Serdült Benke Éva Sepsiszentgyörgyön született, Marosvásárhelyen nőtt fel, tanárképző főiskolát végzett magyar-román szakon. Családjával 1979-ben elhagyták az országot, és Magyarországon telepedtek le. Tolna megyében, előbb Bonyhádon, majd Pakson tanított magyar nyelvet és irodalmat. Jelenleg Pakson él, mint magyar szakos nyugdíjas tanár.
Legtöbb írásának témája Erdély rég- és közelmúltja, elfelejtett kulturális értékei, fő jellemzője pedig a szülőföld történelmi és kulturális eseményeinek a személyes nézőpontú megközelítése. - hangzott el Kelemen Katalin felvezetőjében.
Erdélyi bárka című kötete 2013-ban jelent meg (Babits Kiadó, Szekszárd), tizennyolc erdélyi művelődéstörténeti, történelmi tárgyú esszét tartalmaz. Életem, Erdély (Mentor Kiadó, Marosvásárhely) címmel 2014-ben jelent meg újabb kötete, amelyben Erdély nagy könyvtárairól (Batthyányi Ignác gyulafehérvári püspök könyvtáráról, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium könyvtáráról, a marosvásárhelyi Teleki Tékáról), és nyomdáink, iskoláink történetéről, szobrok, emlékművek sorsáról találunk írásokat.
S. Benke Éva Erdélyi tárgyú könyveiben mindig valamilyen személyes élményből születnek az írások. Például egy-egy utazás tapasztalatai, élményei, találkozások, vagy egy-egy érdekes helyszín, épület ragadja meg képzeletét és hívja elő az emlékezést. Időben és térben is barangolásra hívja olvasóját, Erdély történetének távolabbi és közeli múltjában barangolhatunk mindkét kötetet lapozva. Ha földrajzi térben helyezzük el az írásokat, többnyire a történelmi Erdély, Bánság és Partium területén található településekhez, helyszínekhez kapcsolódnak.
Városok, várak, kastélyok múltjában kalandozva, sokszor egy-egy szobor, műemlék, vagy tárgy történetén keresztül ismertet meg Erdély művelődésének, történelmének olyan személyiségeivel, akik néha még az erdélyi kultúra és irodalom történetében jártas olvasó számára is kevéssé, vagy alig ismertek. Például az Erdélyi bárka c. kötet egyik írtása Bohus Antóniáról, a világosi kastály úrnőjéről emlékezik. A magyar oktatástörténet és nőnevelés egyik meghatározó személyiségének, a Máramarosszigeten született Lővey Klárának a személyiségét idézi egy másik írása. A Thália erdélyi szekerén Máramarosszigeten, amely az ugyancsak máramarosszigeti színésznőnek Prielle Kornéliának állít emléket. A nagy színésznő halálának századik évfordulóján S. Benke Éva kezdeményezte kiállítás és megemlékezés szervezését szülővárosában.
A beszélgetés során Kelemen Katalin kérdéseire válaszolva a szerző beszélt arról, hogy miyen személyes élmények, találkozások hívták életre ezeket az írásokat. Például arról, hogy miért szól több írása is Máramaros vidékéről illetve Máramarosszigethez kötődő személyiségekről, mint kliderült a beszélgetésből, számos személyes szál köti ehhez a vidékhez.
Kastélyok és kastélylakók, sorsok Kerelőszentpál című írása és a kerelőszentpáli kastély történetén és pusztulásán keresztül mutatja be egy erdélyi történelmi család, a Hallerek történetét és huszadik századi sorsát.
Az erdélyi szellem fáklyavívői c. esszé a Teleki család történetéről szóló írás valóságos fordulatos történelmi regény, amely három évszázadon át követi a Telekiek sorsának fordulását a történelem viharaiban, megismeretve az olvasót a család neves tagjaival és megismerkedünk az Erdély Gödöllőjeként, a Maros ékköveként emlegetett gyönyörű gernyeszegi kastély történetével, 20. századi sorsával is. A kastély ma ismét a Teleki örökösök tulajdonába került.
Az erdélyi szellem és a Teleki család adta a nemzetnek ezeket a kiváló embereket, Teleki Sámuelt, Teleki Blankát, Teleki Samut, Teleki Sándort, Teleki Pált, művelt főket, politikusokat, forradalmárokat, művészket, műpártolókat. - olvashatjuk a kötetben.
Életem Erdély című kötetének írásaiban többek között Erdély legnevesebb könyvtárairól, iskoláink történetéről, is olvashatunk. Szobraink a múló időben címmel szobrok, emlékművek sorsáról szól, nem csak a történelmi Erdély, hanem Szerbia, Felsőmagyarország, Kárpátalja magyar emlékműveiről is.
Számos építészeti és más kulturális értékünk pusztulására, vagy veszélyeztetettségére hívja fel a figyelmet írásaiban Serdült Benke Éva. Könyvei segítenak megismerni múltunkat, ugyanakkor figyelmeztetnek is arra, hogy felelősek vagyunk értékeink megőrzéséért. Az elmúlt időszakban elpusztult erdélyi műemlékek sorsát bemutatva figyelmeztet, még van lehetőség arra, hogy építészeti örökségünket, megmaradt kulturális értékeinket megóvjuk, megmentsük, újjáépítsük.
A sajtóban a találkozóról: Hargita Népe, 2016. június 16.
Fotóalbum
