 |
55 éve |
|
|
1968. március 7. Csíkszeredában született Erőss Zsolt hegymászó. A világ tizennégy nyolcezer méternél magasabb hegycsúcsa közül tizet hódított meg, az első magyarként mászta meg a Föld legmagasabb hegyét, a Csomolungmát.
1968. március 7. Csíkszeredában született Erőss Zsolt hegymászó. 2013 májusáig a világ tizennégy nyolcezer méternél magasabb hegycsúcsa közül tizet hódított meg. Az első magyarként mászta meg a Föld legmagasabb hegyét, a Csomolungmát.
A Gyergyói-medencében, Orotván, majd a Gyilkos-tónál nőtt fel. Gyergyószentmiklóson érettségizett. A hegymászást 1981-ben kezdte a Békás-szorosban. 1988-ban áttelepült Magyarországra. Első expedíciós hegymászására 1990-ben került sor az Elbruszon (5642 m). A volt Szovjetunió mind az öt hétezer méter feletti csúcsát megmászta, ezért megkapta a Hópárduc címet. 1996-ban tagja volt az első magyar Mount Everest expedíciónak. Első nyolcezrese a Nanga Parbat (8126 m) volt 1999-ben. A világ legmagasabb csúcsát, a Mount Everestet 2002-ben hódította meg. A következő években hat nyolcezrest mászott meg. A Magas-Tátrában 2010. január 2-án elszenvedett balesete következtében jobb lábát térd alatt amputálni kellett. Protézissel újra járni kezdett, 2010 júniusában a hegymászáshoz is visszatért. 2011 tavaszán műlábbal jutott fel a Lhoce csúcsára (8516 m). 2013. május 21-én, a Kancsendzönga (8586 m) sikeres csúcstámadását követően, a visszaúton vesztette életét. Kiemelkedő teljesítményét 2002-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével ismerték el. Emlékezetét ápolják szülőföldjén, egykori iskolája, a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnázium előtt emléktáblát helyeztek el tiszteletére. Az EKE gyergyói osztálya az Erőss Zsolt Teljesítménytúrával kíván minden évben emlékezni egykori tagjára. Szülővárosában 2013 augusztusában sportcsarnokot neveztek el Erőss Zsoltról, aki első magyarként ért fel „a világ tetejére”. Születésének 50. évfordulóján rendkívüli életútjára emlékeztek szülőföldjén, 2018. március 7-én a csíkszeredai Erőss Zsolt Aréna előterében ünnepség keretében leplezték le emléktábláját, amelyet szülővárosának önkormányzata állíttatott.
|
|
|
◄ Vissza
|
 |
NYITVATARTÁS |
|
HÉTFŐ - PÉNTEK
8.00 - 18.00
SZOMBAT - VASÁRNAP:
ZÁRVA
|
Hasznos linkek |
|
Hargita Megye Tanácsa
Hargita Megyei Kulturális Központ
Hargita Megyei
Hagyományőrzési Forrásközpont
Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ
Hargita Népe Kiadó
Hargita Kiadóhivatal –
Székelyföld Kulturális Folyóirat
Hargita Megyei
Művészeti Népiskola
|
|
95 éve
1928. május 29. Csíkszentmártonban meghalt Baka János kántortanító, pedagógiai író. Tovább ►
|
|
|
30 éve
1993. május 23. Budapesten meghalt Cseres Tibor író. Tovább ►
|
|
|
40 éve
1983. május 21. Brassóban meghalt Kurkó Gyárfás regényíró, publicista, közéleti személyiség. Tovább ►
|
|
|
80 éve
1943. május 21. Kőrispatakon született Bálint András újságíró. Tovább ►
|
|
|
10 éve
2013. május 21. a Kancsendzönga (8586 m) sikeres csúcstámadását követően, a visszaúton vesztette életét Erőss Zsolt hegymászó. A világ tizennégy nyolcezer méternél magasabb hegycsúcsa közül tizet hódított meg. Az első magyarként mászta meg a Föld legmagasabb hegyét, a Csomolungmát. Tovább ►
|
|
|
115 éve
1908 május 14. Gyergyószentmiklóson született Vákár Tibor építészmérnök, festőművész. Tovább ►
|
|
|
35 éve
1988 május. 9. Székelyudvarhelyen meghalt Hermann Gusztáv helytörténész, közíró. Tovább ►
|
|
|
30 éve
1993. május 5. Gyulafehérváron meghalt Jakab Antal Gyulafehérvári megyéspüspök. Tovább ►
|
|
|
80 éve
1943. május 5. Marosvásárhelyen született Papp Kincses Emese, irodalomtörténész, publicista, egyetemi oktató, politikus, erdélyi magyar közéleti személyiség. Tovább ►
|
|
|
|
H
|
K
|
SZ
|
CS
|
P
|
SZ
|
V
|
|
1
|
2
|
3
|
4
|
5
|
6
|
7
|
|
8
|
9
|
10
|
11
|
12
|
13
|
14
|
|
15
|
16
|
17
|
18
|
19
|
20
|
21
|
|
22
|
23
|
24
|
25
|
26
|
27
|
28
|
|
29
|
30
|
31
|
1
|
2
|
3
|
4
|
Kérdéseire, a könyvtári szolgáltatással kapcsolatos észrevételeire a könyvtárosok válaszolnak
önnek e-mailban, amennyiben Ön kitölti az adatokat.
Kérdezd a könyvtárost
|
Fotóalbum
