Cseke Gábor az elektronikus irodalom elkötelezettjeként már több mint egy évtizede kapcsolatban áll a MEK-el. Önkéntes digitalizáló munkájának köszönhetően eddig mintegy hetven digitalizált kötet vált elérhetővé, szabadon böngészhetővé a világhálón. Elsősorban kortárs erdélyi magyar szerzők műveit digitalizálja, néhány éve ugyancsak könyvtárunkban mutatták be Márton Árpád képzőművésszel készített elektronikus beszélgetőkönyvét is.
Székedi Ferenc e-könyve bő válogatást nyújt a közíró eddig megjelent négy cikkgyűjteményéből: Hétköznapok, délibábok (1996), A Hold másik oldala (1999), Zsögödből a világ (2001), A nagy erdélyi játszma (2006) -, illetve a 2007-től máig született, sajtóban közölt írások legjobbjait válogatta a kötetbe a szerkesztő. Az írások "hűen tükrözik egyrészt azt az utat, amit a publicista szerző a rendszerváltástól máig bejárt, másrészt azokat a változásokat, amelyek a székelyföldi társadalomban a rendszerváltás nyomán bekövetkeztek."– olvashatjuk Cseke Gábor Közügyekben utazó erdélyi játékmester című esszéjében, a kötethez írt utószóban. Nem véletlen, hogy 2008-ban az erdélyi szellemi életben rangos publicisztikai – Spectator-díjat Székedi Ferenc kapta meg.
"Olvasás közben mindegyre rádöbbenünk, milyen finom megfigyeléseket rögzít a nem székelyföldi származású, de a székelyek között nevelkedett Székedi Ferenc a székely népéletről, gondolkodásmódról, valóságérzékelésről. Vissza-visszatérő témái is jelzik, hogy az általa szóvá tett problémák, gondok, bár menet közben, az idő teltével törvényszerűen (át)alakulnak, de akut megoldatlanságuk és eredménytelen, felszínes kezelésük miatt rögzülnek és hamis illúziókat keltenek, könnyen manipulálhatóvá teszik a székelységet. Következetsen vállalja a szembemenést a romantizáló, mitikus gondolkodással, a terméketlen álomkergetéssel, a függetlenségként szorgalmazott makacs elzárkózással, a kiürült, funkcióvesztett külsőségekkel." – jellemzi Székedi írásait Cseke G'bor.
Az e-könyv könyvtári bemutatóján közvetlen hangulatú párbeszéd bontakozott ki a szerző és szerkesztő és a között. Székedi elmondta, fontosnak tartja e-könyvének megjelenését, mert így nem csak itthon, hanem külföldön is olvashatják, hiszen tapasztalja, hogy az interneten megjelenő publicisztikai írásait akár Ausztráliában is olvassák az ott élő magyarok.
Véleménye szerint a tévé nem tudja vissszaadni teljes egészében a valóságot, a média mindig torzít, ezért is kellene már a középiskolában oktatni a médiát.1989 előtti írásai kapcsán kifejtette, hogy mindig veszélyesnek tartotta a bezártságot, az akkori tudományos cikkeiben, kulturális rovatszerkesztőként is a világra igyekezett nyitani. A most megjelent e-könyve írásaiban az olvasók megtalálják újságírói hitvallását, amely nem más, mint leleplezni a felszínességet, a populizmust, felszólalni mindig a sajtószabadság mellett.
Székedi Ferenc nevéhez számos forgatókönyv, dokumentumfilm, riportfilm kapcsolódik hosszú tévés szerkesztői pályája során, változatos témájú írásaival ma is jelen van lapok hasábjain, internetes hírportálokon, vagy a rádióban. Cseke Gábornak arra a kérdésére, hogy fordult-e meg a fejében játékfilmet is rendezni, Székedi elmondta, két nagy személyiség életpályája foglalkoztatja, az egyik Kolonics István, az orgonaépítő, a másik Fodor Sándor író, róluk szeretne még dokumentumfilmet készíteni.
Cseke Gábor kérdéseire válaszolva a gyermekkor meghatározó élményeit is felidézte Székedi, de szó esett olvasmányairól, a jelenről, a mai romániai magyar publicisztika sajátosságairól, színvonaláról és jövőbeli cikkek témái is felvetődtek. A beszélgetés során egy sokoldalú, tevékeny publicisztikai pálya képe bontakozott ki a jelenlevő hallgatóság előtt, a beszélgetés végén a közönség is kérdezett, többek között Székedi műfordítói munkáságáról.
A találkozóról a Székelyhon.ro portálon: Elektronikus könyve jelent meg Székedi Ferencnek
http://www.szekelyhon.ro/aktualis/csikszek/elektronikus-konyve-jelent-meg-szekedi-ferencnek
A virtuális könyvek és az e-irodalom előnyeiről, pozitív hozadékáról, valamint a MEK működéséről beszélgetett Cseke Gáborral a Hargita Népe újságírója, az interjú a 2013. június 10-én megjelent számban olvasható.
Fotóalbum
