 |
55 éve |
|
|
1968. március 7. Csíkszeredában született Erőss Zsolt hegymászó. A világ tizennégy nyolcezer méternél magasabb hegycsúcsa közül tizet hódított meg, az első magyarként mászta meg a Föld legmagasabb hegyét, a Csomolungmát.
1968. március 7. Csíkszeredában született Erőss Zsolt hegymászó. 2013 májusáig a világ tizennégy nyolcezer méternél magasabb hegycsúcsa közül tizet hódított meg. Az első magyarként mászta meg a Föld legmagasabb hegyét, a Csomolungmát.
A Gyergyói-medencében, Orotván, majd a Gyilkos-tónál nőtt fel. Gyergyószentmiklóson érettségizett. A hegymászást 1981-ben kezdte a Békás-szorosban. 1988-ban áttelepült Magyarországra. Első expedíciós hegymászására 1990-ben került sor az Elbruszon (5642 m). A volt Szovjetunió mind az öt hétezer méter feletti csúcsát megmászta, ezért megkapta a Hópárduc címet. 1996-ban tagja volt az első magyar Mount Everest expedíciónak. Első nyolcezrese a Nanga Parbat (8126 m) volt 1999-ben. A világ legmagasabb csúcsát, a Mount Everestet 2002-ben hódította meg. A következő években hat nyolcezrest mászott meg. A Magas-Tátrában 2010. január 2-án elszenvedett balesete következtében jobb lábát térd alatt amputálni kellett. Protézissel újra járni kezdett, 2010 júniusában a hegymászáshoz is visszatért. 2011 tavaszán műlábbal jutott fel a Lhoce csúcsára (8516 m). 2013. május 21-én, a Kancsendzönga (8586 m) sikeres csúcstámadását követően, a visszaúton vesztette életét. Kiemelkedő teljesítményét 2002-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével ismerték el. Emlékezetét ápolják szülőföldjén, egykori iskolája, a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnázium előtt emléktáblát helyeztek el tiszteletére. Az EKE gyergyói osztálya az Erőss Zsolt Teljesítménytúrával kíván minden évben emlékezni egykori tagjára. Szülővárosában 2013 augusztusában sportcsarnokot neveztek el Erőss Zsoltról, aki első magyarként ért fel „a világ tetejére”. Születésének 50. évfordulóján rendkívüli életútjára emlékeztek szülőföldjén, 2018. március 7-én a csíkszeredai Erőss Zsolt Aréna előterében ünnepség keretében leplezték le emléktábláját, amelyet szülővárosának önkormányzata állíttatott.
|
|
|
◄ Vissza
|
Kérdéseire, a könyvtári szolgáltatással kapcsolatos észrevételeire a könyvtárosok válaszolnak
önnek e-mailban, amennyiben Ön kitölti az adatokat.
Kérdezd a könyvtárost
 |
NYITVATARTÁS |
|
HÉTFŐ-PÉNTEK: 8.00 - 18.00
SZOMBAT-VASÁRNAP: ZÁRVA
|
|
|
H
|
K
|
SZ
|
CS
|
P
|
SZ
|
V
|
|
26
|
27
|
28
|
29
|
30
|
31
|
1
|
|
2
|
3
|
4
|
5
|
6
|
7
|
8
|
|
9
|
10
|
11
|
12
|
13
|
14
|
15
|
|
16
|
17
|
18
|
19
|
20
|
21
|
22
|
|
23
|
24
|
25
|
26
|
27
|
28
|
29
|
|
30
|
1
|
2
|
3
|
4
|
5
|
6
|
|
Hasznos linkek |
|
Hargita Megye Tanácsa
Hargita Megyei Kulturális Központ
Hargita Megyei
Hagyományőrzési Forrásközpont
Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ
Hargita Népe Kiadó
Hargita Kiadóhivatal –
Székelyföld Kulturális Folyóirat
Hargita Megyei
Művészeti Népiskola
|
|
160 éve
1864. szeptember 24. Bakócán született gr. Majláth Gusztáv Károly, Erdély püspöke. Tovább ►
|
|
|
125 éve
1899. szeptember 15. Csíkpálfalván született Bándy Mária tanítónő, koreográfus. Tovább ►
|
|
|
80 éve
1944. szeptember 14. Korondon meghalt Gáll Lajos élsportoló atléta, maratoni távfutó, Romániát képviselte a berlini olimpián 1936-ban. Tovább ►
|
|
|
70 éve
1954. szeptember 14. Máramarosszigeten halt meg Boga Alajos egyházi író, pápai prelátus, püspöki helynök, vértanú pap. Tovább ►
|
|
|
110 éve
1919. szeptember 12. Budapesten meghalt Mikó Bálint, közéleti személyiség, Csíkszereda országgyűlési képviselője, Csíkvármegye főispánja. Tovább ►
|
|
|
45 éve
1979. szeptember 7. Gyergyószentmiklóson meghalt Dr. Csíky János orvos, orvosi szakíró. Tovább ►
|
|
|
|
H
|
K
|
SZ
|
CS
|
P
|
SZ
|
V
|
|
26
|
27
|
28
|
29
|
30
|
31
|
1
|
|
2
|
3
|
4
|
5
|
6
|
7
|
8
|
|
9
|
10
|
11
|
12
|
13
|
14
|
15
|
|
16
|
17
|
18
|
19
|
20
|
21
|
22
|
|
23
|
24
|
25
|
26
|
27
|
28
|
29
|
|
30
|
1
|
2
|
3
|
4
|
5
|
6
|
|
Fotóalbum
