 |
125 éve |
|
|
1897. szeptember 20. Farkaslakán született Tamási Áron elbeszélő, regény- és drámaíró, publicista.
1897. szeptember 20. Farkaslakán született Tamási Áron elbeszélő, regény- és drámaíró, publicista.
A 20. századi magyar próza egyik legeredetibb elbeszélője, a székelység nagy írója. 1910-től a székelyudvarhelyi Római Katolikus Gimnáziumban tanult, Kolozsváron Kereskedelmi Akadémiát végzett. 1923-1926 között az Amerikai Egyesült Államokban bankhivatalnok. 1925 tavaszán jelent meg első novelláskötete Lélekindulás címmel. 1926-ban Kolozsváron telepedett le, sorra jelentek meg elbeszéléskötetei és regényei. Néhány év alatt nemzedékének egyik legnépszerűbb alkotójává vált. 1926-tól az Erdélyi Helikon irodalmi és kritikai lap köré csoportosuló helikoni íróközösség tagja, rendszeres résztvevője a marosvécsi írótalálkozóknak. Szervezője és elnöke volt a Vásárhelyi Találkozónak (1937). 1944 őszén Budapestre költözött, rövid ideig politikai szerepet is vállalt. 1933-1934-ben jelent meg Ábel című regény-trilógiája, máig legnépszerűbb regénye, a Tamási-életmű egyik csúcsa. Drámaírói pályája is az 1930-as években bontakozott ki. „Székely népi játékát”, az Énekes madár (1932) című színművét a budapesti Nemzeti Színház is műsorára tűzte. Emberi tartásának, humorának, költői bravúrjának is példája a Tündöklő Jeromos (1936). A háború előtt a Jégtörő Mátyás (1935) és a Ragyog egy csillag (1939) című regényei jelentek meg, további két színműve, a Vitéz lélek (1941) és a Csalóka szivárvány (1942). Szülőföldem (1939) című műve az Amerikából a falujába hazautazó író vallomása. Egyik legszebb műve, a Bölcső és bagoly (1953) című önéletrajzi regénye farkaslaki gyermekéveit meséli el. Utolsó, befejezetlen önéletrajzi műve a Vadrózsa ága. Munkásságát többször Baumgarten-díjjal ismerték el, 1940-ben Corvin-koszorúval, 1954-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. Szülőfaluja, Farkaslaka irodalmi zarándokhellyé vált, végakarata szerint hamvai itt nyugszanak, síremlékét Szervátius Jenő és Tibor faragta. Szülőházában múzeumot rendeztek be, egykori farkaslaki iskolája és székelyudvarhelyi gimnáziuma az író nevét viseli. (Budapesten halt meg 1966. május 26-án.)
|
|
|
◄ Vissza
|
 |
NYITVATARTÁS |
|
HÉTFŐ - PÉNTEK:
8.00 - 18.00
SZOMBAT - VASÁRNAP:
ZÁRVA
|
Hasznos linkek |
|
Hargita Megye Tanácsa
Hargita Megyei Kulturális Központ
Hargita Megyei
Hagyományőrzési Forrásközpont
Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ
Hargita Népe Kiadó
Hargita Kiadóhivatal –
Székelyföld Kulturális Folyóirat
Hargita Megyei
Művészeti Népiskola
|
|
45 éve
1979. május 26. Csíkszentimrén meghalt Benedek Fidél, P. ferenc-rendi szerzetes, történész, az erdélyi ferencesek történetének kutatója. Tovább ►
|
|
|
175 éve
1849. május 16. Csíksomlyón született Tivai Nagy Imre gazdasági szakember, közíró, szerkesztő. Tovább ►
|
|
|
60 éve
1964. május 13. Székelyudvarhelyen meghalt Tompa László költő, műfordító, lapszerkesztő. Tovább ►
|
|
|
75 éve
1949. május 1-én Székelyudvarhelyen meghalt Dobos Ferenc történész, költő, tanár. Tovább ►
|
|
|
|
H
|
K
|
SZ
|
CS
|
P
|
SZ
|
V
|
|
29
|
30
|
1
|
2
|
3
|
4
|
5
|
|
6
|
7
|
8
|
9
|
10
|
11
|
12
|
|
13
|
14
|
15
|
16
|
17
|
18
|
19
|
|
20
|
21
|
22
|
23
|
24
|
25
|
26
|
|
27
|
28
|
29
|
30
|
31
|
1
|
2
|
Kérdéseire, a könyvtári szolgáltatással kapcsolatos észrevételeire a könyvtárosok válaszolnak
önnek e-mailban, amennyiben Ön kitölti az adatokat.
Kérdezd a könyvtárost
|
Fotóalbum
