A széppróza határai címmel szervezett irodalmi találkozóra és könyvbemutatóra várják a kortárs szépirodalom iránt érdeklődő közönséget 2023. szeptember 22-én, pénteken 17 órára, a Kájoni János Megyei Könyvtárba. Erdélyi irodalmi körútjuk során Hidas Judit és Péntek Orsolya magyarországi prózaírók lesznek könyvtárunk vendégei, akikkel Murányi Sándor Olivér író beszélget legújabb regényeikről.
A rendezvény támogatói a Természet és Irodalom Egyesület, a Gondűző Étterem és Szálloda, a Bod Péter Megyei Könyvtár, a Kájoni János Megyei Könyvtár és Hargita Megye Tanácsa. A kötetek a helyszínen kedvezményesen megvásárolhatók, az írók dedikálják. Mindenkit szeretettel várnak. Részletek:
HIDAS JUDIT író, szerkesztő, újságíró 1995-ben végzett az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Gimnáziumában . Ezután az ELTE-n tanult Magyar Nyelv és Irodalom szakon, illetve Média-Kommunikáció szakon, majd a Színház- és Filmművészeti Egyetem dramaturg szakán. Ebben az időszakban jelentek meg az első novellái, amiket a Holmi és az Élet és irodalom közölt. Első novelláskötete 2013-ban jelent meg Hotel Havanna címen, ekkor már publikált számos más folyóiratban is, többek között a Jelenkorban, Kalligramban, Mozgó Világban, Látóban, Műútban, Tiszatájban. Legutóbbi kötete nem vagy többé az apám címmel jelent meg a Park Kiadónál 2022-ben.
“Hidas Judit új regénye, a Nem vagy többé az apám, javarészt egy felnövekvés történet, a regény főhőse Eszter, a rendszerváltás utáni évek reményekkel teli időszakában válik felnőtté. Ám a nővé cseperedő főhős megélésein túl, több dimenzió is kibontakozik: rálátunk a családi kapcsolatokat működtető diszfunkcionális dinamikákra, és az író a tágabb kontextusról sem feledkezik meg.”
(Recenzió a regényről: NLC. 2022. október 31.)
PÉNTEK ORSOLYA képzőművész, Litera-díjas és Békés Pál-díjas író. Magyar–történelem szakon diplomázott az ELTE-n 1999-ben. Monarchiás családtörténeti trilógiájának három kötete a Kalligram kiadónál jelent meg 2014 és 2020 között. Megírta a magyar fotográfia történetét (Magyar fotó, Látóhatár kiadó, 2018). Képzőművészként a tradicionális szimbólumrendszerekkel és a városi terekkel foglalkozik, volt önálló kiállítása többek között Velence-képekből, a Tarot nagy arkánumának 22 lapjából készített absztrakt képekből, a hagyományos filozófiák elemtanjain alapuló „Elemek” sorozata pedig az idén volt látható Budapesten. Legutóbbi kötete, amelyet kétéves kutatómunka előzött meg, a Vénusz jegyében - Pécs regénye (Pesti Kalligramm, 2022 ) címmel jelent meg, és a város történetét dolgozza fel.
“Sopianae, Fünfkirchen, Quinque Ecclesiae, Pečuh, Pečuj, Pécs: soknevű, soknemzetiségű kultúrváros, amelyben kibogozhatatlanul keveredik a római alapítók, a középkori egyetemváros, valamint a törökök Iremjének - földi mennyországának - emlékezete a tizenkilencedik századi prosperáló polgárváros hagyatékával. Pécset sokan jöttek meghódítani, de a város, amelyet a törökök szívrablónak mondanak a krónikáikban, szilárdan áll az alapítás óta a déli határvidéken. Régebbi, mint maga az ország.
(…) A Vénusz jegyében - Pécs regénye: városregény. Hol Apuleius, hol a reneszánsz krónikák, hol a török útleírások és mesék nyelvén megszólaló történet, amelynek főszereplője az örökké változó, mégis minden időrétegét őrző, immár közel két évezredes város: Pécs.”
(A szívrablónak mondott Pécset sokan akarták meghódítani. Részlet a regényből: Könyves Magazin 2022. szeptember 5.)