A rendezvény házigazdája a Kájoni János Megyei Könyvtár munkatársa, Kelemen Katalin volt, aki ismertette a kiadványt és beszélgetett a szerzőkkel.
P. Buzogány Árpád és Salló Szilárd mindketten a néprajz vonzáskörében tevékenykedő szakemberek, hangzott el a felvezetőben. P. Buzogány Árpád nevével, főleg olyan kiadványok szerkesztőjeként, szerzőjeként vagy társszerzőjeként találkozhatunk, amelyek Udvarhelyszék falvainak világát, hagyományos életmódját, szokásait, hagyományait, mindennapjait mutatják be. A kötetben közölt ismertető szerint eddig megjelent köteteinek száma megközelíti a húszat, de ezek mellett számos kiadvány gondozója, szerkesztője, társzerkesztője. Ezek a kötetek is tanúsítják, hogy keresztúrszéki falujában, Gagyban töltött gyeremekkora meghatározó kötődést jelent számára. Munkássága elsősorban Udvarhelyszékhez kötődik, néprajzi gyűjtéseinek feldolgozásai tanulmánykötetekben és önálló kiadványokként jelentek meg (népdalok, mesterségek, a kőrispataki kalapmúzeum első évei). A népköltészet műfajaival, népszokásokkal, népi mesterségekkel kapcsolatos anyagot, gyermekjátékokat, tájszavakat, népi szólásokat udvarhelyszéki településeken gyűjtött. Ezen kívül művelődésszervezőként a kulturális élet legkülönbözőbb területein találkozhatunk vele. Buzogány Árpádról az udvarhelyiek tudják, hogy folyamatosan jelen van számos rendezvény, könyvbemutató, konferencia vagy kulturális műhely-jellegű rendezvény szervezőjeként, házigazdájaként, aktív résztvevőjeként. Másfelől szépíróként, költőként, újságíró-riporterként nem csak az udvarhelyszéki olvasók körében ismert, Több műfajban is otthon van, vers-, próza, és gyermekirodalmi kötete is jelent meg, több műfajban is díjazták írásait.
Salló Szilárd néprajzkutató csíkszeredai születésű, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem néprajz-magyar szakán 2006-ban végzett, ugyancsak néprajzi vonalon magiszteri képzésben vett részt, majd 2009-2012 között a kolozsvári Hungarológiai Tudományok Doktori Iskola doktorandusza volt. Disszertációját 2012 novemberében védte meg A csíki juhászok életmódja és tárgyi kultúrája címmel, ezzel szerezve meg a doktori fokozatot. Az elmúlt tíz évben szakmai, tudományos és ismeretterjesztő lapokban közülte tanulmányait. Kutatásainak nagy részét Csíkmadarason és a Gyimesekben végezte. Fontosabb kutatási témái a juhászok életmódja és a rontáshiedelmek. Néprajzi témájú kiállításokat és programokat szervez.
Kelemen Katalin elmondta, hogy a Forrásközpont új kiadványát, amelynek már a borítója is szép, elegáns kivitelezésű, öröm kézbe fogni. A borító fotóin látható motívumok - a csiga alakú pásztorbotmarkolat és egy régi, 1810-ből való csűrkapu faragott napmotívuma a hagyományos életmódhoz kapcsolódó egyszerű, mindennapi tárgyi világot idézik, ugyanakkor ősi jelképvilág hordozói. Ezután ismertette röviden a kötet tartalmát.
A vidékünkön, tájainkon élő emberek, közösségek életéről, mindennapjairól, hagyományos tudásáról élményszerű, közérthető, ugyanakkor tudományos igénnyel készült, szakszerű szövegeket olvashatunk a kötetben.
Az igényes, szép kivitelezésű könyv 36 oldal színes illusztrációt tartalmaz, a szerzők által készített fotók nyújtanak illusztrációt mindenik tanulmányhoz, ami még inkább növeli a kötet értékét.
A kötetben közölt tanulmányok mintegy tíz éven át végzett néprajzi kutató és gyűjtőmunkából nyújtanak ízelítőt, az írások már korábban, különböző szakmai, tudományos kötetekben, folyóiratokban láttak napvilágot. Ezúttal a szerzők szándéka főként a tudománynépszerűsítés volt, ezt tükrözi az is, hogy szakirodalmat, bibliográfiai jegyzéket nem közölnek a tanulmányok végén, az írások főleg saját kutatásaik eredményeit helyezik előtérbe.
A szövegek mindegyike olvasmányos, közérthető, így nem csak a szakemberekhez, hanem mindazokhoz szólnak, akik érdeklődnek a néprajz iránt, akik jobban szeretnék ismerni tájegységeink szokásait, hagyományait, hiedelem- és szokásvilágát, a ma is élő népi mesterségeket, a népnyelv sajátos fordulatait. Közvetlen környezetünkről, saját világunk mindennapjairól való tudásunk gyarapításával közösségi identitásunkat erősítő olvasókönyv szerepét is betöltheti.
A kötet írásait három fejezetbe sorolták a szerkesztők, a fejezetek címe mintegy jelzi, hogy földrajzi tájegységek szerint sorolódnak három csoportba a változatos tematikájú néprajzi tanulmányok. Az írások mindegyike Hargita megyei tájegységekhez, településekhez kötődik.
A Csíki hétköznapok címet viselő első fejezetben Salló Szilárd közöl tanulmányokat.A csíki juhászat témaköréhez három tanulmány kapcsolódik, a Csíki Székely Múzeum gyűjteményeiben őrzött csíki pásztorbotok mintakincsét vizsgálja a harmadik írás. A negyedik csíki vonatkozású tanulmány témája egy csíkmadarasi rózsafüzér társulat működése, tevékenységének bemutatása. Gyimesi szokások és hiedelmek világába nyújt betekintést a második fejezet, amely ugyancsak Salló Szilárd tanulmányait tartalmazza. Az első tanulmányban egy gyimesfelsőloki asszony hiedelmeit ismerhetjük meg - a mindennapi élet hétköznapi eseményeihez, vagy az emberi élet jelentős eseményeihez, fordulóihoz kapcsolódó hiedelmek bemutatása révén egy egyén népi tudásának összetevőit ismerhetjük meg, amlyek meghatározzák életét és mindennapjait.
Rendkívül érdekesek például a hiedelemlényekkel például a boszorkány, lidérc, vagy a szépasszony és más hiedelemlények tevékenységével, a rontásokkal, kapcsolatos közlések.A második tanulmány kimondottan a rontáshiedelmeknek egy sajátos típusával foglalkozik.a gyimesi urszita típusú rontáshiedelem Giyimesfelsőloki jelentéstartalmát járja körül.
Az Egy kenyéren élnek című fejezet P. Buzogány Árpád írásait tartalmazza, Korábbi udvarhelyszéki gyűjtéseit dolgozzák fel ezek az írások. A fa megmunkálásához és hasznosításához köthető hagyományos udvarhelyszéki mesterségeket ismerjük meg az első hossszabb írásban. Buzogány Árpád tanulmánya jól példázza azt a folyamatot, hogy az új anyagok és technológiák megjelenése, az életforma változása miként vonja maga után a hagyományos mesterségek munkafolyamatainak és az általuk létrehozott tárgyak skálájának változását is. A népművészet határán című esszé a hagyományos értelemben vett népművészetet és népi mesterségeket érintő, napjainkban tapasztalt változások irányait vizsgálja, a változó életforma és az új előállítási technikák és a piac követelményei által irányított változások, a hagyományok őrzése és az újításra törekvés kettősségének összefüggésében. A következő tanulmányok a Keresztúr-székhez tartozó Gagy és Kőrispatak települések mindennapjaiba vezetnek A lakodalom régi rendjét mutatja be Kőrispatakon a terjedelmesebb, amely adattárat is közöl a lakodalmi szövegekkel, A hagyományos állatnevek változásában is nyomon követhető nyelvi divat terjedését mutatja be egy másik írás, a földdel és kenyérrel kapcsolatos szólásokat, szóláshasnlatokat vizsgálja a Gagy menti népnyelvben a kötet utolsó írása.
Kelemen Katalin kérdéseire válaszolva a szzerzők beszámoltak néprajzi gyűjtőmunkájuk során szerzett tapasztalataikról, a kötetben megjelent tanulmányok kapcsán. Szó esett arról is, hogy nem mindig egyszerű megszólaltatni az adatközlőket a terepen végzett gyűjtőmunka során. A jövőbeni tervekről szólva, mindketten szeretnének továbbra is közölni eddigi gyűjtéseik feldolgozásaiból, valamint folytatnák a terepen végzett munkát is. A székelyudvarhelyi Hagyományőrzési Forrásközpont intézményi hátteret biztosít a Hargita megyei vonatkozású kutatásoknak, hagyományos néprajzi értékeink feltárása, közzététele is az egyik célkitúzésük, könyvkiadási programjuk révén.
A beszélgetés során arra is kitértek a kötet szerzői, hogy a néprajzos szakember azáltal, hogy rögzíti egy adott közösség hagyományait, szokásait, tárgyi-szellemi értékeit, rávezetheti az adott közösség tagjait, hogy még inkább magukénak érezzék ezeket a hagyományokat, saját értéküknek tekintsék őket, amelyek így talán jobban megőrízhetők, továbbadhatók a következő generációknak is.
A sajtóban a kötetről: Néprajzi tanulmányok egy kötetben Péter Beáta beszélgetése a szerzőkkel, P. Buzogány Árpáddal és Salló Szilárddal. Székelyhon.ro. 2016. június 8., Csíki Hírlap, 2016. június 8.
Fotóalbum
