 |
10 éve |
 |
|
2013. május 21. a Kancsendzönga (8586 m) sikeres csúcstámadását követően, a visszaúton vesztette életét Erőss Zsolt hegymászó. A világ tizennégy nyolcezer méternél magasabb hegycsúcsa közül tizet hódított meg. Az első magyarként mászta meg a Föld legmagasabb hegyét, a Csomolungmát.
2013. május 21. a Kancsendzönga (8586 m) sikeres csúcstámadását követően, a visszaúton vesztette életét Erőss Zsolt hegymászó. 2013 májusáig a világ tizennégy nyolcezer méternél magasabb hegycsúcsa közül tizet hódított meg. Az első magyarként mászta meg a Föld legmagasabb hegyét, a Csomolungmát. A Gyergyói-medencében, Orotván, majd a Gyilkos-tónál nőtt fel. Gyergyószentmiklóson érettségizett. A hegymászást 1981-ben kezdte a Békás-szorosban. 1988-ban áttelepült Magyarországra. Első expedíciós hegymászására 1990-ben került sor az Elbruszon (5642 m). A volt Szovjetunió mind az öt hétezer méter feletti csúcsát megmászta, ezért megkapta a Hópárduc címet. 1996-ban tagja volt az első magyar Mount Everest expedíciónak. Első nyolcezrese a Nanga Parbat (8126 m) volt 1999-ben. A világ legmagasabb csúcsát, a Mount Everestet 2002-ben hódította meg. A következő években hat nyolcezrest mászott meg. A Magas-Tátrában 2010. január 2-án elszenvedett balesete következtében jobb lábát térd alatt amputálni kellett. Protézissel újra járni kezdett, 2010 júniusában a hegymászáshoz is visszatért. 2011 tavaszán műlábbal jutott fel a Lhoce csúcsára (8516 m). 2013. május 21-én, a Kancsendzönga (8586 m) sikeres csúcstámadását követően, a visszaúton vesztette életét. Kiemelkedő teljesítményét 2002-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével ismerték el. Emlékezetét ápolják szülőföldjén, egykori iskolája, a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnázium előtt emléktáblát helyeztek el tiszteletére. Az EKE gyergyói osztálya az Erőss Zsolt Teljesítménytúrával kíván minden évben emlékezni egykori tagjára. Csíkszeredában 2013 augusztusában sportcsarnokot neveztek el Erőss Zsoltról, aki első magyarként ért fel „a világ tetejére”. Születésének 50. évfordulóján rendkívüli életútjára emlékeztek szülőföldjén, 2018. március 7-én a csíkszeredai Erőss Zsolt Aréna előterében ünnepség keretében leplezték le emléktábláját, amelyet szülővárosának önkormányzata állíttatott. (Csíkszeredában született, 1968. március 7-én).
|
|
◄ Vissza
|
 |
NYITVATARTÁS |
 |
HÉTFŐ - PÉNTEK:
10.00 - 18.00
SZOMBAT - VASÁRNAP:
ZÁRVA
 |
Hasznos linkek |
 |
Hargita Megye Tanácsa

Hargita Megyei Kulturális Központ

Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont

Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ
Hargita Népe Kiadó

Hargita Kiadóhivatal – Székelyföld Kulturális Folyóirat

Hargita Megyei Művészeti Népiskola

|
20 éve
2003. október 28. Gyergyószentmiklóson meghalt Karancsi Sándor képzőművész, grafikus, festő, tanár. Tovább ►
|
|
110 éve
1913. október 28. Csíkkozmáson született Kelemen Béla nyelvész, szótáríró, a filológiai tudományok doktora. Tovább ►
|
|
155 éve
1868. október 26. Csíkszeredában született Erőss József történész. Tovább ►
|
|
55 éve
1968. október 21. Csíksomlyón meghalt Pál Gábor, bethlenfalvi, közéleti személyiség, politikai közíró, szenátor. Tovább ►
|
|
70 éve
1953. október 16. Madridban meghalt Nyírő József író, közíró. Tovább ►
|
|
70
1953. október 14. Szegeden meghalt Szőkefalvi-Nagy Gyula matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Tovább ►
|
|
130 éve
1893. október 11. Csíkszentmártonban született Albert István újságíró, novellista. Tovább ►
|
|
140 éve
1883. október 9. Csíkrákoson született Kölönte Béla helytörténész, író. Tovább ►
|
|
10 éve
2013. október 7. meghalt Tőzsér József könyvkereskedő, könyvkiadó, a csíkszeredai Pallas-Akadémia könyvkiadó alapítója. Tovább ►
|
|
H
|
K
|
SZ
|
CS
|
P
|
SZ
|
V
|
25
|
26
|
27
|
28
|
29
|
30
|
1
|
2
|
3
|
4
|
5
|
6
|
7
|
8
|
9
|
10
|
11
|
12
|
13
|
14
|
15
|
16
|
17
|
18
|
19
|
20
|
21
|
22
|
23
|
24
|
25
|
26
|
27
|
28
|
29
|
30
|
31
|
1
|
2
|
3
|
4
|
5
|
Kérdéseire, a könyvtári szolgáltatással kapcsolatos észrevételeire a könyvtárosok válaszolnak önnek e-mailban, amennyiben Ön kitölti az adatokat.
Kérdezd a könyvtárost
|