtár vett részt, számos könyvtári statisztikai mutató összehasonlítására került sor, tíz évre visszamenően 2014-ig. Többek között azt is felmérték, hogy melyek a legolvasottabb szerzők a vizsgált könyvtárakban. Az adatok rendkívül tanulságosak - csak egyetlen példát említve - kiderült, hogy nálunk sokkal többen olvasnak külföldi szerőket, míg a finnországi olvasók és a németek is saját íróikat részesítik előnyben. Érdekes a szépirodalmi és szakirodalmi olvasmányok megoszlása is a különböző országok adatait vizsgálva.
Kiss László, a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Elméleti Líceum könyvtárosa Iskolai könyvtárak A Fekete tengertől az Északi tengerig című beszámolója zárta az előadások sorát. Rendkívül érdekes, színes beszámolót hallottunk arról az útról, amelyet 2015 nyarán kerékpárral tett meg hét országon át, mindenütt találkozott helyi könyvtárosokkal, újságírókkal, a média képviselőivel, hogy felhívja a figyelmet a romániai iskolai könyvtárak helyzetére és kampányoljon az iskolai könyvtárakért. Útja során kitűzött célja volt eljutni Maastrichtba, az Iskolai Könyvtárak Nemzetközi Szervezetének Konferenciájára (IASL konferencia 20015)is, ahol hallathatta szavát a világ számos országából érkezett küldöttek közt. Ottani élményeit, benyomásait is megosztotta velünk, sokat mesélt az út során átélt nehézségekről is, az általa készített és bemutatott fotók szemléltették a különböző országok könyvtárai közti különbségeket is, számos helyi érdekesség, vagy látványosság fotóját is megosztotta a jelenlevőkkel. Szolidarítás és segítőkészség kísérte végig útján, amint elmesélte. A helyi könyvtárakban mindenütt vannak problémák, mindig az adott közösségtől is függ, hogy ezekre milyen megoldások születnek – emelte ki Kiss László.
Összegzés:
A konferencia előadói különböző típusú könyvtárakból érkeztek, más-más nézőpontból láthattunk bele az előadások révén a könyvtári munka mindennapjaiba, természetes, hogy a különböző problémákra más-más válaszok és megoldások születnek. A különböző könyvtárakban bevált jó gyakorlatokból is sokat tanulhatunk, új ötletekkel gazdagodhatunk, amit hazatérve saját könyvtárainkban is kipróbáhatunk. Bármennyire különbözzenek is az egyes könyvtárak, a kistelepülések egyszemélyes könyvtárától az egyetemi könyvtárig, a konferencia előadásai meggyőztek arról, hogy törekvéseink közösek, mindannyiunk számára fontos, hogy a jelenkor igényeire, folyamatos kihívásaira válaszolva, minőségi szinten szolgáltassuk a keresett információt, fontos használóink elégedettsége. Úgy gondolom, mindez hosszú távon a hazai könyvtári szolgáltatások megújulásához, minőségi irányba mutató változásához vezet.
A konferenciáról szóló további online elérhető beszámolók:
Pál Bíborka: Könyvtárak a minőségért. Tudósítás. Hargita Népe, 2015. október 20.
Romániai Magyar Könyvtárosok Konferenciája 2015. Borbé Levente, Hargita Megyei Iskolai Könyvtárosok blogja
Fotóalbum
