Pávai István népzenekutató könyvbemutatója vonzotta a közönséget hétfőn, november 11-én este könyvtárunk előadótermébe. Zsúfolásig telt teremben - százkét érdeklődő előtt - mutatta be a szerző Az erdélyi magyar népi tánczene című kötetét. A Györfi Erzsébet énekes előadásában, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes zenekara tagjainak kíséretében elhangzott népdalok a közönséget mintegy ráhangolták a témára.
A székelyudvarhelyi születésű Pávai István az MTA BTK Zenetudományi Intézete tudományos főmunkatársa, a Hagyományok Háza Lajtha László Folklórdokumentációs Központja vezetője és egyben a Zeneakadémia tanára, a bemutatón röviden beszélt arról, hogyan lett népzenekutató, majd ismertette a kötetet.
Pávai István Csíkszeredai működése alatt a Csíkszeredai Régizene Fesztivál egyik kezdeményezője, 1980-ig zenei szerkesztője, a Barozda együttes alapító tagja és az erdélyi táncházmozgalom kialakításának egyik résztvevője volt. 1994 óta él Magyarországon, ahol intézményes keretek között, egyszerre két intézményben is végezhetett népzenekutatói munkát, amelyre itthon Erdélyben nem lett volna lehetősége. 1993-ban a Martin György Alapítvány kiemelt 1. díját kapta meg. 2012-ben a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével tüntették ki. Népzenekutóként Erdély és Moldva magyar népzenéje a kutatási témája, annak interetnikai összefüggéseivel együtt.
Az erdélyi magyar népi tánczene című könyve 2012 decemberében jelent meg Kolozsváron, a Kriza János Néprajzi Társaság kiadásában. A nagy érdeklődésre való tekintettel, a budapesti Hagyományok Házával közösen elkészült 2013-ban a második (változatlan) kiadás. Pávai István 2005-ben megvédett zenetudományi disszertációjának bővített változata, amely közel ötszáz oldalon keresztül kalauzolja az erdélyi magyarság körében fennmaradt néptáncok zenéje iránt érdeklődőket. 131 kottamellékletet, 88 fotót, 7 fakszimilét, 3 táncíráspéldát tartalmaz. A mű 10 oldalnyi összefoglalója és teljes tartalomjegyzéke angol és román nyelven is olvasható a kötetben. Richter Pál, az MTA BTK Zenetudományi Intézet igazgatója, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszékének vezetője méltatása szerint: „Az erdélyi magyar népi tánczene Pávai István eddigi kutatói életútjának főműve,a népi hangszeres tánczene és a népi többszólamúság vizsgálata szempontjából úttörő jelentőségű tudományos munka. "
A népzenekutató ismertette kötetét, bemutatva a nagyobb fejezetek tartalmát. Kiemelte, hogy szeretné, ha nem csak a szakmabeliek lapozgatnák a könyvet, hiszen tartalmaz olyan szociológiai megközelítésű témákat, amelyek bárki számára érdekesek lehetnek. A könyv tánckísérő hangszerekről szóló fejezete is izgalmas lehet a laikusok számára is. Többek között az is kiderül a kötetből, hogy a duda háromszáz évvel ezelőtt divatos hangszernek számított a Székelyföldön, de a tárogató, vagy töröksíp történetével is megismerkedhet az érdeklődő.
Pávai István több mint háromszáz erdélyi és moldvai helyszínen végzett népzenei gyűjtést. A bemutató végén a terepen végzett gyűjtőmunkájáról nyújtott izelítőt egy videó-összeállítással, amelyben Aranyosszéktől az Erdélyi Hegyalján, Udvarhelyszéken, Erdővidéken, Felső-Háromszéken, Felcsíkon, Gyimesen át Moldváig és Bukovináig számtalan helyszínen gyűjtött népi tánczenei dallamok villantak fel, a zenei motívumok vándorlását is érzékeltetve.
Pávai István könyvének tartalmáról valamint további publikációiról tájékozódhatunk a szerző honlapjáról is:
http://www.pavai.hu/index.php?page=254
Fotóalbum
