 |
135 éve |
|
|
1887. november 14. Brassóban született Áprily Lajos költő, műfordító.
1887. november 14. Brassóban született Áprily Lajos költő, műfordító.
Családi nevén Jékely. Természetszeretetét Parajdon töltött gyermekkora alapozta meg, tizenkét éves koráig itt élt családja, elemi iskolába is itt járt, a középiskola első két osztályát Székelyudvarhelyen végezte, majd Kolozsváron folytatta. Magyar-német szakos tanári képesítést szerzett a kolozsvári egyetemen. A nagyenyedi Bethlen Kollégium majd a Kolozsvári Református Kollégium tanára volt. Első verseskötete 1921-ben jelent meg Kolozsváron Falusi elégia címmel. 1928-tól az Erdélyi Helikon című folyóirat szerkesztője volt. 1929-ben Budapestre költözött, itt tanított, tíz évig a Baár-Madas Leánynevelő Intézet igazgatója volt. Elvállalta a Protestáns Szemle szerkesztését. 1941-től Parajdon egy erdei boronaházban töltötte nyarait. 1944-ben nyugdíjba vonult, Visegrád mellett, Szentgyörgypusztán telepedett le. Nagy formaművész, a klasszikus költői formák őrzője és megújítója. Lírája halk szavú, formai tökélyre törekvő, legfőbb ihletője az erdélyi táj, a természet, a klasszikus ókor kultúrája, az emlékezés és a magány. Jelentős műfordítói tevékenysége is, legszámottevőbbek német, orosz és román fordításai. 1954-ben József Attila-díjjal, 1962-ben Munka Érdemrenddel töntették ki. 1939-ig számos kötete jelent meg: Esti párbeszéd (Dicsőszentmárton, 1923); Versek (Budapest, 1925); Rasmussen hajóján (1926); Vers vagy te is (Kolozsvár, 1926); Ida-hegyi pásztorok (verses dráma, Kolozsvár, 1929); Az aranymosó balladája (Budapest,1934); A láthatatlan írás (Kolozsvár, 1939). Az 1950-es évek közepétől jelentkezett újra kötettel: Ábel füstje. Válogatott versek (Budapest, 1957); Az aranyszarvas (műfordítások, 1964); Jelentés a völgyből ( 1965); Fecskék, őzek, farkasok (állattörténetek, 1965); Fegyvertelen vadász, A kor falára (1967). Posztumusz verseskötete: Akarsz-e fényt? (1969). A költő emlékét Parajdon az Áprily Lajos Közművelődési Egyesület ápolja, 1991-ben avatták fel az Áprily Lajos-emlékházat, a parajdi általános iskola a költő nevét vette fel. (Budapesten halt meg 1967. augusztus 6-án).
|
|
|
◄ Vissza
|
 |
NYITVATARTÁS |
|
HÉTFŐ - PÉNTEK:
8.00 - 18.00
SZOMBAT - VASÁRNAP:
ZÁRVA
|
Hasznos linkek |
|
Hargita Megye Tanácsa
Hargita Megyei Kulturális Központ
Hargita Megyei
Hagyományőrzési Forrásközpont
Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ
Hargita Népe Kiadó
Hargita Kiadóhivatal –
Székelyföld Kulturális Folyóirat
Hargita Megyei
Művészeti Népiskola
|
|
45 éve
1979. május 26. Csíkszentimrén meghalt Benedek Fidél, P. ferenc-rendi szerzetes, történész, az erdélyi ferencesek történetének kutatója. Tovább ►
|
|
|
175 éve
1849. május 16. Csíksomlyón született Tivai Nagy Imre gazdasági szakember, közíró, szerkesztő. Tovább ►
|
|
|
60 éve
1964. május 13. Székelyudvarhelyen meghalt Tompa László költő, műfordító, lapszerkesztő. Tovább ►
|
|
|
75 éve
1949. május 1-én Székelyudvarhelyen meghalt Dobos Ferenc történész, költő, tanár. Tovább ►
|
|
|
|
H
|
K
|
SZ
|
CS
|
P
|
SZ
|
V
|
|
29
|
30
|
1
|
2
|
3
|
4
|
5
|
|
6
|
7
|
8
|
9
|
10
|
11
|
12
|
|
13
|
14
|
15
|
16
|
17
|
18
|
19
|
|
20
|
21
|
22
|
23
|
24
|
25
|
26
|
|
27
|
28
|
29
|
30
|
31
|
1
|
2
|
Kérdéseire, a könyvtári szolgáltatással kapcsolatos észrevételeire a könyvtárosok válaszolnak
önnek e-mailban, amennyiben Ön kitölti az adatokat.
Kérdezd a könyvtárost
|
Fotóalbum
