 |
Ükanyámtól Petőfiig - Nagy Gyöngyvér előadása Március 15. alkalmából |
 |
|
Március 15. alkalmából Ükanyámtól Petőfiig – családtörténeti gondolatok Mezei József festőművészről címmel tartott vetítéssel kísért előadást Nagy Gyöngyvér március 14-én délután, a Kájoni János Megyei Könyvtárban.
Az előadó csíkszeredai fotográfus, a Csíki Székely Múzeum munkatársa, aki néhány éve családtörténeti kutatásokba kezdett. A fotókkal és dokumentumokkal illusztrált előadásából kiderült, hogy ükanyja testvérét, Mezei József (1823-1882) festőművészt baráti szálak fűzték Petőfi Sándorhoz, a szabadságharc költőjéhez. A kutatásról, Petőfi és a festőművész megismerkedéséről és barátságáról is beszélt az előadó, felidézve az 1848-as forradalom és szabadságharc eseményeit, valamint Mezei József Orbán Balázshoz kötődő fényképész tevékenységét is. Részletek:
Nagy Gyöngyvér egy családi örökségét képező verseskötettől indulva jutott el Mezei József festőművész életrajzának kutatásához. Muhi Sándor Mezei József című monográfiája Csíkszeredában, a Pallas-Akadémia Könyvkiadó gondozásában jelent meg 2015-ben, a kötet nem született volna meg Nagy Gyöngyvér, az ősei emléke, családja története iránt szenvedélyesen érdeklődő családfakutató kitartó munkája nélkül.
Mezei József életrajza:
1823. május 11-én született Kislétán. Gimnáziumi tanulmányait az 1830-as évek elején kezdte Máramarosszigeten, később Szatmárnémetiben folytatta. Ekkor már arcképeket is készített. A fővárosban tanult tovább, 1846-ban mérnöki vizsgát tett, és visszatért Szatmárnémetibe. Itt ismerkedett meg Petőfivel is. Rá egy évre Itáliába ment tanulmányútra, majd 1848-ban részt vett a szabadságharcban, az erdélyi hadjáratban Bem tábornok seregében volt tüzértiszt. 1850-ben Pesten tanulmányozta a festészetet, '51-ben pedig megfestette egyetlen önarcképét, amely a Magyar Nemzeti Galériában látható. 1852-ben Nagybányán megnősült, Pestre költözött, oltárképeket kezdett festeni. 1861-ben meghalt egyetlen kislánya nyolcéves korában. 1862-ben kiújult a szembetegsége, 1863-ban készítette el az utolsó ismert festményét, a nagybányai Szentháromság-templom nagyméretű főoltárképét. Utolsó éveit Budafokon töltötte, 1882. szeptember 8-án halt meg, a Kerepesi temetőben temették el.
|
|
|
|
|
Kérdéseire, a könyvtári szolgáltatással kapcsolatos észrevételeire a könyvtárosok válaszolnak önnek e-mailban, amennyiben Ön kitölti az adatokat.
Kérdezd a könyvtárost
 |
NYITVATARTÁS |
 |
HÉTFŐ: 08.00 - 18.00
KEDD: 08.00 - 18.00
SZERDA: 08.00 - 18.00
CSÜTÖRTÖK: 08.00 - 18.00
PÉNTEK: 08.00 - 18.00
SZOMBAT-VASÁRNAP: ZÁRVA
|
|
|
H
|
K
|
SZ
|
CS
|
P
|
SZ
|
V
|
|
27
|
28
|
29
|
30
|
1
|
2
|
3
|
|
4
|
5
|
6
|
7
|
8
|
9
|
10
|
|
11
|
12
|
13
|
14
|
15
|
16
|
17
|
|
18
|
19
|
20
|
21
|
22
|
23
|
24
|
|
25
|
26
|
27
|
28
|
29
|
30
|
31
|
 |
Hasznos linkek |
 |
Hargita Megye Tanácsa

Hargita Megyei Kulturális Központ

Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont

Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ
Hargita Népe Kiadó

Hargita Kiadóhivatal – Székelyföld Kulturális Folyóirat

Hargita Megyei Művészeti Népiskola

|
|
|
H
|
K
|
SZ
|
CS
|
P
|
SZ
|
V
|
|
27
|
28
|
29
|
30
|
1
|
2
|
3
|
|
4
|
5
|
6
|
7
|
8
|
9
|
10
|
|
11
|
12
|
13
|
14
|
15
|
16
|
17
|
|
18
|
19
|
20
|
21
|
22
|
23
|
24
|
|
25
|
26
|
27
|
28
|
29
|
30
|
31
|
|