2024. április 24., szerda, György

Magyar

Aktuális

Könyvtárunkról

Módszertani tevékenység

Elektronikus könyvtár

Kiadványaink

Kapcsolatok

NYITVATARTÁS

HÉTFŐ - PÉNTEK:

8.00 - 18.00

SZOMBAT - VASÁRNAP:

ZÁRVA

Részlegek nyitvatartása

Hasznos linkek

Hargita Megye Tanácsa

Hargita Megyei Kulturális Központ

Hargita Megyei
Hagyományőrzési Forrásközpont

Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ

Hargita Népe Kiadó

Hargita Kiadóhivatal –
Székelyföld Kulturális Folyóirat

Hargita Megyei
Művészeti Népiskola

Helyismereti évfordulók

ÁPR

130 éve

1894. április 22-én Nagyszebenben meghalt Simon Péter Jukundián zenetanár, zenei szakíró, tanítóképző intézeti igazgató, Ferenc-rendi házfőnök.

Tovább ►

Kérdéseire, a könyvtári szolgáltatással kapcsolatos észrevételeire a könyvtárosok válaszolnak
önnek e-mailban, amennyiben Ön kitölti az adatokat.

Kérdezd a könyvtárost

Fotóalbum

MAGBÖRZE A KÖNYVTÁRBAN

EGY CSÖPPNYI FRANCIAORSZÁG: betekintés két francia megye kultúrájába – interkulturális est

Zöld hét a könyvtárban

XVI. NEMZETKÖZI FELOLVASÓMARATON: LÁZÁR ERVIN – 2024 : MEGNYITÓ

EGY CSÖPPNYI OLASZORSZÁG - betekintés az olasz kultúrába – interkulturális est

110 éve

2023	MáRC
	18

1913. március 18. Székelyudvarhelyen született Haáz Ferenc etnográfus, Haáz Ferenc Rezső fia.

1913. március 18. Székelyudvarhelyen született Haáz Ferenc etnográfus, Haáz Ferenc Rezső fia. Középiskolai tanulmányait a székelyudvarhelyi Református Kollégiumban kezdte, a székelyudvarhelyi Római Katolikus Gimnáziumban érettségizett. Egyetemi oklevelet a kolozsvári tudományegyetem földrajz-természetrajz szakán szerezett. Egyetemi évei alatt az Erdélyi Fiatalok köréhez tartozott. Édesapja, Haáz Rezső munkásságát, népi kultúra iránti érdeklődését folytatva beiratkozott a budapesti tudományegyetem bölcsészkarának néprajz szakára. Az 1941-es tanévben egykori iskolájában, a székelyudvarhelyi Református Kollégiumban tanított, 1942-ben tanársegédnek hívták a kolozsvári tudományegyetemre, ahol abban az évben meg is védte az udvarhelyszéki famesterségekről írt doktori disszertációját. 1943-ban Bulgáriába küldték tanulmányútra, de tudományos tevékenységének hamarosan véget vetett a II. világháború. 1944 októberében az egyetemről hurcolták el az Urál vidékére, ahonnan csak halálhíre érkezett haza. A székely néprajzkutatás nagy igérete volt.1937-ben Parajd községről és sóbányájáról írta egyetemi dolgozatát, szaktanulmányait erdélyi hímzésekről s a korondi fazekasmesterségről a Néprajzi Értesítő tözölte, tanulmánya a varsági pele- és mókusfogásról a Közlemény az Erdélyi Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtárából 1941-es I. kötetében jelent meg. 1942-ben adta ki doktori értekezését Udvarhelyszéki famesterségek címmel. (A Szovjetunióban halt meg, 1944 őszén).

◄ Vissza