1952. május 3. Budapesten maghalt Csanády György költő, hangjátékíró, rádiórendező.
A székelyudvarhelyi Református Kollégiumban érettségizett 1913-ban. A budapesti Kereskedelmi Akadémián szerzett oklevelet, de nem a szakmájából, hanem az irodalomból élt. Az I. világháborúban megjárta az orosz frontot, katonaként megsebesült. Magyarországra költözött, és 1920-21-ben ötödmagával megalakította a Székely Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesületét.
Ő írta 1921-ben a Mihalik Kálmán által megzenésített későbbi Székely himnusz szövegét. 1921-ben írta és 1941-ben Budapesten jelent meg Májusi nagyáldozat című, mára elfelejtett misztériumjátéka. Ebben szerepelt Kántáte című, tehát zsoltárnak készült éneke (eredetileg Bújdosó ének), amelyet Mihalik Kálmán zenésített meg, és ma Székely himnuszként ismerünk.
1926-tól az Új élet, 1927-től a Híd című lap szerkesztője volt. 1928-tól, a Magyar Rádió munkatársaként rádiórendezéssel és hangjátékírással foglalkozott. Egyike volt e műfaj első magyarországi művelőinek. 1940-ben INRI című Krisztus-drámáját bemutatta a Nemzeti Színház. 1941-ben a Helyszíni Közvetítések Osztály vezetőjévé nevezték ki. 1943-tól 1948-ig a Magyar Rádió főrendező-helyettese volt. Budapesten, 1952. május 3-án halt meg. A Farkasréti Temetőben temették el, 1980-ban – végakarata szerint – hamvait Székelyudvarhelyen, a Református Belvárosi Temetőben, a családi sírban helyezték el. (Székelyudvarhelyen született, 1895. február 23-án).
Fotóalbum
