2024. április 25., csütörtök, Márk

Magyar

Aktuális

Könyvtárunkról

Módszertani tevékenység

Elektronikus könyvtár

Kiadványaink

Kapcsolatok

NYITVATARTÁS

HÉTFŐ - PÉNTEK:

8.00 - 18.00

SZOMBAT - VASÁRNAP:

ZÁRVA

Részlegek nyitvatartása

Hasznos linkek

Hargita Megye Tanácsa

Hargita Megyei Kulturális Központ

Hargita Megyei
Hagyományőrzési Forrásközpont

Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ

Hargita Népe Kiadó

Hargita Kiadóhivatal –
Székelyföld Kulturális Folyóirat

Hargita Megyei
Művészeti Népiskola

Helyismereti évfordulók

ÁPR

130 éve

1894. április 22-én Nagyszebenben meghalt Simon Péter Jukundián zenetanár, zenei szakíró, tanítóképző intézeti igazgató, Ferenc-rendi házfőnök.

Tovább ►

Kérdéseire, a könyvtári szolgáltatással kapcsolatos észrevételeire a könyvtárosok válaszolnak
önnek e-mailban, amennyiben Ön kitölti az adatokat.

Kérdezd a könyvtárost

Fotóalbum

MAGBÖRZE A KÖNYVTÁRBAN

EGY CSÖPPNYI FRANCIAORSZÁG: betekintés két francia megye kultúrájába – interkulturális est

Zöld hét a könyvtárban

XVI. NEMZETKÖZI FELOLVASÓMARATON: LÁZÁR ERVIN – 2024 : MEGNYITÓ

EGY CSÖPPNYI OLASZORSZÁG - betekintés az olasz kultúrába – interkulturális est

115 éve

2022	ÁPR
	12

1907. április 12. Alsósófalván született Bíró Sándor történész.

1907. április 12. Alsósófalván született Bíró Sándor történész.

Középiskolai tanulmányait Székelyudvarhelyen, a Református Kollégiumban, egyetemet és a református teológiát Kolozsvárt és Párizsban végezte. 1932-1944 től a kolozsvári református kollégium tanára, 1937-ben teológiai magántanári képesítést szerzett a kolozsvári Református Teológián. 1942-ben summa cum laude doktori oklevelet nyert a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészeti karán román és egyetemes történelemből, illetve francia nyelvből és irodalomból tanári oklevelet szerzett.
Középiskolai tyanárként 1944 után Debrecenben, majd 1945-1951 között a budapesti Madách Imre Állami Gimnáziumban, 1951-1954 között a Zenei gimnáziumban tanított. 1954-1959 között adjunktus volt az az ELTE bölcsészeti karán, 1959-1964 között a II. Rákóczi Ferenc Közgazdasági Technikum tanára volt, 1961-ben megzerezte a kandidátusi tudományos fokozatot. 1964-1972 között, nyugdíjazásig az ELTE bölcsészeti karának neveléstudományi tanszékén mint adjunktus és tudományos főmunkatárs kutatott és adott elő. Történészként a XIX- XX. századi erdélyi történelem állt kutatásai előterében. Több kötete is megjelent. A második világháború előtt cikkei és tanulmányai jelentek meg az Ifjú Erdély, Ellenzék, Kiáltó Szó, Keleti Újság és Magyar Nép hasábjain. Az Erdélyi Fiatalok (1930-1940) című folyóirat egyik alapítója és főmunkatársa volt. A II. világháború után a Magyarországon fejtett ki történetírói munkásságot. Bălcescu Miklós a magyar és román nép összefogásáért c. tanulmánya (Bp. 1954) a román-magyar kapcsolatok kiemelkedő személyiségének örökségével foglalkozik. (Franciaországban, Antibes-ben halt meg 1975. július 5-én).

◄ Vissza